Ahogy idősödünk, tapasztaljuk, hogy egyre több ismerősünk panaszkodik: sokat fáj a térde vagy a csípője, nehezebben jár, esetleg mi magunk is küszködünk ezekkel a problémákkal. Erősebb kopás esetén felmerül a gondolat, valamikor majd szükség lehet protézisbeültetésre, de ez sokaknak okozhat rossz érzéseket, hiszen szinte mindenki ismer valakit, aki a műtét után fél évvel is csak segédeszközzel tud közlekedni, vagy egyéb kellemetlenségekre panaszkodik. Ezek az esetek inkább a kivételek, de többek között az új műtéti technológiáknak köszönthetően egyáltalán nem jellemzőek.

Milyen okok miatt alakulhat ki, hogy valakinek térd- vagy csípőprotézisre lehet szüksége? Mitől kophat el a porc?

Maga a kopás természetes élettani folyamat, az életkorból kifolyólag elhasználódnak az ízületek, a porcfelszín kopásnak indul. A folyamatot számos tényező befolyásolhatja, például a fizikai aktivitás, örökletes tényezők vagy a túlsúly. Más jellegű kopások bizonyos alapbetegségek következtében alakulnak ki, ilyen a csípőficam, a fejletlen csípő vagy egy balesetből visszamaradt sérülés, melyek akár egészen fiataloknál is elindíthatja a kopási folyamatot. De olyan tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában, mint egyes gyulladásos betegségek. Protézisbeültetésre azonban nemcsak olyan esetben lehet szükség, amikor a porc kopik, hanem a porcot megtámasztó csont elhalásakor is, anyagcsere-betegségek, alkoholizmus vagy valamilyen orvosi kezelés során alkalmazott nagy mennyiségű szteroid szedése esetén.

Mekkora volumenű problémáról van szó, lehet sejteni, hány embert érintenek ezek az elváltozások hazánkban?

Mivel a kopás természetes folyamat, ezért ötven felett valamilyen szinten szinte mindenkit érint. Az emelkedő várható életkor, az egyre agresszívebb életforma (sport, balesetek) és a sikerműtét ténye miatt egyre több betegigény várható az elkövetkező évtizedekben is. Az biztos, hogy a COVID előtt 13-15 ezer csípőprotézis-műtét és kb. 8 ezer térdprotézis-beültetés volt évente Magyarországon, a járvány alatt történt egy visszaesés, de lassan megint visszaállunk erre a szintre.

Szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki panaszkodik a rendszeresen fájó térdére vagy csípőjére, de nem feltétlenül műtik meg, sőt, gyakran még csak orvoshoz sem fordulnak a panaszaikkal.

A kopás nagyon alattomos tud lenni, enyhe tünetekkel indul, reggel nehezen megy a felkelés, nehezen tudunk kiszállni az autóból egy hosszabb út után, de aztán bejáratódik a térd vagy a csípő, és a fájdalom csak a terhelésre jön elő megint. Aztán egyre kisebb terheléstől kezd fájni, egyre később járatódik be, de ez lassú folyamat, és sokan inkább alkalmazkodnak hozzá. Kevesebbet sportolnak vagy egészen abbahagyják, lejjebb veszik az aktivitásukat, nem mennek el kirándulni, majd nem mennek el boltba, hanem inkább online rendelnek. Később már azt is meggondolják, hogy a lakáson belül hogyan mozogjanak. Emellett mozgásbeszűkülést észlelnek, illetve sántítás különböző foka alakulhat ki. Beszűkül a világ körülöttük.

A tünetek megjelenése után az orvosok először úgynevezett konzervatív kezeléseket alkalmaznak, nem a műtét az első lépcsőfok. Ilyen a gyógytorna, fájdalomcsillapító és porcregeneráló szerek használata, vagy a hialuronsavas injekciók, PRP, sajátvér kezelés. Viszont ezek nem építik vissza a porcot, csak a tüneteket csökkentik, a kezdeti stádiumban akár hosszabb időre. Jelenleg azonban nem létezik olyan készítmény, ami képes lenne a lekopott porc visszanövesztésére.

Bármilyen okból jogos lehet a műtét halogatása?

Régebben az úgynevezett klasszikus technikát alkalmazták, bevallom, ebben az időben én magam is nehezebben szántan rá magamat a csípőműtétre. A hagyományos csípőprotézis-beültetésnél a csípő ízületét úgy közelítettük meg, hogy az izmok azon csoportját választottuk le a csípőről, ami fontos szerepet játszik a medence stabilizálásban járás közben.

Egy ilyen beavatkozás után az izmoknak regenerációra van szüksége, a betegek rehabilitációja is hosszú volt, három-hat hónapig tartott, és még ez után is előfordult, hogy visszamaradt csípőtáji fájdalom, mészlerakódás alakult ki, így a beteget továbbra is gátolták a panaszok hétköznapi aktivitásában.

Ezek a problémák vitték az orvosok egy részét afelé, hogy más fajta feltárásokat használjanak műtét során, ezért kezdtem én magam is alkalmazni az elülső, avagy anterior feltárást. A köznyelv ezt nevezi izomátvágás nélküli feltárásnak. Ilyenkor egy olyan anatómiai résben tárjuk fel az ízületet, ahol csak szét kell húzni az izmot, így az operáció utáni rehabilitáció gyorsabb. Egy belga csípőspecialista tanulmánya azt találta, hogy az elülső feltárással végzett csípőprotézis műtétek után a betegek 80 százalékának semmilyen panasza sem volt, úgymond elfelejtette, hogy egyáltalán meg lett operálva.

Ezeknél az operációknál általában sorozatgyártott protéziseket ültetnek be, de léteznek egyedileg gyártott csípőprotézisek is. Ezek kinek, vagy milyen esetekben ajánlottak?

Az alap az, hogy mindenkinek más a csontszerkezete, a combcsont vagy a medencecsont is más és más. Csípő esetében a protézist a combcsont belső részében az úgynevezett velőűrben rögzítjük, melynek alakja, mérete, csontminősége betegenként változik. A külső csontszerkezet formája, alakja, biomechanikai paraméterei szintén egyedileg és a belső szerkezettől szinte függetlenül változnak. A betegről műtét előtt CT-felvételt csinálunk 3D-rekonstrukcióval és speciális számítógépes programmal kielemezzük az anatómiai paramétereket és megtervezzük a protézis pontos méretét, helyét. A hagyományos csípőprotézisekkel az esetek 80-85 százalékát le tudjuk fedni precízen. Körülbelül minden 5-6. betegnél merül fel, hogy anatómiai adottságai alapján felmerül egyedi gyártású protézis. A beteggel átbeszéljük, közösen döntjük el a műtét során alkalmazott technikai támogatást, protézist.

Van egy másik betegcsoport, akinek javasolt lehet az egyedi csípőprotézis, ezek a viszonylag fiatal, 50-55 év alatti betegek. Ők is egyre többen vannak az agresszívabb életvitel, balesetek utáni állapotok miatt, mely mellett egyre több betegséget kezelünk olyan gyógyszerekkel (pl. nagy dózisú szteroid), hogy az előidézhet combfejelhalást. Ezen felül a fiatalok élni szeretnék az életüket, sokan nem szeretnének fájdalommal várni. Mivel sikeresek a beavatkozások, előbb rászánják magukat a műtétre. Számukra szükséges, hogy a protézis minél tovább bírja. Egy több, mint 200 esetet feldolgozó tanulmány alapján az 50 éves kor alatti betegeknél beültetett egyedi gyártású protézis 96.8%-a működött 20 évvel a műtétet követően, ami kitűnő eredménynek tekinthető.

Az egyedi gyártású csípőprotézisek koncepciójának kifejlesztésében világelső svájci cégtől, a Symbiostól rendeljük a protéziseket. Ők előbb kezdtek el egyedit gyártani, mint sorozatgyártottat. Viszont az egyediek gyártása során felhalmozott tudás és tapasztalat alapján fejlesztettek ki egy anatómiai, sorozatgyártott csípőprotéziscsaládot, amivel a lehető legváltozatosabb anatómiájú betegpopulációt a legmagasabb színvonalon képesek kiszolgálni.

Térdprotézisekre is igaz, hogy a betegek viszonylag alacsony százaléka esetében indokolt az egyedi megoldás?

Nem, pont ellenkezőleg. A térdízület még nehezebb anatómiájú, mint a csípőízület. Kevésbé tolerálja az anatómiától való eltérést. Ha a protézis nem megfelelő, vagy nem precízen van beültetve, akkor a funkciójavulás, a fájdalomcsillapodás mértékével a betegek kevésbé elégedettek. . Egy nemrég megjelent, nemzetközi közlemény 94.4%-os betegelégedettsége, valamint a saját, több mint 120 operált páciensnél észlelt tapasztalatom alapján is szinte minden betegnek ajánlható ez a technológia.

Maga a térdműtét hogyan történik, mi a menete?

A térdízületet izom- és szövetkímélő technikával tárjuk fel.

Hagyományos protézis esetében a műtét során lemérjük a csontokat az adott protézishez tartozó beültetőeszköz mérőrészeivel, majd ez alapján kiválasztjuk az ehhez leginkább megfelelő méretet a sorozatból. Egy implantátumcsalád több, mint 100 implantátumból is állhat. Közülük választják ki a megfelelőnek tűnőt. A protézis helyének meghatározására és a csontok levágására alkalmazott fém célzókat a sebészek a szemmértékük segítségével állítják be. A beültetés eszközparkja akár hét-nyolc darab tíz-tizenöt kilós dobozban van, melyet kell mozgatni a műtőszemélyzetnek. A műtét előtt ezek kipakolása, a műtét utáni elmosogatása és sterilizálása rengeteg időt igényel, nem beszélve az utóbbi folyamatoknál felhasznált akár több száz liter vízről. Nem túl személyzet- és környezetbarát megoldás.

Egyedi protézis esetében steril csomagolásban ott van szinte minden a kezem ügyében, amire szükségem van. A Symbios egyszer használatos eszközparkot gyárt le minden egyes protézishez, egyetlen dobozban megtalálok szinte mindent: a betegre gyártott implantátumot, a hozzátartozó beültető eszközöket és vágósablonokat is. Nem kell számolni az eszközök kopásával, amortizációval, a műtőszemélyzetnek is könnyebb az előkészület és a sterilizálás is csak néhány műszerre terjed ki.

Mivel minden a műtéti terv alapján készült nem kell gondolkodni, csak a tervet kell megvalósítani, amely sokkal egyszerűbb és gyorsabb. Gyorsabb a műtét, könnyebb a menetrend, precízebb a beavatkozás és kisebb a hibázás lehetősége.

Röviden összefoglalva, ezek a technikák három pilléren alapulnak: az első a műtéti tervezés, a második az egyedi sablon, a harmadik pedig az egyedi protézis. Munka közben ezekkel úgy érzem magamat, mintha beülnék egy Forma1-es autóba, és levezetném a jól ismert pályát.

Egyedi gyártású sablon és műtéti terv? Ezek mit jelentenek?

A térd operációja során egy fűrészlappal veszik le a kopott porcot, illetve a csontból is valamennyit. Ez a hagyományos módszernél a protézishez biztosított beültetőeszközön lévő nyíláson keresztül történik, a sebész szemmértéke alapján. A precizitás javítására kezdték használni az egyedi gyártású sablonokat, ami a CT vagy MR vizsgálat alapján az adott beteg anatómiája szerint készül 3D-nyomtatással.

A combcsont, illetve lábszárcsont előre kijelölt helyeire precízen illeszkedik, biztosítva a pontos vágást. Itt a szemmérték hibázása kiküszöbölésre kerül. Az egyedi sablon használható hagyományos és egyedi térdprotézisek esetében egyaránt. A kifejezés becsapós is lehet a páciens számára, mert rendszeresen használják tévesen a személyre szabott kifejezést sorozatgyártott protézisek beültetésekor. Sorozatgyártott protézis esetében alkalmazott egyedi sablon azonban nem jelenti azt, hogy a protézist a betegre szabják. Ugyanúgy konfekcióméretnek megfelelően a protézis méretéhez vágják le a csontot, csak egy CT-terv alapján készült sablon segítségével. Ezzel szemben az egyedi protézisnél a sablon és a protézis is személyre szabott, ahogy a ruhát szabják méretre a szabók.

A műtéti tervezést térd- és csípőprotézis esetében is lehet használni, illetve egyedi és nem egyedi protézisnél is része lehet az operációnak. Arról szól, hogy minél precízebben be lehessen ültetni az implantátumot.

Alacsony sugárterhelésű CT-felvételeket készítünk a betegről, megnézzük milliméter pontosan az anatómiai sajátosságait, megtervezzük a protézis méretét, helyét, úgy, hogy az operáció után is pontosan ugyanolyan hosszú legyen a két végtag. Előre meg tudjuk mondani a protézis stabilizáló izmok húzási irányát, mely révén biztosak lehetünk, hogy nem alakul ki a rettegett szövődmény, a protézis kificamodása. Az elülső feltárással és CT-tervezéssel együtt nem kell a műtét után a szokásos tiltásokat alkalmazni. A beteg nyugodtan élheti a hétköznapi életét a ficamodás veszélye nélkül.

Az említetteken felül milyen lépéseket tesznek meg, milyen protokollokat használnak a betegbiztonság érdekében?

Számomra a betegbiztonság és a komplikációk megelőzése alapvető. A műtét ugyan fontos, de csak egy része a gyógyításnak. A kivizsgálás, a betegtájékoztatás, a beteg általános állapotának optimalizálása, a rehabilitáció és a betegközpontú kommunikáció legalább olyan fontos. Kiemelt cél a fertőzések elkerülése. Világirodalmi adatok alapján ennek az esélye 1-2 százalék, mi ezt igyekszünk 1 százalék alatt tartani, nulla természetesen soha nem lesz. A műtétet góckutatás előzi meg, mert például egy fogászati gócpont megfertőzheti a protézist. Azt is kimutatták, hogy egyes orrban élő baktériumok jelenlétében nagyobb a fertőzésveszély, ezért a beteg a műtét előtt antibiotikumos orrkenőcsöt használ.

Fertőtlenítő szappannal is mosakszik, hiszen az emberi bőrön rengeteg baktérium él és így a műtői fertőtlenítő hatásoságát tudjuk fokozni. A komplett általános kivizsgálást is végzünk a beavatkozás előtt, hogy a pácienst a lehető legjobb állapotában operáljuk meg. Sokszor kérdezik a betegek, hogy miért nem elég egy labor és EKG a műtéthez. Érdekes, hogy a magyarázat után egyből megértik és érzik, hogy biztonságos helyen vannak. Törődnek velük.

Milyen hosszú a várakozás Önnél?

Mivel magánkórházban végezzük a műtéteket, relatíve rövid, de több mindentől függ. Egy sima csípő- és/vagy térdprotézis esetében négy-hat hét, mely idő alatt kényelmesen elvégezhető a kivizsgálás. CT-alapú tervezésnél csak egy kicsit hosszabb, míg egyedi protézis gyártási folyamata körülbelül nyolc hét.

A betegek szempontjából hogyan néz ki a műtét és a műtét utáni időszak?

A műtétet altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben végezzük. Utóbbinál olyan szereket is kap a páciens, hogy békésen szunyókálhasson a műtét alatt. Kiegészítésképpen a műtét utáni fájdalomcsillapítást segítő idegvezetési érzéstelenítő injekciókat is adunk.

A fájdalomcsillapításra is ügyelünk, nem hiszem, hogy elfogadható, hogy egy beteg egy műtétnél 2023-ban komoly fájdalmakat éljen át. Két éjszakát töltenek a magánkórházban, és a rehabilitáció mindkét műtéttípusnál már az operáció napján elkezdődik. A páciensek nehezen is hiszik el, hogy jön a gyógytornász, felkelti őket, és már aznap képesek menni. Volt olyan betegünk, akinek mindkét csípőjét operáltuk, de ő már a harmadik napon mankó nélkül ment.

Mennyire elégedettek a páciensek a műtét után, mik a tapasztalatok?

Rendkívül elégedettek. Az elülső feltárással végzett csípőprotézisbeültetés a biztonságos, de gyors rehabilitációval és kevés szövődménnyel számos betegnek biztosítja, hogy visszatérjen a teljes élethez. Volt olyan, aki a műtét után két héttel kőművesmunkát végzett, egy fogorvost pedig hétfőn műtöttünk, és ő csütörtökön már ellátott valakit. Itt egy-egy beteg van, aki még gyorsabban szeretné a rehabilitációt és kicsit túlterhelik az operált ízületet. Rájuk kell jobban odafigyelni.

A térdprotézis egy kicsit nehezebb kérdés. Eleve a rehabilitáció nehezebb, és nehezebb a csípőprotézishez hasonlóan jó eredményt elérni. Az elérhető eredményeken javított az egyedi gyártású térdprotézis, de amikor elkezdtük használni, akkor a betegek egy része visszaesett a rehabilitációban. Annyira jól voltak, hogy nem hitték el, hogy be kell tartani előírásokat, kímélniük kell magukat, hogy a szöveti gyógyulás folyamatát támogassák a térdben. Külön kommunikációt dolgoztunk ki, hogy visszafogjuk őket, hogy ne erőltessék meg magukat. A biológiát nem lehet meghazudtolni, a rehabilitációnak személyre szabottnak kell lennie és a túlterhelést el kell kerülni. Azóta sokkal könnyebb koordinálni a gyógyulásuk.

Nagyszerű visszajelzés, hogy a betegek aktív életet élnek a műtét után, bicikliznek, teniszeznek, síelni mennek. Számos beteg attól fél, hogy elveszti a sportolás lehetőségét a műtétet követően. Nemhogy tiltjuk a sportot, sőt inkább támogatjuk a műtétet követően megfelelő idővel, mivel ez a szív-érrendszer működését és a mentális egészséget is fejleszti. A régi beidegződések hatására sokan évekig húzzák, halogatják a műtétet, de aztán boldogok, azt mondják, előbb kellett volna a kés alá feküdni, vagy gyorsabban bevállalják a másik oldalukon a beavatkozást. Ezekből is látszik, hogy ezek sikerműtétek.

Utánkövetés hogyan történik?

Azt szoktam mondani, hogy házasságot kötünk a betegekkel. Kérjük, hogy évente, kétévente küldjenek egy röntgenfelvételt egy „szerelmeslevél” kíséretében, amelyben leírják, hogy hogyan érzik magukat a protézisükkel. Ezekből a levelekből is tudjuk, hogy legtöbbjük rendkívül elégedett az elért eredménnyel. Fontos megjegyezni, hogy protézisműtétek után sokan nem járnak kontrollra, nem veszik komolyan. De akármilyen jól érzik magukat, a rendszeresen, legalább radiológiai kontrollra szükség van, ahogy a legjobb autókat is vinni kell ellenőrzésre. Igy kimutathatók olyan lehetséges elváltozások, amik még nem okoznak tüneteket, de hosszútávon gondot jelenthetnek, ha későn fedezzük fel.

BRAND & CONTENT