Az 5-ös nemcsak egy szám a G előtt, hanem egy olyan innovációt jelöl, mely hatalmasat lendít a világon – talán így lehetne általánosan megfogalmazni, hogy mit takar az 5G. Ám ha ennél pontosabban szeretnénk körülhatárolni a fogalmat, akkor már egy kicsit mélyebbre kell mennünk:
az 5G rövidítés az Ötödik Generációs Mobil Hálózatot takarja, mely egy új, vezeték nélküli adatátviteli technológiát jelent.
A legtöbb ember által jelenleg is használt 4G hálózat közvetlen utódja, annak továbbfejlesztett változata. A technológia lelkét azok az új fejlesztésű, a korábbiaknál sokkal érzékenyebb érzékelők adják, melyek képesek minden korábbinál nagyobb sebességgel adatot venni és továbbítani.
A régebben kiépített hálózatokon az 5G nem mindig használható (bár vannak olyan bázisállomások, amelyeken működik), így világszinten nagyrészt új rendszert kell kiépíteni ahhoz, hogy használni is tudjuk. Az 5G-re történő átállás azonban nagyon komoly költségekkel jár: egyrészt ki kell építeni a megfelelő hálózatot és üzemeltetni kell azt, de 5G kompatibilis eszközöket is fejleszteni kell, majd le is kell gyártani őket. Egy hétköznapi példával szemléltetve: a legtöbb okostelefon csak a 4G technológiát képes jelenleg kezelni, és csak az új fejlesztések alapján kikerülő friss modellek tudják kihasználni az 5G nyújtotta előnyöket.
De miért van szükség az 5G-re? Az Ericsson Mobility Report 2021 végi kiadásából kiderült, hogy egy átlagos mobilfelhasználó összesen 11,4 gigabájtnyi adatot használ el havonta, az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobilos adatforgalom pedig a 260-szorosára nőtt. Az eszközök számának gyarapodása és a megnövekedett adatforgalom igényt teremtett az új technológiára. Ahogy bizonyos helyeken az úthálózatok korlátozott áteresztőképessége sem képes kezelni a megnövekedő gépjárműforgalmat, úgy egy bizonyos szint felett már a mobilhálózatok sem lennének képesek a megszokott és egyre inkább elvárt hatékonyságot biztosítani.
Emellett az új technológiák is megkövetelik a hálózatfejlesztést, hiszen egyre több a kiterjesztett és virtuális valóságra alapozó alkalmazás, melyeknek szüksége van a minden eddiginél nagyobb átviteli sebességre, valamint a rugalmasságra. Az egyik ezirányú trend az úgynevezett metaverzum kialakítása, amelyet nem egy mindent magába szippantó „univerzumként” kell elképzelnünk. Jelen állás szerint sok önálló metaverzum kialakítása a legvalószínűbb, már csak azért is, mert több cég (például a Zuckerberg-féle Meta vagy a Microsoft) is saját virtuális világ megalkotásán dolgozik. A nagyobb részt szórakoztató, közösségi élményekre fókuszáló fejlesztéseken túl azonban van számtalan másik terület, ahol a VR és AR (sőt, XR és MR) technológia minél teljeskörűbb kihasználása érdekében szükséges a korábbiaknál gyorsabb adatátvitel, amit az 5G már biztosítani tud. A virtuális és kiterjesztett valóság hihetetlen ütemben modernizálja például az ipari karbantartást, ahogy az oktatási és egészségügyi területeken is hatalmas lehetőségeket rejt magában, melyeket még csak most kezdünk kihasználni.
De miért „csak” most? Korábban senkinek sem jutott még ez az eszébe? Dehogynem. Volt Second Life és virtuális pláza is már korábban, de az eszközrendszer még messze nem tudta biztosítani ezekhez a megfelelő hátteret. Vegyük a korábbi rendszereket: az első generációs hálózatban (értsd 1G) az akkori eszközállomány csak viszonylag gyenge minőségű beszélgetéseket tett lehetővé, ez azonban egy idő után már nem volt elég, így megjelent a 2G-s rendszer, aminek segítségével már SMS-eket is tudtunk küldeni. Majd a 3G lefektette a technikai hátteret ahhoz, hogy akár alkalmazásokat is használhassunk a telefonunkon, míg a 4G rendszerben már olyan szélessávú internethez tudunk hozzáférni a mobileszközünkkel, mely lehetővé teszi, hogy netflixes filmeket vagy a nagyfelbontású YouTube-videókat játszhassunk le az okos készülékünkön.
Az 5G egyik fontos célja kis helyen (városokban, koncerteken) tömörülő eszközök mobilinternettel való tömeges kiszolgálása, illetve a már említett új technológiák mobilis használatának elérhetővé tétele. A hálózat legnagyobb előnyét a hétköznapi ember számára a nagy sávszélesség, vagyis a mobilnet rendkívüli gyorsasága jelenti. Az 5G hálózat ugyanis a korábbinál mintegy tízszer gyorsabb letöltési sebességet produkál alacsonyabb válaszidő mellett, ezen felül sok esetben kevésbé terheli le a felhasználó által igénybe vett eszköz akkumulátorát, amitől annak hosszabb lesz az üzemideje annál, mint amit addig megszoktunk tőle. Egyúttal az 5G további nagy előnye, hogy egy időben sokkal több felhasználó képes kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket, tehát jelentősen növelhető az adatforgalomhoz rendelkezésre álló kapacitás.
S hogy mik ezek a nagy adatforgalmat igénylő dolgok pontosan? A villámgyors internet olyan szolgáltatások, alkalmazások elterjedését eredményezi majd, amelyek a korábbinál nagyobb sebességet igénylik. Ilyenek például a 4K/8K felbontású, akár 360 fokos videók, illetve az online streamingek, melyek egyre nagyobb teret nyernek manapság. Ráadásul az 5G használatával valódi élménnyé válhat a videónézés, mivel nem kell amiatt aggódnunk, hogy a kép és a hang folyamatosan szaggatni fog, hogy pixelessé válik a kép.
Vagy ott van az online játékok világa, ahol rendszerint többen játszunk együtt egyazon időben, amiből adódóan bizonyos szituációkban azonnali reakcióra van szükség a részünkről. Ebből a szempontból azonban a korábbi 4G-s hálózaton sokszor már eleve kudarcra voltunk ítélve, hiszen gyakran előfordult, hogy hiába nyomtuk meg a megfelelő gombot egy játékban időben, az adat csak későn ért a szerverre, ezért folyamatosan késve reagált a játék. Az 5G azonban képes ezen is hatékonyan változtatni, miután az 5G hálózat késleltetése mindössze 10 milliszekundumot jelent, azaz gyakorlatilag a pillanat tört része alatt érhetjük el a kívánt hatást a játék során.
Az új mobilhálózat adta alacsony reakcióidő persze nemcsak a lakossági oldalon, de a vállalatok számára is rengeteg pozitív hatást rejt. Ennek köszönhetően például stabil kapcsolatban lehetnek olyan gépek, amik eddig csak kábellel működtek, így akár létrejöhetnek teljesen önműködő/távirányított raktárak és logisztikai központok. Gondolhatunk itt mondjuk az East-West Gate-re (EWG), mely valóban egy 21. századi vasúti terminál lesz, mely hazánkban épül meg, s Európában elsőként használ majd saját 5G-hálózatot a belső kommunikációra és a technológiai eszközeinek működtetésére. Azaz a világon elsőként 5G-technológia segítségével, távolról irányítják majd a szárazföldi terminál teljesen automata, egészen finom mozdulatokra is képes óriásdaruit.
Az 5G emellett nagyobb biztonságot és innovatív megoldásokat nyújt a gyógyászatban is, segítségével a világ legjobb orvosának nem kell azon a helyen lennie, mint a beteg, simán végezhet távműtéteket is a megfelelő gépek irányításával. Ezen felül az új rendszer akár segítséget nyújthat a közlekedésben is, mondjuk az önvezető autók vonatkozásában. Hiszen gondoljunk csak bele: a valódi önvezetéshez rengeteg adatra van szüksége a mesterséges intelligenciának, amit egy adott autóból csak úgy nem lehet begyűjteni, hanem vezeték nélküli hálózaton keresztül a több autóval és közúti infrastruktúrával is kommunikálnia kell. Erre pedig az 5G jelenti a legjobb és leggyorsabb megoldást. Ezen felül megemlíthető a Vodafone, valamint technológiai partnere, a BME Formula Student East csapatának együttműködése, melynek során egy olyan technológiai megoldást fejlesztettek ki, amellyel lehetőség nyílik 5G privát hálózaton keresztül valósidőben versenyautót vezetni. Ez a technológiai demonstráció kiválóan szemlélteti az 5. generációs mobilhálózat alacsony késleltetési idejét, valamint a privát hálózat által kínált minőséggaranciát.
A példákat, hogy miért van szüksége az embereknek az 5G-re, akár a végtelenségig lehetne sorolni. Összességében talán a legfőbb érvnek az tűnik, hogy az új rendszer lendületet teremt, a technológia egy eddig ismeretlen oldalát mutatja be a világ számára. Hogy a technológia szerte a világban tökéletesen működjön, arra egy kicsit még várnunk kell, de jó hír, hogy hazánkban is működik 5G szolgáltatás. Ráadásul elsőként – 2019. október 17-én – a Vodafone tette elérhetővé budapesti ügyfelei számára, ami odáig fejlődött, hogy mára a fővárosban a szolgáltató már több mint 70 százalékos a lefedettséget ért el, vidéken pedig folyamatosan fejlesztik a hálózatukat.
A cikket a Branded Content készítette, a Vodafone Magyarország megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.