Felbecsülhetetlen érték az energiaválság idején a geotermikus hő, különösen, ha egy stabil, teljes mértékben kiépített rendszer áll rendelkezésre. Szegeden a termálvízre épülő fűtőrendszer már egy évtizede létezik. Valahol ez a megvalósult fityisz, egy olyan helyzeti- és gazdasági előny, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, és példaértékű lehetne más települések számára is. A nemzetközi sajtó is pajzsára emelte Szegedet, mint Európa második geotermikus városát emlegetik az izlandi főváros mellett, a szakértők pedig Európa legnagyobb városi fűtési rendszerének átalakításaként tartják számon, amely már most megoldotta a függetlenedést az orosz gáztól. Itthon kevesebb szó esik minderről, ami óriási hiba, pláne manapság.
A meglévő lakótelepi vagy intézményi rendszerek mellett egy újépítésű, 600 lakásos épületegyüttes fűtését már eleve ezzel a technológiával látták el Szegeden, ez pedig nem más, mint a Cédrus Liget.
Geotermikus ökoparadicsom a város közepén
Szeged egy kifejezetten élhető város, kiemelkedő egyetemi élettel, harmonikus várostervezéssel és kulturális-, gazdasági élettel rendelkezik, folyamatos fejlődés és megújulás jellemzi amellett, hogy az értékeit megtartja. Az élet lassabb, nyugodtabb, és nem pejoratív értelemben, de olcsóbb, mint a fővárosban.
Természetesen ez az ingatlanárakban is jelentkezik. A Cédrus Liget lakópark befektetőivel és ügyvezetőjével beszélgettünk a projektről. – A beruházó elmondta, hogy
„a Cédrus Ligetben 850 ezer forint körüli bruttó összegtől indulnak a lakásárak. Ezek még mindig elérhetők a fizetésből élők számára is szemben a budapesti árakkal, hiszen a hasonló minőségű vagy jobb kerületben lévő fővárosi ingatlanok 1,5 millió körüli négyzetméteráron mozognak, a távfűtéses, kisebb alapterületű panellakások négyzetméteréért is 1 millió forintot kérnek.”
Az ingatlan helyszíne nem véletlenszerű telekvásárlás eredménye. Az eredeti gyárterületet a kilencvenes években vásárolták meg, majd raktárként és logisztikai központként használták, végül tökéletesnek bizonyult egy olyan ingatlanegyüttes kialakításához, mely közel van a belvároshoz, de megfelelően csendes, kertvárosi környezetet, mélygarázst és ligetes, mesterséges tópartot is ki lehetett rajta alakítani.
„A körülbelül 600 lakásból 570 teljesen készen van. A maradék harmincnál konyhabútort raknak be és apróbb munkák vannak csak hátra. Alul már beköltöztek az irodába, az egyik emeleten egy rangos szülészet üzemel.”
„Valójában már ott tartunk, ha valaki délelőtt aláírja a szerződést, délután már költözhet.”
A Cédrus Liget futurisztikus, szép geometriával tervezett épületei és kreatív részletei Bara Ákos Dániel építészeti koncepciója. Minden lakó- és irodaegység rendelkezik erkéllyel vagy kertkapcsolattal, a felsőbb szinten pedig penthouse lakásokat alakítottak ki.
Ma már a vásárlók és a hatóság részéről is elvárás, hogy a kivitelezés minőségi anyagokból, pontos munkával, időtálló gépészettel és technológiával történjen. Amit nem lehet törvényileg szabályozni, azok az apró, finom részletek és kreatív megvalósítás. A Cédrus Liget ebből a szempontból egy impresszív jellegzetességgel rendelkezik: a park két tóval, sétálóutakkal, és az évek során majd hatalmasra nyúló fákkal. Az épületek tetején a fan coil klímarendszereket óvó fémhálók LED világítást kaptak, melyek sötétedés után színes fényjátékkal szórakoztatják az erkélyre kiülő lakókat.
Az itt élők nyugalmát azonban nem csak ez biztosítja, hanem az is, hogy a most lakást vásárlók öt évig nem kapnak egyáltalán fűtésszámlát, és azt követően sem hat rájuk semmilyen módon a „gázháború”. A geotermikus fűtés, mely ellátja a lakóparkot, környezettudatos, hatékony zöldenergia, mely a hagyományos gáz- vagy villanyfűtés költsége alatt marad minimum 30 százalékkal, nem szorulunk belőle importra, így sem a valutaárfolyam, sem a beszerzés költsége, sem pedig egyéb világpiaci tényező nem fogja befolyásolni.
Hogyan fűt a szegedi termálvíz?
A termálvíz a Kárpát-medencében egyáltalán nem különleges képződmény, amit a rengeteg hazai fürdő is bizonyít. Elméletileg semmi nem akadályozhatná meg, hogy Magyarország termál-nagyhatalom legyen, gyakorlatban azért van némi kihívás, amiket Szegeden abszolút sikerült elhárítani. A 2012-ben alapított Geotermikus Szolgáltató Kft. munkatársa, Bencsik Attila geológus magyarázta el nekünk, hogyan működik Szegeden a termálvíz-fűtés, mely a Cédrus Liget padlófűtését is ellátja.
„Bizonyos szabályozások miatt 2000 méter alá nem fúrhatunk le, de nem is kell; ez a termálvíz 1400-1900 méter mélyről érkezik, az úgynevezett Felső-Pannon homokkőből termeljük ki. A homokkövet úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot, átlagosan 10-20 mikrométeres szemcseátmérőjű sziliciklasztos üledékből alakul ki. A homokkő porozitása – avagy a lyukacsossága – teszi lehetővé, hogy a homokkövet alkotó ásványok közül viszonylag egyszerűen, egy kút fúrásával kitermelhető a 93-94 Ceslius fokos termálvíz. Olyan, mintha egy szivacsból kicsavarnánk a vizet. Ez szerencsés, mert ezek a pórusok kommunikálnak egymással, tehát van átjárás, de nem mindenhol ilyenek az adottságok, ott más technológiát kell alkalmazni.”
A szegedi termálvíz nehézsége, hogy a homokkő réteg alatt karbonátos kőzetek találhatóak, ami a termálvízbe beoldódva a felszínen, a hirtelen nyomáscsökkenés miatt robbanásszerűen hajlamos kiválni – meséli Bencsik Attila –, így károsíhtatná a csővezetékeket. Ennek kezelésére számos nem agresszív kémiai technikát alkalmaznak, például szűrőket és egy speciális inhibitor anyagot, amely megakadályozza, hogy a csövek belső falán kikristályosodjon a vízkő, amelyeken kikristályosodik a vízkő. Emellett feladat, hogy a kitermelés közben felgyülemlő metánt elszeparálják, valamint felhasználják, mivel üvegházhatású gázról van szó, így ezzel is óvják a környezetet.
A termálvíz útja a kútról indul, majd a lemezes hőcserélőkbe áramlik – ez a berendezés veszi át a hőenergiát. Érdekes, hogy a termálvíz közvetlenül nem fut végig a fűtőcsöveken, hanem csak a hőenergiát használják fel több – úgynevezett – hőlépcsőben. Részben a SZETÁV Szegedi Távfűtő használja fel a távfűtési rendszer működtetéséhez, vagy használati melegvizet állítanak elő, uszodát, valamint a szegedi kézilabda csarnok fűtését is ezzel látják el. A Cédrus Ligetnek külön hőcserélői vannak, hiszen a második hőlépcsőt használják fel a fűtéséhez. Miután minden fűtőenergiát felhasználtak, a termálvizet visszasajtolják, így lesz valóban zöldenergia a geotermikus rendszerből.
„Alacsony hőmérsékletű padlófelületi fűtés működik a Cédrus Ligetben, abban nem 80 fokos vizet keringetünk értelemszerűen. A kútból jövő vizet először elvisszük a környező intézményekbe, ami a régebbi radiátoros fűtést jelenti, és 70-80 fokos vizet kell keresztülnyomni rajta, hogy leadja a megfelelő hőt. Útja során lehűl 50 fok körüli hőmérsékletre a termálvíz, akkor ezt az alacsony hőlépcsőt is le tudjuk venni - ezzel fűtjük a Cédrus Ligetet.” – meséli az ügyvezető.
A gondos tervezés az esetleges meghibásodásra is biztosított megoldást, hiszen a fan coilok révén akkor is garantált a lakások fűtése, ha a geotermikus rendszer bármilyen okból leállna. Ráadásul ez még szintén az olcsóbb és egyben környezetkímélőbb fűtési mód, mint a gáz alapú technológia.
Akár új városközpont is kialakulhat
A Cédrus Liget lakóparkban 600 lakás- és üzlethelyiséget fognak megtölteni lakók, bérlők, ami egy kisebb falu lakosságát jelenti. A parkolóigényt az 1400 helyes mélygarázs szolgálja ki, melyből közvetlenül feljuthatnak a tulajdonosok a lakásokba. Természetesen fontos volt az is, hogy a kertvárosi környezetben a megnövekedett igénynek megfelelő kereskedelmi infrastruktúrát is létrehozzák, ezért az új épület mellett vitathatatlanul Magyarország legszebb Príma áruháza épült fel kávézóval és étteremmel kombinálva. Mindamellett Szeged belvárosa néhány perc autóutat jelent, a főváros pedig kicsivel több, mint másfél óra autóút. Akár befektetőknek, akár távmunkában dolgozóknak is ideális, költséghatékony, rezsiszorongástól mentes lehetőséget jelent a szegedi lakópark.
