A pénzügyi csalások „csillagai”
Hazánkban talán a szokásosnál kevesebb igazán nagy pénzügyi csalásról lehetett eddig hallani, ám korábban volt egy sokak számára ismert kulcsfigurája a területnek, és az esetből aztán film is született. Ő nem más, mint Kulcsár Attila egykori bróker, akinek neve 2003 áprilisában égett bele a magyar köztudatba. A ma már csak „Kulcsár-botrányként” emlegetett történet rendkívül szerteágazó, a lényege viszont meglehetősen egyszerű: a főszereplő magas hozamok ígérete mellett, offshore cégeken keresztül forgatta ügyfelei pénzét, majd tette zsebre azt, és ténykedésével az egész magyar pénzügyi rendszert megrengette. Az ügyletekre persze fény derült, majd Kulcsár elfogása után nem sokkal az egész hálózat bedőlt. A bűncselekményről Obersovszky Péter filmet forgatott Kulcsár & Haverok címmel, melyben maga a főszereplő nem kívánt szerepelni.
Szintén tanulságos Anna Delvey története, akit 2019-ben talált bűnösnek a bíróság, miután az Oroszországban született, de Németországban felnőtt, magát Anna Sorokinnak kiadó fiatal nő több mint 200 ezer dolláros adósságot halmozott fel New Yorkban. Azt terjesztette magáról, hogy hamarosan 60 millió dolláros örökséghez jut, egy európai befektetési alaptól. A nő éveken át használta hamis személyazonosságát, miközben egy fényűző New York-i hotelben lakott, luxuséttermekbe járt, hosszú, egzotikus vakációkon vett részt és nagy összegű kölcsönöket vett fel. Sorokin 2017 nyarán bukott le, miután 8200 dollár (kb. 2,4 millió forint) értékű hamis csekket fizetett be egy bankszámlára, majd a pénzből Kaliforniába utazott, ahol azonban letartóztatták. Életéből az egyik streaming szolgáltató készített sorozatot, Az örökösnő álarca mögött címmel.
A pénzügyi csalások kapcsán érdemes pár szót ejtenünk a Wall Street farkasáról is. A Jordan Belfort életét bemutató történet 1987-ben játszódik, a helyszín pedig a Wall Street, a világ tőzsdeközpontja. Jordan innen kiemelkedve válik az akkori amerikai pénzügyi világ leghírhedtebb figurájává. Saját brókercéget épít fel, amely gyakorlatilag maga alá gyűri egész Amerikát.
Tevékenységének eredményeképp az FBI is el akarja fogni, azonban fontosabb, hogy a fiatal tőzsdeügynökökre milyen nagy hatást tesz; elképesztő vehemenciájával szinte lehengerelte nem csak a beosztottakat, de az ügyfeleket is, szinte behúzva minden érintettet az ügyletekbe. A sztorit Martin Scorsese vitte vászonra, egész sztárgárdát felvonultatva, amelyet aztán a szakma és a nézők is díjesővel jutalmaztak.
Végül, de nem utolsó sorban a mai, digitális kor bevett csalási módszerét se feledjük: a telefonos, illetve kiber csalást. Az egyik nagy streaming szolgáltató már rá is ugrott a témára, Jamtara címmel készítettek sorozatot. Bár a cselekmény Indiában játszódik, félelmetesen realista, ahogyan néhány fiatal telefonos, illetve kiber módszerekkel adathalász csalásokat követnek el. A sorozat kiválóan példázza a napjainkban elharapódzó trendet, amelynek során a gyanútlan felhasználóktól akár már néhány kérdéssel megtudhatnak fontos banki adatokat, amelyeket aztán a saját javukra használnak fel, egyúttal akár készpénzt is kicsalva az áldozatoktól.
A fenti példákból jól látszik, hogy a csalások során a hiszékenység és az érzelmek milyen fontos szerepet játszanak. Sajnos a való életben általában nincs mellettünk egy szakértő, aki külön figyelmeztet, hogy melyek azok a helyzetek, amikor észnél kell lenni, nekünk kell odafigyelni, milyen döntéseket hozunk, kiben bízunk meg. Viszont az online térben, illetve a telefonon próbálkozó, pénzünkre utazó csalók egyre változatosabb módszerekkel és egyre gyakrabban támadnak, így a mindennapokban is fontos, hogy felkészültek legyünk.
Könnyedén átverhetnek a csalók
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos ismerni azokat az átverési módszereket, amelyekkel a csalók banki adatainkat és pénzünket próbálják megszerezni a digitális térben. Főleg annak fényében, hogy az OTP Bank reprezentatív felméréséből kiderült, a magyarok nagy többsége (92 százalék) tisztában van azzal, hogy még a legóvatosabb emberek is áldozattá válhatnak, valamint azzal is, hogy pár alapszabály betartásával viszonylag biztonságban tudhatják magukat a csalókkal szemben. Ám aggasztó az az adat, miszerint a válaszadók harmadának fontosabb a kényelme, mint az alapvető biztonsági óvintézkedések betartása. Ráadásul a 30 év alattiak körében ez a mentalitás még jellemzőbb, közülük majdnem minden második fiatal inkább a kényelmet választja a biztonság kárára. Ez utóbbi azért is külön figyelmet igényel, hiszen ők azok, akik leginkább az online térben élik mindennapjaikat, leginkább használják a digitális funkciókat, azonban alaposabb pénzügyi ismeretekkel még nem rendelkeznek.
Holott most kellene igazán résen lenni a pénzügyek biztonsága terén, hiszen az elmúlt időszakban nagyon megnőtt a csalások száma az online piactereken és a közösségi felületeken is. A csalók leggyakrabban vevőként jelentkeznek a hirdetésekre, majd elkérik az eladó e-mail címét, ezt követően pedig a gyanútlan eladónak egy ismert csomagküldő szolgáltató nevében e-mailt küldenek. Az üzenetben szereplő linkre kattintva az áldozatot egy hamisított oldalra irányítják, ahol bankját kiválasztva megszerzik internetbanki belépési adataikat, majd kis várakozást követően az SMS-ben megadott „ellenőrző” kódot. Ezután a megszerzett belépési adatokkal és az SMS-ben küldött másodlagos azonosítóval az internetbankon keresztül tovább utalják áldozatuk pénzét. De telefonon is sűrűn próbálkoznak csalók, akik magukat banki biztonsági alkalmazottnak kiadva manipulálják és verik át a banki ügyfeleket, sokszor épp azzal a történettel előállva, hogy adathalászok kezébe kerültek adataik, ezért pénzük védelme érdekében utalják át azt „biztonsági számlára”. Mondani sem kell, hogy ezek után bottal ütheti pénze nyomát az áldozat.
Fontos lépések a biztonságért
A csalások kivédése érdekében az OTP Bank olyan biztonsági funkciókkal védi ügyfeleit, amelyekkel az online bankolás során biztonságot nyújtanak, amennyiben tudatosan használják őket. Ilyen például a tranzakciókról küldött alkalmazásértesítések beállításának lehetősége a MobilBankban, vagy az internet- és mobilbanki belépés letiltása, ha felmerül a gyanú, hogy a belépéshez szükséges azonosítókat adathalászok szerezték meg. Emellett a hitelintézet nagy hangsúlyt helyez arra is, hogy folyamatosan tájékoztassa ügyfeleit a különféle visszaélések módszereiről, mintegy kulcsot adva az ügyfelek kezébe a sikeres védekezéshez.
Mire figyeljünk?
- Mindig keltsenek gyanút az olyan telefonhívások, SMS-üzenetek, közösségi oldalon keresztül érkezett üzenetek vagy e-mailek, amelyben az internetbanki bejelentkezéshez és azonosításhoz szükséges jelszót vagy PIN-kódot kéri valaki;
- Soha ne válaszoljunk olyan telefonhívásokra, e-mailekre vagy SMS-ekre, amelyekben bankkártyánkhoz, bankszámlánkhoz vagy internetbankunkhoz kapcsolódó adatokat kérnek, az OTP Bank sem e-mailben, sem telefonon, sem SMS-ben nem kér bizalmas adatokat;
- Ne utaljunk pénzt ismeretlen „biztonsági számlára”;
- Ha telefonos csalásra gyanakszunk, tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyekre a csalók nem tudhatják a választ, de a bank igen: a nevünk vagy számlaszámunk, a bankszámlánkon lévő összeg, az utolsó 3 bankkártyás tranzakciónk.
Nagyon fontos, hogy felismerjük már a legapróbb gyanús jeleket, melyek csalásra utalnak, ám ami ennél is fontosabb, hogy minden esetben körültekintően járjunk el. Így nem csak magunkat, de a pénzügyeinket is megóvhatjuk a kellemetlen helyzetektől.
A reprezentatív felmérést az OTP Bank megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft készítette 2022. szeptemberében online kérdőív segítségével, 1000 fő megkérdezésével, célcsoportja a 18-69 éves internetezők (nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján reprezentatív).
A tájékoztatás nem teljes körű, további részletekről tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján ( www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.
Az OTP Bank 2021-ben elnyerte a Digitális Jólét Program kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyét. A bank fejlesztéseivel, a Digitális Jólét Programban foglalt elvekkel összhangban, elősegíti a digitális átalakulást, mint átfogó, esélyteremtő társadalmi változást, amelynek középpontjában ügyfelei állnak.
