A hőszivattyú működési elve, hogy a külső környezetből – vízből, talajból vagy levegőből – energiát von el, majd közvetíti az épületen belül, eltérő hőmérsékletű közeg felé. Praktikusan egy fűtő/hűtő (alapvetően víz) közeg a házban vagy lakásban található levegő melegítését, illetve hűtését teszi lehetővé, valamint így készít használati melegvizet is, ezenkívül medencefűtésre is használható. Jól működik együtt egyéb fűtési technológiákkal, mint a padlófűtés vagy a split klíma, valamint napelemes rendszerrel is összeköthető, még gazdaságosabbá téve a működtetését.
A hazai trendeket és a lehetőségeket nézve a legkedveltebb verzió hazánkban a levegő-víz típusú rendszer, hiszen a különböző típusok közül ezt a legkedvezőbb és leggyorsabb kiépíteni (néhány nap), illetve sokoldalú – hűtésre, fűtésre és melegvíz-előállításra is képes.
Ugyanakkor nem feltétlenül mindenki számára ez a legmegfelelőbb, mivel eltérő földrajzi és ingatlan adottságok mellett a geotermikus hőszivattyú akár gazdaságosabb is lehet hosszútávon, viszont a kiépítése lényegesen többe kerül, illetve időigényesebb, valamint engedélyköteles megoldás.
Mind a két típus lényegesen energiahatékonyabb, így gazdaságosabb a hagyományos fűtéstípusokkal szemben és alacsonyabb a környezetre gyakorolt hatása is.
Korábbi cikkeinkből megtudhatja, mire érdemes figyelni tervezés és kiépítés előtt, valamint bővebben írtunk a hőszivattyúk típusairól is. Alábbi kvízünkben pedig arra kap választ, hogy megérné-e Önnek a hőszivattyúra váltás, és ha igen, melyik típus lenne megfelelőbb - a geotermikus, vagy a víz-levegő hőszivattyú.
A cikket a Branded Content készítette, az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.