Index Vakbarát Hírportál

Havi pár ezer forinttal is kezdődhet egy komoly megtakarítás

2023. július 31., hétfő 00:03

A nyár, a szabadság, a sok új impulzus gyakran jelent ellenállhatatlan kísértést, hogy többet költsünk, mint amennyit kellene. Az otthon elkészített szendvicsek helyett megvesszük a lángost és a hekket, utána jöhet a fagyi az egész családnak, befizetjük a gyerekeket még két körre a csúszdán és így tovább. Hiába tudjuk, hogy túl sok a felesleges kiadás, mégis odasétálunk a pulthoz, mondván, hogy ezen a pár ezer forinton már nem múlik semmi – pedig a takarékoskodás éppen itt, a könnyen elpárolgó kis összegeknél kezdődik. Pszichológus szakértővel járunk utána annak, hogy miért vagyunk hajlamosak a túlköltekezésre, majd az azt követő bűntudatra, és tippeket adunk arra, hogy hogyan spórolhatunk akkor is, ha csak kicsiben tudjuk kezdeni a takarékoskodást.

Ismerős jelenet: elutazunk egy hosszú hétvégére a vízpartra, és elhatározzuk, hogy ebben a 72 órában tényleg minden arról fog szólni, hogy kikapcsolódjon a család. Megoldható lenne, hogy gyorsan összedobható ételeket készítsünk az apartmanban, és magunkkal vigyük a strandra egy hűtőtáskában, de inkább a parton eszünk, ami többször annyiba kerül. A gyerekek kapnak egy jégkrémet vagy egy fagyit az ebéd után, persze több gombóccal, aztán vízibiciklit, SUP-ot bérlünk, és nem nézzük az árakat, amikor frissítőket rendelünk az étteremben.

A nap végén pedig, amikor kiderül, mennyit is költöttünk, elég rosszul érezzük magunkat, mert már jócskán túlléptük az egy napra szánt keretet, a hiányzó összeget pedig máshonnan kell majd átcsoportosítani. A fentiek természetesen nyaralás nélkül is megtörténhetnek: elég, ha egy be nem tervezett programra, vagy egy csábító leárazásra gondolunk a kedvenc márkánk webshopjában.

A pillanatnyi örömök nyáron felértékelődnek, nem mindig gondolkozunk hosszú távon

Ahogy megérkezik a nyár az életünkbe, motiváltabbak vagyunk arra, hogy kimozduljunk, több a program, és felértékelődik a rövid távú jutalom, az örömérzés igénye. Emiatt aztán könnyebb elcsábulni, mondja a jelenségről Szabó Jennifer pszichológus.

„Ilyenkor fontosabbá válik az, hogy megajándékozzuk magunkat vagy a szeretteinket egy fagyival, egy lángossal, mint a hosszabb távú céljaink. A pillanatnyi örömök felértékelődhetnek, az adott pillanatban elfelejtjük azt, hogy miért is takarékoskodunk”.

„Ide tartozik az is, hogy az úgynevezett FOMO (Fear of Missing Out) miatt nem mondunk nemet olyan programokra, amelyek finanszírozása már kevésbé fér be a költségvetésünkbe, de mi mégis a részesei szeretnénk lenni”- folytatja a szakember.

Természetesen nincs azzal baj, hogy néha a betervezettnél több gombóc fagyit eszünk, vagy veszünk egy lángost. Az át nem gondolt vásárlás akkor válik problémássá, ha a költés hatással lehet a mindennapjainkra, vagy nem tudjuk utána megvenni az igazán fontos dolgokat, pl. egy cipőt az iskolakezdésre.

A pszichológus szerint létezik a jelenségnek egy „másik oldala” is: „Sokan bűntudatot éreznek, ha megengednek maguknak bizonyos dolgokat, mert úgy érzik, hogy nem érdemlik meg, vagy túllőttek a célon, akkor is, ha a valóságban megengedhető tételekről van szó. Ebben az esetben inkább az önmagukra való költés miatt van bűntudatuk, és emögött általában önértékelési problémák állnak.”

A túlzott költekezés „ragtapaszként” funkcionálhat

Ha azt érezzük, hogy a hónap végére nem ott tartunk, ahol szeretnénk, Szabó Jennifer szerint érdemes applikációkkal vagy naplózással végigkövetni a kiadásainkat, és tudatosítani, hogy hová folyik el a kezünkből a pénz. Így megfigyelhető lesz egy olyan mintázat, amiből kiderül, hogy minek nem tudunk ellenállni.

„Elképzelhető, hogy valamilyen érzelemszabályozási nehézség húzódik a sok költés hátterében, vagy a vásárlás a pillanatnyi örömről és az önjutalmazásról szól, mondjuk egy stresszes hét után. Más esetben a költekezés „ragtapaszként” funkcionálhat a mélyebb lelki sebek, nehéz érzések, kihívások esetén, amelyekkel nem tudunk megküzdeni. Érdemes szakember segítségét kérni, ha azt tapasztaljuk, hogy nem tudjuk kontrollálni a pénzköltésünket” - összegzi a pszichológus.

Az első lépés: tudatosság

Rengeteg módja van annak, hogy tudatosabban kezeljük a költéseinket a pénzügyeinket. A „hagyományos” módszer lényege, hogy hónapokon át feljegyezzük az összes kiadást és bevételt, így kiderülhet, melyek azok a költségek, amelyekből le tudunk faragni, vagy amiket el is tunk hagyni. Kockás füzet helyett a legtöbben ma már különféle applikációkat használnak erre a célra, hiszen a telefon mindig kéznél van.

Segít az is, ha megteszünk mindent, hogy mellőzzük az impulzusvásárlást, ami a pénzügyi tudatosság egyik legnagyobb akadálya. Bevált trükk, hogy bevásárolni csak listával a kézben indulunk, és ehhez tartjuk is magunkat. (A haladó tudatos vásárlók szerint az sem mindegy, hogy jóllakva, vagy éhesen indulunk vásárolni, utóbbi esetben ugyanis az emberek egy része hajlamosabb olyan dolgokat is megvenni, amikre egyáltalán nincs szüksége). A webshopos vásárlásokra pedig érdemes aludni egy-két napot, mielőtt megrendeljük az adott terméket – lehet, hogy kis idő elteltével kiderül, hogy nem is vágyunk rájuk annyira.

A kis összegeknél érdemes elkezdeni a spórolást

 

[1] Az OTP Bank Öngondoskodási Index kutatásáról:
Adatfelvétel: 2022. szeptember 18-28.
Alapsokaság: Bankszámlával rendelkező 18-70 évesek
Minta: Országos reprezentatív, 1500 fő személyes megkérdezésével

A kiadások csökkentése mellett a megtakarítások is alapvetően fontosak, ha pénzügyeink kézben tartásáról van szó. Az OTP Bank Öngondoskodási Index kutatása szerint a lakosság majdnem fele nem tudja kezelni a kis összegű megtakarításokat, ezért pénzüket otthon, vagy látra szóló betétben tartják, mert túl kevésnek ítélik az összeget [1]. A közhiedelemmel ellentétben azonban kis összegeket is érdemes félretenni, sőt, ez az első lépés a komolyabb megtakarítási célok eléréséhez is. Havi 5-10 ezer forint megtakarítás is jól jöhet egy nyaraláson, vagy egy sporteszköz vagy nagyobb összegű ajándék megvásárlása esetén.

Aki kevésbé tapasztalt a spórolás területén, annak érdemes „kicsiben” kezdeni a gyűjtögetést, és egyszerű, belátható időn belül megvalósítható célokat kitűzni. Ebben segít egy kényelmes, okoseszközről vezérelt digitális megtakarítási funkció: az OTP internet- és mobilbankban elérhető Persely segítségével kis összegeket is félre tudunk tenni, és ehhez különböző célokat is rendelhetünk. Minden Perselyhez meghatározhatunk külön célösszeget és céldátumot.

Az élet természetesen néha máshogy alakul – találkozunk egy kihagyhatatlan ajánlattal, és előbb lesz szükség a megtakarításunkra, vagy elromlik az autó, és azonnal pótolni kell egy alkatrészt. A Persely teljesen rugalmas konstrukció, az adott cél elérése előtt is kivehetünk pénzt, sőt ki is üríthetjük a virtuális malacperselyt, ha szükséges. Ha szerencsésen alakul minden, és az adott Perselyhez beállított célösszeg összegyűlik, a Persely tovább él (csak akkor szűnik meg, ha felmondjuk) és eldönthetjük, hogy mi legyen a megtakarításunk sorsa. Felhasználjuk, tovább gyarapítjuk, vagy befejezzük a pénzgyűjtést, esetleg más megtakarítási formára váltunk.

 

A Persely létrehozása egyszerű, az OTP internet- és mobilbankban kezdeményezhető akár kezdő befizetés nélkül. Ráadásul mindez ingyenes, az OTP Bank nem számít fel díjat a szolgáltatásért: a Perselyekbe történő eseti és rendszeres átvezetések, valamint a kapcsolt fizetési számlára történő visszavezetések is díjmentesek.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a tájékoztatásban szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette az OTP Bank megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

Rovatok