Japán megszállás, világháború, országszakadás, koreai háború. Nagyjából így érte el Dél-Korea a gazdasági mélypontját az 1950-es évek közepére. A második világháborúból a még egységes Korea japán gyarmatként, gazdaságilag kizsákmányolva, feudalista jellegű agrárországként lépett ki, melyet a szovjet és az amerikai nagyhatalmi játszmák keretében kettéosztottak: a térképen meghúztak egy vonalat a 38. szélességi körnél, és 1945-ben megszületett a két független állam: Észak- és Dél-Korea. A testvérállamok rossz viszonya 1950 és 1953 közötti háborúban csúcsosodott ki, ami Sztálin halála miatt fegyverszünettel végződött, de békét azóta sem kötöttek. A folyamatos katonai készültség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Dél-Korea fokozottan érdekelt lett fejlesztési versenyben.

Így kezdődött a legizmosabb ázsiai tigris menetelése, mely egyaránt megőrizte a konfuciánus békés együttműködés szellemiségét, a koreai buddhizmus kis fatemplomait, a hagyományos zenkerteket, mely egy egészen különleges és meghitt kombinációt hoznak létre a milliós nagyvárosok hátterével. Miközben óriási felhőkarcolók között mágnesvasutak szaladnak, futurisztikus technológiai fejlesztések százai gördülnek le a gyártósorokról nap mint nap, a tradíció, a fegyelem és a tisztelet egyaránt jelen van a dél-koreaiak életében – mely hozzásegítette őket a hihetetlen mértékű gazdasági fejlődéshez.

Szárított halakkal kezdték, ma az információtechnológia császárai

Az ország gazdasági felemelkedését és a technológiai fellegvár felépülését a Samsung, az ország meghatározó óriásvállalatának története alapján érthetjük meg a legjobban.

Dél-Korea sajátossága, hogy a nagy családi vállalkozások, azaz a csebolok (konszerneknek lehetne fordítani) jelentik a koreai gazdasági szövet alapját. A legtöbb top óriás vállalat ezekből nőtte ki magát, így a Samsung is, mely ma az ország legsikeresebb óriásvállalata, de érdekes módon egy kisebb, még 50 főt sem foglalkoztató kiskereskedelmi családi üzlettel indult. Lee Byung-chul, egy módos család sarja Teguba költözött, itt alapította meg a céget, és eredetileg szárított hallal kereskedett, majd később egyre több iparágba vásárolta be a céget.

A hatvanas évek végén, Pak tábornok ipari forradalma alatt megalapította a Samsung Electricet, mely exportra gyártott háztartási elektromos cikkeket, kezdetben színes televíziókat gyártottak, majd kifejlesztették az első mikrohullámú sütőt és a videófelvevő magnót, a nyolcvanas években pedig az első televízióját. Saját irodát is nyitottak az USA-ban, és a Samsung gazdasági volumene már akkorára nőtt, hogy a szöuli olimpiát szponzorálta.

 (Videó: Dél-Korea a hetvenes években)

A nyolcvanas és kilencvenes években a lakossági életszínvonal növekedését és az oktatási reformokat helyezték a középpontba. Az edukációs stratégiát tudatosan a felsőbb szintű képzettség, a matematika és a tudományok, technológia felé terelték, ami kamatostól kifizetődő döntés volt, hiszen rengeteg jól képzett mérnök-szakember áll a koreai vállalatok rendelkezésére.

Így képes volt Dél-Korea és különösen a Samsung igazi áttörést kovácsolni az 1997-es ázsiai pénzügyi krízisből, amikor kényszerből a félvezetők, mikrochipek, mobiltelefonok, majd a technológiai és tudásalapú termékek felé fordultak. A stratégiai váltás mind a Samsung, mind Dél-Korea életében jelentős mérföldkő volt.

A félvezetőket, az ipar rizsszemeinek is nevezik, hiszen a Samsung mikrochipek alapozták meg a dél-koreai technológiai robbanás alapját.

A techóriás a legtöbb szektorban évtizedek óta az elsők között szerepel. A vállalat gazdasági teljesítménye olyan erős, hogy a Samsung Electronics a koreai tőzsde 20 százalékát uralja és a becslések szerint cégcsoport kapcsolt vállalkozásaival és alvállalkozóival együtt a dél-koreai gazdaság mintegy 15 százalékát teszi ki.

Az egyetemekkel együttműködve folyamatos innovatív kutatásaikkal gördítik előre az IT világot olyan találmányokkal, mint a legújabb szemkímélő képernyő vagy a 2005-ben fejlesztett SSD, a 2010-es SmartHub, az okostévék újabb és markánsabb generációi.

A technológiai fellegvár

Mára Dél-Koreának 105 innovációs központja és 15 óriási technológiai parkja működik, valamint és 7 átfogó szövetségi programot működtetnek. A kutatás-fejlesztés állami támogatásban is részesül, de az utóbbi tíz évben a vállalati és magánfinanszírozás az összes ráfordítás közel 80 százalékát teszi ki.

Nem túlzás azt állítani, hogy ha most szétnézünk a közvetlen környezetünkben, szinte minden háztartásban találhatunk minimum egy Samsung készüléket, legyen az telefon, fülhallgató, az SSD meghajtó a számítógépünkben, valamilyen okoseszköz és természetesen televízió nappalinkban. Az egyre markánsabb technológiai fejlődés a szokásainkra, használati tárgyainkra is erőteljes hatást gyakorol, akár kulturális, akár fogyasztási szempontból.

A televíziózást és tartalomfogyasztást érintő tavaly novemberi reprezentatív hazai kutatásból – melyben 1000 fő vett részt - kiderül, hogy míg jelenleg legtöbben az okostelefont (80%), a számítógépet vagy laptopot (79%) és az okos TV-t (67%) tartják fontosnak, öt év múlva ezek szerepe növekedni fog, valamint olyan szereplők is a mindennapok részévé válnak, mint a csatlakoztatott háztartási eszközök, valamint a digitális asszisztensek. A hagyományos tévékészülékeknek kisebb jelentőséget jósolnak. A megkérdezettek 41 százaléka gondolja úgy, hogy az ilyen „nem okos” készülékek szerepe csökkeni fog az életünkben. Ez a trend ma jól megfigyelhető, hiszen jelentősen megnőtt a streaming tartalmak fogyasztása akár zene, akár filmek, sorozatok tekintetében. Míg a 60 fölötti korosztály még mindig túlnyomó részben klasszikus TV műsorokat néz, addig a fiatalabbak inkább internetes tartalmakat fogyasztanak és több funkciót használnak minden eszközön. Összességében több időt töltünk a virtuális térben, mint ezelőtt 5 évvel – derült ki a kutatásból, és az online tevékenységek bármely formájára megtalálhatjuk a számunkra legszimpatikusabb Samsung-eszközt.

EXPO a felhőkarcolók és fatemplomok között

Dél-Korea egy végtelenül izgalmas, tisztelettudó, de mégis jövőre koncentráló kultúrát és egy futurisztikus technológiai közeget egyesít, melyben a legfontosabb erények a család, a tanulás, a haladás és az együttműködés szellemisége. A Samsung számára mindig is fontos volt, hogy a világ többi részének is megmutassa az ázsiai ország szellemiségét, gyökereit, támogassa a világversenyeket és a fontos technológiai rendezvényeket. Most a 2030-as világkiállítás megrendezési pályázata mellé állt a vállalat, melyet Dél-Korea Puszán, az ország második legnagyobb városába pályázott meg.

Puszán a „legázsiaibb”, leginkább hagyományőrző nagyváros város Dél-Koreában, ahol egyaránt megtaláljuk a tengerparti sziklára épült 14. századi Haedong Yonggungsa vagy a Beomeo-sa templomot, mely Dél-Korea egyik legnagyobb szentélye, ugyanakkor egy monumentális kortárs képzőművészeti múzeumot is és a világ 5. legjelentősebb tengeri kikötőjét, valamint legnagyobb bevásárlóközpontját. Akár kétmillióan is strandolhatnak a város tengerpartján, míg a város másik részén ugyanekkor csendes elvonulást tartanak, otthonaikban pedig a mai napig hagyományos koreai ételeket fogyasztanak.

Itt található a világhírű Jagalchi halpiac a tengeri herkentyűket szeretők Kánaánja, ahol helyben is kóstolhatnak a vásárlók. Híres tengerkutató központjáról, Koreai Tengerkutató és a nemzeti halászati termékminőség-irányítás intézetei is itt találhatók. Puszán közkedvelt ötcsillagos konferencia úti cél, ahol olyan nagy kaliberű események zajlanak, mint például a Nemzetközi Szállítmányozói Szövetség (FIATA) világkongresszusa volt 2020-ban.

Puszán nemcsak az ipar és a kereskedelem tengerparti központja és a hagyományok őrzője, de az innovációé is egyben, sok tekintetben Puszánt nevezhetjük a történelmi Dél-Korea leképezésének is. Céljuk nem kevesebb, mint kaput nyitni az emberiség technológiai fejlődésének jövőjére, és ezen bárkit szívesen beengednek, aki kíváncsi erre.

A rendezési jogról idén novemberben döntenek, és ki tudja, talán hamarosan sokkal többet tudunk meg Puszánról és Koreáról a világkiállítás kapcsán. Vajon 2030-ra hová fejlődik a technológia és maga a város, ezt elképzelni is lehetetlen, de reméljük, láthatjuk, ahogy mindig megmarad valami a hagyományosból és hozzáépül az új, ahogy az Dél-Koreában szokás.

(Borítókép: Puszan, Shutterstock)

BRAND & CONTENT