A világ folyamatosan változik. Újabb és újabb technikai vívmányok látnak napvilágot. Ma már a társadalom jó része online intéz sok mindent, többek között banki ügyeket vagy fizetéssel járó hétköznapi ügyeket is. Szinte mindenkinek van bankkártyája, bankszámlája, sokan már ügyfélkapuval is rendelkeznek, és egyre többen vásárolnak az interneten vagy hirdetik meg feleslegessé vált tárgyaikat. Ebben a dinamikus fejlődésben a bűnözők is meglátták a lehetőséget és agyafúrt módszereikkel telefonos és online megkeresésekkel akarnak átverni minket.
Cikksorozatunk első részében önöket kérdeztük arról, hogy mit gondolnak a kiberbűnözésről, milyen tapasztalataik voltak és hogyan védekeznek ellene. Az előző részből kiderült, minden megkérdezett hallott már ezekről a telefonon vagy az online térben történt visszaélésekről, és igyekeznek is mindent elkövetni, hogy ne essenek ennek áldozatul.
Ebben a részben Sonjic Lászlót, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadóját és Dr. Dúll Andrea pszichológust, az MTA doktorát kérdeztük arról, hogy melyek a tipikus internetes és telefonos csalások, hogyan vehetjük ezeket észre és mit tehetünk ellenük, hogy ne essünk a gyakran kifinomult manipulációs pszichológiai eszköztárat felvonultató bűnözők kelepcéjébe.
Sonjic László kiemelte, hogy az egyik legtipikusabb telefonos csalás, amikor az elkövető magát banki biztonsági alkalmazottnak adja ki és azt állítja, hogy komoly veszélyben van a bankszámlán lévő pénzünk, majd megpróbálja rávenni az áldozatot arra, hogy egy úgynevezett banki biztonsági számlára azonnal utalja át a számláján meglévő összeget, vagy telepítsen egy alkalmazást az okoseszközére , számítógépére, amelynek segítségével gyakorlatilag átveszik a csalók az irányítást ezen eszközökön, ezáltal pedig rendelkezni tudnak a gyanútlan áldozat bankszámlája fölött. Dúll Andrea kifejtette, hogy azért agyafúrt és működőképes ez az elkövetési mód, mert a csalók hihetetlen pszichológiai érzékkel vonnak be minket abba az aktív folyamatba, hogy tevékenyeken mentsük meg a pénzünket, ezáltal kiiktatják a gyanakvásunkat.
Sonjic László további jellemző elkövetési módokat is felsorolt, mint például a nyereménnyel kecsegtető álajánlat, amikor
a csalók azzal próbálnak manipulálni minket, hogy nyertünk valami nagyon értékeset, viszont a nyereményhez történő hozzájutáshoz „csak” át kell utalnunk egy bizonyos összeget vagy meg kell adnunk a banki adatainkat.
Dúll Andrea hozzátette, hogy ez is egy igen komplexen kitalált módszer:
ha azt halljuk, hogy valamit nyertünk, akkor örömünk, pozitív érzelmeink könnyen elaltathatják a gyanakvásunkat,
kevésbé mérlegeljük, mennyi a realitása annak, hogy épp mi vagyunk a szerencsés kiválasztottak, a kockázatokat pedig ezáltal alábecsüljük.
A szakértők bemutatták azt a csalástípust is, amikor az elkövetők az interneten olyan álweboldalakat készítenek, amelyek hasonlítanak bankok, kereskedők weboldalának felépítésére, ezáltal a gyanútlan áldozatok téves oldalon kezdeményeznek tranzakciókat, így pedig a csalókhoz kerülnek a fizetéshez szükséges adataik.
Dúll Andrea kifejtette, hogy itt az elkövetők az automatizmusokra építenek, azt használják ki, hogy megszoktuk, az interneten gyorsan vásárolunk, egy-két kattintással el is intéztünk mindent, ezért nem is mindig figyelünk eléggé. A videóban szó esik még többek között az interneten eladásra kínált tárgyainkért jelentkező elkövetőkről, akik egy linket küldenek azzal, hogy az a csomag feladásához szükséges, közben pedig ott elkérik a banki adatainkat.
A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy mindig legyünk résen. Banki szakemberek nem kérnek felhasználói azonosítót, jelszavakat, PIN-kódot, nem létezik biztonsági számla, nem kérdezik meg tőlünk, hogy mekkora összeg van a számlaszámunkon, nem kérnek sms vagy e-mail üzenetben információkat. Ha ilyet kérnek tőlünk, azonnal szakítsuk meg a hívást, ne reagáljunk az üzenetre, és ne felejtsük: mindig minden helyzetben jogunkban áll gyanakodni.
Ha pedig utólag jövünk rá vagy akár csak gyanakszunk arra, hogy banki csalás áldozatává váltunk, azonnal és haladéktalanul hívjuk számlavezető bankunkat. Készüljünk fel előre ezekre a csalástípusokra! Tájékozódjunk, tartsuk észben, tudjuk előre annak az eshetőségnek is a forgatókönyvét, hogy mi a teendő, ha áldozatokká váltunk. A gyorsaság ezekben az esetekben ugyanis a legfontosabb válaszreakció, amit csak adhatunk.
Az OTP Bank 2021-ben elnyerte a Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyét. A bank fejlesztéseivel, a Digitális Jólét Programban foglalt elvekkel összhangban, elősegíti a digitális átalakulást, mint átfogó, esélyteremtő társadalmi változást, amelynek középpontjában ügyfelei állnak.
