Mindenki érzi a pénztárcáján az energia- és az élelmiszerárak emelkedését, és most már azok is alaposabban megnézik, mi kerül a kosarukba, akiknek korábban nem okozott gondot a nagybevásárlás. Nem kérdés, hogy az eddiginél is tudatosabb döntéseket, kompromisszumokat kell hoznunk, ugyanakkor mindenki igyekszik olyan stratégiát kialakítani, amely a lehető legkevesebb lemondással jár. Ehhez adunk tippeket három képzeletbeli vásárlónk példáján keresztül.
Az utóbbi hónapokban a legnagyobb mértékben a pékáru, a tejtermékek és a húsok ára emelkedett – nem ritkán több mint 50 százalékkal, de a szárazáruk, készételek és állateledelek is rengeteget drágultak. A legtöbb magyar család nem rendelkezik megfelelő mértékű biztonsági tartalékkal, így az élelmiszerárak emelkedése többnyire alapos újratervezést, az eddigieknél is tudatosabb vásárlási szokások bevezetését igényli.
A Tesco adatai szerint a jelenlegi inflációs környezetben a vásárlók elsősorban a nem alapvető termékekről mondanak le, kevesebbet vásárolnak a szépségápolási, babaápolási cikkekből, az állateledelekből és más, nem élelmiszer kategóriába tartozó árucikkből. Bár a kutatás szerint a zöldség – gyümölcs, a pékáru és a tejtermék a legfontosabb termékcsoport a napi bevásárlásban, kevesebb fogy ezekből is, és általánosságban elmondható, hogy az emberek többször járnak vásárolni, de összességében kevesebb élelmiszer kerül a kosarakba. Egyre többen választják az akciós és a sajátmárkás termékeket, és használják ki a kedvezményeket. Mindenki próbál kialakítani egy olyan stratégiát, amellyel minél kevesebb kompromisszumot kell meghoznia ebben a helyzetben.
Ági háromgyerekes családanya. Eddig is próbált nagyjából odafigyelni a költéseire, de az utóbbi időben nagyon megnézi, hol, mit és mikor vásárol. Ennek természetesen nemcsak az élelmiszerárak emelkedése az oka, hanem a logisztika is: a bevásárlás három 8 éven aluli gyerekkel felér egy kalandtúrával, ahol projektmenedzsereket megszégyenítő szervezőkészségre van szükség.
Ági ezért a legtöbbször a neten, a fotelból intézi a bevásárlást, hiszen így nem kerül sor a királylányos kifestők által előidézett menetrendszerű hisztire, és az impulzusvásárlások sem jelentenek kísértést. Azt az időt pedig, amit Ági így nyer, a gyerekekkel közös programokra és egy kis énidőre tudja fordítani. A kiválasztott termékeket akár már aznap kiszállítják az ajtóba, vagy ha éppen útba esik a legnagyobb gyerek edzése után hazafelé, Ági férje átveszi az összekészített csomagot az egyik áruház átvételi pontján.
Bár szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat, Ági nem szeretne alább adni, ha az élelmiszerek minőségéről van szó, igyekszik továbbra is minél kevesebb feldolgozott élelmiszert vásárolni. Az allergénekre is oda kell figyelnie, az egyik gyerekről kiderült, hogy laktózérzékeny. Online vásárlás közben van ideje átböngészni a termékek összetevőit (erre a hipermarketben sokszor nincs már kapacitása), és ki tudja választani azokat, amelyek ár-érték arányban és az összetevőket tekintve is a legjobbak. Bár korábban bizalmatlan volt a sajátmárkás termékekkel szemben, kipróbálta és megszerette ezeket.
Azt tapasztalta ugyanis, hogy a legtöbbször ugyanazt a minőséget hozzák, mint a drágább, hasonló termékek.
Hetente általában kétszer rendel online (ilyenkor is megkapja a rendelései után járó pontokat és kedvezményeket a hűségprogramban). Nem kell kiszállítási vagy átvételi díjat fizetnie, így fél év alatt közel 35 000 forintot spórol meg.
Bence a húszas évei végén járó ingatlanértékesítő. Eddig sosem figyelt oda, mit vásárol a boltban, a legtöbbször csak lekapta a polcról, amit megkívánt, vagy rendelt valamit egy pizzériából, illetve beugrott a kedvenc gyorséttermébe. Mostanában észrevette, hogy hó végére jóval kevesebb marad a bankszámláján. Egy nap összeszámolta, hogy mennyit költ készételekre és rendelésre, és úgy döntött, ezen változtatnia kell.
Többféle tervet készített, és arra jutott, hogy akkor jár a legjobban, ha saját maga készíti el az ebédjét és a vacsoráját, legalább heti 3-4 alkalommal. Ezzel csak az volt a gond, hogy soha nem vállalkozott még egy rántottánál komolyabb gasztronómiai kalandra. De nem volt kifogás, tudta, hogy meg kell tanulnia főzni, legalább alapszinten. Beszerzett néhány szakácskönyvet, online kutatott receptek után, és elkezdett munka után főzős videókat nézni.
Az alaptechnikákat hamar elsajátította, és szerencsére a nagyit is bármikor felhívhatta egy-egy jó trükkért vagy családi receptért, azonban azzal kellett szembesülnie, hogy soha nincs otthon, amire épp szüksége van, vagy túl sok felesleges hozzávalót halmoz fel, ami végül megromlik. Amikor egy újságcikkben azt olvasta, hogy egy átlagos magyar évente közel 70 kg élelmiszer-hulladékot termel, nagyon rosszul érezte magát, és elhatározta, hogy ezentúl részletesen megtervezi a bevásárlásokat.
Figyelni kezdte az akciókat, ezekre alapozta a következő heti menüt. Bevásárlólistákat írt, és kreatívan felhasználta, illetve lefagyasztotta a maradékokat. A zöldségek héjából alaplevet készített, savanyított, aszalt, és lassan megtanulta feldolgozni a kevésbé népszerű húsrészeket.
A vásárlás megszokott vasárnap esti program lett: nem volt már tömeg, ráadásul egy alkalmazással 5 százalék kedvezményt kapott vásárlása összegéből.
Bence számára a főzés nemcsak a spórolás eszköze lett, hanem stresszlevezető, feltöltő tevékenységgé vált egy húzós nap után.
Ildikó nyugdíjas tanárnő, akinek sok változást nem hozott a vásárlási szokásaiban a rezsiválság és az infláció. Eddig is nagyon megnézte az árakat, de most még több trükkre van szüksége ahhoz, hogy a hónap végén is be tudjon vásárolni.
Mivel matematika- és fizikakorrepetálásra mindig szükség van, Ildikó heti néhány magánórával egészíti ki a nyugdíját. Hiába vállal azonban még több tanítványt, az élelmiszerárak emelkedését egyre nehezebben tudja pótolni a plusz bevétellel. Ildikó ilyenkor a nagymamájára gondol, aki annak idején művészi szintre emelte a takarékoskodást: mindig tudta, hol a legolcsóbb egy termék, és minden maradékot hasznosított.
Ildikó Excel-táblákban vezeti a kiadásait, és mindig alaposan tanulmányozza az aktuális akciókat. Tudja, hogy mely termékek ára marad tartósan alacsony, számon tartja a hűségkártya-programokban megszerzett pontokat és a kedvezménykuponokat is, így havonta közel 10 ezer forintot spórol meg. Kihasználja a Tesco nyugdíjas kedd napját, amikor a nyugdíjasok 5 százalék kedvezményt kapnak a vásárlásuk végösszegéből.
Bár korábban is csak nagyon ritkán engedhette meg magának, hogy finom sajtokat és olasz tésztát vásároljon, ezekről most teljesen le kell mondania, és kevesebb tejtermék és friss zöldség kerül a kosarába. A kertjében egy kis veteményest alakított ki, így nyár közepére megtermeli a számára elegendő paradicsomot, paprikát, cukkinit, és nagy adag lecsót tesz el télire.
Nála csak a szomszédja, Icuska tud jobban spórolni. A szomszédasszony gyakran újságolja, milyen akciót fogott ki legutóbb, és milyen kevés összegből hozta ki a vasárnapi ebédet. Elmesélte Ildikónak, hogy a Tesco fizetett neki, mert ugyanazt a terméket máshol olcsóbban vásárolta meg, és visszakapta a különbözetet. A szomszédasszony számára minden elcsípett akció egyben a rivalizálás eszköze, és valódi öröm a számára, ha valamit kedvezőbb áron vásárolt meg, mint az ismerősei. Ildikó ezen bosszankodik egy sort, majd visszatér az Excel-tábláihoz, és feljegyzi magának a működő tippeket.
A cikket a Dialogue Creatives készítette, a Tesco megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.