A mostani válság a vagyonos emberek vagyonát sem kíméli. Milyen kérdésekkel keresik most fel az ügyfelek a privátbankokat?
Függetlenül attól, hogy ki mekkora megtakarítással rendelkezik, ugyanazzal a valósággal szembesül: geopolitikai kockázatok, infláció, a forint árfolyamának extrém ingadozása. Mindenki a pénze értékének megőrzésére, annak gyarapítására törekszik, emiatt aggódik. Fontos, hogy milyen válaszokat tudunk adni az ezekkel kapcsolatos kérdésekre.
Egy privátbank – jellegéből fakadóan – egy pénzügyi intézmény szolgáltatásainak talán a leggazdagabb csokrát képes összeállítani ilyenkor. A befektetések gerincét ilyen nehéz időszakban főleg a kockázatmentes vagy nagyon alacsony kockázatú befektetések jelentik, például az elmúlt időszakban piacra került lakossági állampapírok, de az elmúlt 9 hónap globális kamatemelkedése miatt egyre izgalmasabb és jobban strukturált, tőkegarantált termékeket is tudunk kínálni. Emellett figyelünk arra, hogy a nemzetközi kötvénypiacon, a részvénypiacokon látunk-e már jó belépési szinteket.
A mostani válság a háborúról, az előző a járványról szólt. A privátbanki ügyfélkör pedig egyre idősebb. Az örökléssel kapcsolatban szoktak lenni kérdéseik?
Sokaknál napirenden van a generációváltás és örökítés kérdése. Olyan explicit megkeresés persze, hogy a privátbanki tanácsadó segítse át az ügyfelet az örökítés kérdéskörén, nincs. Ezek a kérdések a családon belül maradnak, egy privátbankár feladata ilyenkor csak annyi, hogy szigorúan a pénzügyekre fókuszálva, ha felmerülnek ilyen kérdések, akkor a témát maximális tisztelettel és érzékenységgel kezelve beszélgessen erről az ügyfelekkel. Ez sokkal jellemzőbb.
A háború milyen hatással van a befektetésekre, milyen hozamokat várhatnak az idén?
Ez az eszközosztálytól függ. Közel húsz éve dolgozom a tőkepiacokon, megéltem a 2008–2009-es válságot is, de ez a mostani a legkomplexebb és a legsúlyosabb krízis a hosszú távú hatásait tekintve. Ami most a világban történik, borzasztó emberileg és morálisan, minden szempontból, de a pénzügyi eszközökre olyan értelemben jótékony hatással van, hogy fölrázta az elmúlt 10-12 év jegybankok által mesterségesen vezérelt trendjeit.
Az elmúlt kilenc hónapban elkezdtek megint úgy működni a piacok, ahogy azt a 2008–2009-es válság előtt megtanultuk, és ebben sok lehetőséget látok.
Szűk másfél évtized után a fiskális politika és a monetáris politika most már kevéssé erősen szabályozza a piacokat, az eszközosztályok ismét elkezdtek a saját DNS-ük szerint működni, érdemes lett figyelni a piacokat.
A háború kezdete egybeesett önöknél egy nagyszabású bankfúzióval. A Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése 2022. március 31-én sikeresen megvalósult, a Takarékbank csatlakozására, vagyis a jogi fúzióra 2023 májusáig kerül sor. Innentől MBH Bank Nyrt. néven, egységes márkanévvel és arculattal működik tovább az egyesült bank. Okozott ez valamilyen mozgást a privátbanki ügyfélkörben?
A privátbanki ügyfelek akkor váltanak, ha nem elégedettek a szolgáltatás minőségével. Ha az ügyfél meg van győződve, hogy a pénzügyeit lelkiismeretesen kezelik, akkor az a bizalom intakt marad. Nálunk, az MKB Private Banking 20 éves története során nem volt jelentős ügyfélvándorlás, sok ügyfelünk már a kezdetektől nálunk kezelteti a vagyonát.
A Magyar Bankholding három tagbankjának (MKB Bank, Takarékbank és Budapest Bank) az ügyfélköre viszont meglehetősen heterogén, főleg a privátbanki divíziókban. Hogyan sikerült ezeket összeolvasztani?
Ez abszolút így van. Amikor készítettünk egy felmérést az ügyfeleinkről, alig-alig találtunk átfedést, 3 százalék alatt volt a mutató. Ez ugyanakkor jelezte is azt, hogy igenis van létjogosultsága annak, hogy ez a három üzletág eggyé váljon.
Egységes belépési korlátot határoztunk meg, ami most 50 millió forint, ez az MKB Banknál csökkenést, a másik két tagbanknál emelést jelentett, a hazai piacon egyébként viszonylag alacsony belépési küszöbnek számít. A fúzió végére a kezelt vagyonban át fogjuk lépni az 1000 milliárd forintos mérföldkövet.
Miért lett ilyen alacsony a belépési küszöb? Ezzel akarnak nagyra nőni?
Nem azért vittük le, hogy a piacnál kétszer-háromszor gyorsabban nőjünk, hanem szerettük volna honorálni azokat az ügyfeleket, akik korábban a Takarékbanknál és a Budapest Banknál privátbanki státusszal rendelkeztek. Ők nagyon fontosak számunkra. A másik stratégiai célunk a családi vagyontervezés erősítése, és a fiatalabb generációk, a későbbi nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek, örökösök még ebbe a körbe tartoznak. Mi magunkat a piacvezetők közé soroljuk ma Magyarországon a családi vagyontervezés témakörében, és 2022-ben a Euromoney díját is elnyertük Az év privátbankári szolgáltatójaként az utódlás-tervezés kategóriában.
Azért az ügyfélkör bővítése is fontos. A mostani válságnak milyen privátbankok lehetnek a nyertesei, melyek azok a szolgáltatások, amelyeket fejleszteni kell?
Egy privátbankár munkáját, szakértelmét három dimenzión keresztül lehet igazán jól megfogni. Ez a piacok jó ismerete, a termékek jó ismerete és a megfelelő értékesítői képességek metszete. Én azt gondolom, hogy ezeket a képességeket kell fejleszteni, ebben a három dimenzióban kell a lehető legmagasabb színvonalat elérni.
Hogy fest most egy tipikus privátbanki portfólió?
Mi nem dolgozunk úgynevezett modellportfóliókkal, de ilyen inflációs időkben a Prémium Magyar Állampapíroknak egyre kiemeltebb helyük van, ezzel aligha okozok meglepetést. Azt gondolom, a befektetési alapok helye a privátbanki portfóliókban szintén sziklaszilárd, hiszen szemben egy egyedi részvénnyel, az alapok mögött mindig van egy szakértői csapat, aki hozzáértő módon követi a piacokat, kezeli a kockázatokat. Jelenleg 20–40 százalék közötti sávban van az állampapírok és ugyanilyen sávban a befektetési alapok aránya a portfóliókban, a bankbetéteknél pedig csökkenést várok.
Ehhez van köze a nemrég bejelentett kormányzati kamatsapkának, amit a betétekre vetettek ki?
Pontosan, emiatt számítunk az átsúlyozásra.
Az év slágerbefektetései a kisbefektetőknél az OTP-részvény és a deviza voltak. A privátbankoknál is éreztek fokozott érdeklődést ezek iránt?
Az egyedi részvények kifejezetten magas kockázatú eszközök, ezek a mi portfóliónkban kevésbé jellemzők. A legmagasabb kockázati szintű papírok, amelyeket jellemzően ajánlunk még, a certifikátok. Az igazán magas kockázatú egyedi részvények, tőkeáttétes megoldások is elő-előfordulnak egy privátbankon belül, de ezeknek a menedzseléséhez alapvetően másfajta infrastruktúra kell, mint amit egy privátbank nyújtani tud. A devizapiacokon az MKB Bank tradicionálisan erős. Azok az ügyfeleink, akiket érdekel ez a piac, és van megfelelő tapasztalatuk az ilyen spekulációkban, a treasury területünkön keresztül hozzáférhetnek a devizapiachoz. Jellemzőbb viszont, hogy hosszú távú deviza-újrasúlyozások vannak a portfóliókban.
Az állampapírok hozama kamatadómentes, de a többi befektetését megadóztatják. Az adóengedményt, adómentességet biztosító tartós befektetési számlák (TBSZ) mennyire népszerűek az ügyfélkörben?
A TBSZ népszerűsége töretlen, a vagyonokat jellemzően TBSZ-en kezeljük, az ügyfelek több mint 90 százalékának van ilyen számlája.
Az energiaválság kapcsán hogyan változott az ügyfelek hozzáállása a fenntartható befektetésekhez?
Magyarországon az ESG-befektetéseknek (Environmental, Social, Governance – környezetvédelmi, társadalmi, irányítási szempontból fenntartható) van még terük a fejlődésre. A pénzügyi termékek terén még viszonylag kis volument értünk el, az ESG-befektetéseket egyelőre kockázat és hozam szempontjából vizsgáljuk, de úgy látjuk, mind kockázatosságban, mind hozamban felveszik a versenyt a nem ESG-termékekkel. Az úgynevezett „fekete hattyú” eseményeknek például, vagyis a hirtelen bekövetkező nagy eséseknek az ilyen befektetések kevésbé kitettek. Emellett mi magunk is részt veszünk társadalmilag értékes projektekben, immár harmadik éve vagyunk tagjai a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének (THBE), középiskolákban és a felsőoktatásban is vannak futó edukációs projektjeink, emellett a kortárs művészetet is támogatjuk.
(Borítókép: Piggybank / Unsplash)
