Egy, a The Conversation által idézett 2020-as tanulmány szerint a természetes úton világra jött babákhoz képest a programozott császármetszésnek negatív hatása lehet a baba fejlődésére 4-12 hónapos kora között. A vizsgálatban 66 programozott császármetszéssel született baba és 352 hüvelyi úton született baba fejlődését hasonlították össze öt fő területen: kommunikáció, finommotorikus készségek, nagymotoros készségek, problémamegoldás és személyes szociális képességek. Például a kérdőív megkérdezte a szülőket, hogy négyhónapos babájuk megragadja-e vagy megkapargatja-e a ruhájukat, vagy ránéz-e a játékra, amikor azt a kezébe adják. Azt találták, hogy a programozott császármetszéssel született babák négyhónapos korukban mind az öt fejlődési területen különbözőképpen teljesítettek. A legnagyobb különbséget a finommotorikában, míg a legkisebb eltérést a kommunikációban tapasztalták a hüvelyi úton született babákhoz képest. Azonban 12 hónapos korban ezek a különbségek csökkentek az összes motoros készség tekintetében, kivéve a nagymotoros készségeket (például, hogy a baba tud-e járni támogatással vagy anélkül), amelyek jobbak maradtak a hüvelyi úton született babáknál.
Az eredmények összhangban vannak más kutatások következtetésével is, melyek kimutatták, hogy a programozott császármetszéssel született csecsemőknél megnövekedhet a születés utáni légzési problémák, valamint a gyermekkori elhízás, asztma és cukorbetegség kockázata. Fontos azonban hozzátenni, hogy ezeket az eredményeket olyan faktorok is befolyásolhatják, mint az anya kora, súlya és más környezeti tényezők.
A császármetszéssel és a hüvelyi úton született kisbabák eltérő eredményeinek egyik magyarázata az lehet, hogy a császármetszés során
a babák nem részesülnek a hüvelyi szülés okozta stresszből,
amely végső soron felkészítené légzésük és keringésük adaptálódását a méhen kívüli életre. A vajúdás és szülés közbeni összehúzódások, valamint a szülőcsatornán való áthaladás hatására – amely igencsak szorongatott helyzetet jelent – a magzatban kifejezetten erre a célra kialakult mirigyekből olyan hormon szabadul fel, ami az életfontosságú szervek vérellátását megnöveli, és segíti a szervezet alkalmazkodását az új és szokatlan körülményekhez.
Az első találkozás a kórokozók világával
Hogy mennyire számít az, milyen úton jöttünk a világra, jól bizonyítja egy másik tanulmány, amelynek eredményei azt mutatják, hogy a szülés után hét évvel természetes úton megszületett gyermekek clostridium bélbaktérium száma szignifikánsan magasabb, mint a császármetszéssel született gyermekekben, mindez pedig azt jelenti, hogy a császármetszés után kimutatott bélflóra fejlődése még a csecsemőkoron túl is folytatódhat.
A bélmikrobiom kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, de a baba egészségére nézve egyáltalán nem mindegy, hogy a kolonizáció miként megy végbe. A hüvelyi szülés során a baba, akinek a bélrendszere az anyaméhben még steril, az első baktériumokat az anyai hüvelyflórából szerzi, majd ezek a baktériumok születéskor jutnak el a gyomrába, onnan pedig a bélrendszerbe. Ezzel szemben
a császármetszés során a babák nem kerülnek kapcsolatba az anya természetes hüvelyi baktériumflórájával,
a csecsemő első baktériumai az anya vagy az apa bőréről, illetve a kórházi eszközökről származnak. A szakemberek azt feltételezik, hogy talán ezzel az összefüggéssel magyarázható császármetszéssel született babáknál gyakrabban alakulhat ki kólika, azaz vastagbélgörcs, hiszen a hüvelyi mikroflóra kulcsszerepet játszik a csecsemő immunrendszerének hatékony fejlődésében.
És itt jön be az anyatej szerepe,
amely kiemelt fontosságú a csecsemő egészséges bélflórája szempontjából is, hiszen egyes komponensei prebiotikus hatásúak, elősegítik az előnyös baktériumok elszaporodását és megtelepedését. Csakhogy bár a császár utáni szoptatási nehézségek hátterében nem áll fiziológiás folyamat, a szoptatásra mégis negatív hatással lehetnek a műtéttel járó fizikai és lelki nehézségek, a baba állapota, a stresszhormonok magas szintje.Emiatt kevésbé valószínű, hogy a baba idejében hozzájut a korai kolosztrumhoz, vagyis az előtejhez, amely nagy mennyiségű antitestet tartalmaz, és aktiválja az immunrendszert.
Ma már egyre több kutatás születik azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a császáros babákat is hozzájuttatni a jótékony baktériumokhoz. Egyes vizsgálatok igyekeznek fényt deríteni arra, vajon a babáknak adott probiotikumokkal csökkenthető-e a kólika és az ekcéma gyakorisága.
És mi a helyzet a lelki hatásokkal?
A születés, és ezen belül a császármetszés élményeinek feldolgozásával a perinatális pszichológia foglalkozik. Ma már sok kutatás vizsgálja, hogy születésünk körülményei milyen hatással vannak ránk, nemcsak gyerek- hanem akár felnőtt korunkban is. Mind a császáros, mint a hüvelyi úton történő szülés lehet negatív vagy pozitív; a szülés formájánál sokkal jobban számít a szülés módja, hogy támogató környezet vett-e minket körül, értettük-e mi történik körülöttünk, a terveink szerint alakultak-e a dolgok.
A tudomány fejlődésével párhuzamosan ma már egyre több helyen alkalmaznak gyengéd császármetszést, mely során késleltetik a köldökzsinór elvágását, hosszantartó bőrkontaktust és minimális szeparációt biztosítanak az édesanyával. A császármetszés útján való születés tehát nem azt jelenti, hogy később nehézségekkel kell szembenézni, csupán más tapasztalatokra épülő indulás lesz az övék az életbe.
A cikk támogatott tartalom, melyet a Dialogue Creatives készített, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.