A jogszabály szerint a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó közúti járművek (rendőrök, mentők, tűzoltók) számára az autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak, gyalogosoknak, rollereseknek minden esetben szabad utat kell engedniük.
Az Ipsos 2023 augusztusában egy reprezentatív kutatást készített [1] a Magyar Suzuki megbízásából, amelyből kiderült, hogy az autósok több, mint 64 százaléka hetente legalább egyszer találkozik szirénázó járművel. A felmérés résztvevőinek majdnem 80 százaléka saját bevallása szerint nem stresszel, mert pontosan tudja, mit kell ilyenkor tenni. Minden ötödik autós azonban mégis az éppen vonuló jármű vezetőjére hagyja a helyzet biztonságos megoldását, majdnem 10 százalék pedig félelmet érez, ha meghallja a szirénát. A kutatás szerint tízből ketten nem indexelnek, minden 10. autós pedig nem tudja a vonatkozó KRESZ szabályokat.
„A kutatást megelőzően egyeztetéseket folytattunk a közlekedési szakemberekkel és a segítő szervezetekkel, és azt a visszajelzést kaptuk, hogy sokan tudják ugyan, hogy mit kell tenni, de nem elegen. Szerintük tíz autósból mindössze három reagál megfelelően egy megkülönböztető jelzéseket használó jármű megjelenésekor, ez pedig időveszteséget jelent, amin emberéletek is múlhatnak”
– mondja Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a kampányt kezdeményező Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.
A lassú reakció az egyik legrosszabb reakció
„Az egyik legrosszabb az, amikor észre sem vesszük azt, hogy egy olyan szituációba kerültünk, ahol el kell engednünk egy megkülönböztető jelzéseit használó járművet” – mondja Rusznák András közlekedésbiztonsági és igazságügyi szakértő. - „Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne hallgassunk hangosan zenét, a figyelmünk a forgalmon legyen. Egy szirénázó autót többnyire már messziről ki lehet szúrni, így általában azért elég időnk van cselekedni akkor, ha időben észrevesszük”.
A másik helytelen reakció a leblokkolás és a pánik, amikor a közlekedés résztvevője nem tudja, hogy mit tegyen. Talán ez a legrosszabb, mert a bizonytalanság a vezetésen is látszik, és egy megkülönböztető jelzéseket használó jármű csak akkor haladhat tovább, ha biztos benne, hogy minden közlekedő megadja számára az elsőbbséget folytatja a szakértő. Szintén nagy hiba, amikor reagálunk ugyan, és a legjobb megoldást választjuk – elsőbbséget adunk –, viszont lassan tesszük mindezt:
„Ha a fél városon át kell mennie egy mentőautónak, és ha minden bizonytalan autósnál, minden kereszteződésben csak 10 másodpercet veszít, lehet, hogy három-öt perccel később fog odaérni. Ezért nagyon fontos, hogy nemcsak jól, hanem még gyorsan is reagáljunk.”
A mentőnél nemcsak a gyorsaság, hanem a folyamatos haladás is fontos
„A gépkocsivezetőink szerint, akik nap mint nap megkülönböztető jelzést használva közlekednek, tízből három ember reagál megfelelően, és alkalmaz megfelelő manővert a mentőautó haladásának segítésére” – erősíti meg a felmérés eredményeit Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. „Nagyon fontos az is, mennyi idő alatt reagálunk. Lehetséges, hogy valaki megtalálja a jó megoldást, de közben eltelik mondjuk fél perc, ez pedig a mentőautót akadályozza a gyors és a folyamatos haladásban. Mindkettő egyformán fontos.”
A gyorsaság elsősorban akkor fontos, amikor a mentő a beteghez siet, amikor még nem tudják, hogy mekkora a baj.
Lehet, hogy tényleg másodperceken múlik egy emberélet, hiszen egy erős vérzés vagy egy újraélesztés esetén valóban minden másodperc számít.
A mentőknek az elmúlt évben 745 embert sikerült közterületen újraéleszteniük, mindez a 2144 utcai, megkezdett újraélesztésből több mint 30 százalékos sikerarányt – az előző évihez képest is mérhető növekedést – jelent, ami nemzetközi összehasonlításban is magas értéknek számít.
A folyamatos haladás pedig főleg akkor tényező, amikor már bent van a beteg a kocsiban. „Ilyenkor nem elsősorban a tempó számít, hanem inkább a folyamatos haladás, hogy ne tegyük ki a beteget azoknak a fizikai hatásoknak, amik egy-egy vészfékezésből, megállásból, újraindulásból és irányváltoztatásból adódnak” – folytatja Győrfi Pál. Sok autós csodálkozik azon, hogy a mentő szirénázik, mégis lassan halad. Vannak olyan betegségek és sérülések, ahol ezek a fizikai erőhatások rossz hatással vannak a beteg állapotára. A szóvivő példaként említi a koraszülött mentést, ahol a babákat inkubátorban szállítják.
Győrfi Pál szerint bizonyos értelemben javul a helyzet, és van szándék arra, hogy a mentőautót elengedjék. „Az emberek értik és érzik azt, hogy az, amit mi teszünk, értük is van, és sosem lehet tudni, hogy kiért siet a mentőautó. Még az is lehet, hogy az ő hozzátartozójáért.
Adj utat, ments életet!
A Magyar Suzuki gyártási folyamatai és az előállított termékek során a biztonságot és a minőséget tekinti elsődlegesnek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a biztonságos autó csak egy tényező, sok múlik azon, a sofőrök hogyan oldják meg a közlekedési szituációkat. Több olyan terület van azonban a közlekedésben, amelyben össztársadalmi változásra van szükség. Ezért indította el az „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági programot; az idei kampányban a megkülönböztető jelzést használó járművek segítésére fókuszálnak. A Magyar Suzuki partnerszervezetekkel (katasztrófavédelem, mentőszolgálat, rendőrség) és közlekedési szakértőkkel együtt összefogással szeretné felhívni a figyelmet rá, hogy az előzékenység nemcsak fontos, hanem kötelező azokkal szemben, akik a segítségnyújtásra tették fel az életüket. Az „Adj utat, ments életet!” kampányban a közlekedés összes résztvevőjét tanácsokkal is segítik.
Gyakran több szirénázó jármű is érkezik
Az autósoknál nagyon sokszor az jellemző, hogy lefagynak, ha megjelenik a megkülönböztető jelzést használó jármű, és a rossz döntéstől való félelem helyett inkább nem csinálnak semmit. Ez balesetveszélyes, főleg a katasztrófavédelem járművei esetében.
„A tűzoltóautó egy 10-20 tonnás jármű, ami sokkal nehezebben tud kisebb manővereket végrehajtani, a fékútja pedig egy átlagos személyautó fékútjának sokszorosa”
– magyarázza Varga Mihály Sebestyén tűzoltó főhadnagy, a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
„Ezért fontos, hogy hatványozottan legyünk figyelemmel a tűzoltógépjárművek érkezésére. Mérjük fel, hogy milyen irányból érkezik a megkülönböztető jelzést használó jármű, és mindig használjuk az irányjelzőnket! Nagyon fontos, hogy a tűzoltó-gépjárművet vezető sofőr lássa, hogy melyik irányba akarunk lehúzódni.”
Varga Mihály Sebestyén kiemeli azt is, sokan nem számítanak arra, hogy gyakran több megkülönböztető jelzést használó jármű is érkezik. Sok autós helytelenül kihasználja, hogy a szirénázó autó „utat csinál”, és elindul utána. Ez veszélyes, mert egy tűzesethez sokszor több tűzoltógépjármű-fecskendőt is riasztanak és ilyenkor több jármű egymást követően halad. A megoldás az, hogy várjunk egy kicsit, és mérjük fel, jön-e még szirénázó autó.
A tűzoltó főhadnagy felhívja a figyelmet arra is, hogy a készenléti szervek járművei nagy súlyuk miatt lomhábbak, kevésbé fordulékonyak, és sokkal nehezebb velük manőverezni a kisebb utcákban. Fontos, hogy hagyjunk nekik nagyobb teret, amikor ki akarnak kerülni, vagy meg akarnak fordulni.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a városi építkezés akusztikai sajátosságai miatt a hangelnyelés, a visszhang és a hangvisszaverődés keveredése megtéveszthet minket egy sűrűn beépített, emeletes házakkal teli környezetben. Ilyenkor segít, ha résnyire lehúzzuk az ablakot, így a hang irányát könnyebben tudjuk azonosítani.
Egyértelműen fogalmaz a KRESZ: elsőbbséget kell adni
Míg lakott területen kívül, vagy csekély forgalmú úton nagyon könnyű megoldani egy ilyen szituációt - van időnk, van helyünk és a megkülönböztető jelzést használó járműnek is van helye a manőverezéshez -, sokkal több fejtörést okoznak a lakott területen belüli, sűrű forgalmú helyzetek.
A KRESZ 42. paragrafusában szabályozza, hogy a megkülönböztető jelzéseket használó járműveknek minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és biztosítani kell az akadálytalan továbbhaladásukat, akár félrehúzódással és a „szükséghez képest” megállással. Rusznák András így magyarázza a fentieket:
„A KRESZ egészen konkrétan nem tér ki arra, hogy pontosan mit kell tenni, és mindegyik eset egyedi. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy adott esetben, ha csak úgy tudjuk elengedni a szirénázó járművet, hogy behajtunk kerékpársávba, áthajtunk a záróvonalon, vagy fél kerékkel felállunk a járdára, vagy amit nagyon sokan végképp nem mernek megtenni, meghaladhatjuk a piros lámpa vonalát. Viszont ki kell emelni azt, hogy a legnagyobb körültekintéssel szabad csak ilyen helyzeteket így megoldani akkor, ha ezek a manőverek biztonságos körülmények között kivitelezhetők.”
Ez nem jelenti azt, hogy felelőtlenül behajthatunk egy kereszteződésbe. A szakértő hozzáteszi, hogy a kereszteződések kialakítása általában olyan, hogy mindig marad legalább egy-másfél autónyi hely, mielőtt a kereszteződés úgynevezett „konfliktuspontját” elérnénk, tehát utat tudunk nyitni így a megkülönböztető jelzést használó járműnek.
Az útkereszteződésben figyelnünk kell azt, hogy a mentő-, tűzoltó- vagy rendőrautó merre szeretne haladni, keressük a megkülönböztető jelzéseit használó jármű irányjelzését, és ennek megfelelően próbáljunk helyet biztosítani, javasolja Rusznák András. Nagyon fontos, hogy amikor elsőbbséget adunk, lehetőleg ne a kereszteződésben, tehát a két irány konfliktuspontjában álljunk meg, mert talán ezzel akadályozzuk a legjobban a szirénázó járműveket.
A szakértő megemlíti a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestek esetét, amikor a két oldalra való kihúzódással szabad folyosót biztosíthatunk a mentőknek, tűzoltóknak, rendőröknek. Ugyanez a helyzet állhat elő az autópályán.
Mindez óriási lélekjelenlétet igényel, és felmerül a kérdés, hogy lehet-e tudatosan készülni az ilyen közlekedési szituációkra? Rusznák András szerint igen. „Minél többet vezetünk, annál több lesz a tapasztalatunk, minél többet találkozunk ilyen járművekkel, annál több tudást gyűjtünk össze erről, és egy idő után már tudunk készülni”.
Rolleresek, bringások, gyalogosok
Az elsőbbségadás a közlekedés minden szereplőjére vonatkozik. „Gyalogosként azzal a KRESZ-szabállyal muszáj tisztában lennünk, hogy a megkülönböztető jelzésüket használó járművekkel szemben a gyalogosnak a zebrán sincs elsőbbsége” – mondja Rusznák András.
Ezért fontos, hogy gyalogosként először is észleljük ezeket ajárműveket. Nagyon sokan zenét hallgatnak, telefonálnak, vagy más egyéb dologgal akadályozzák az észlelésüket. A zebránál a „valószínűleg hamarabb átérek” hozzáállás szabálytalan, meg kell állni és vissza kell húzódni a járdára.
Mindhárom szakértő említette az elektromos rollereket, amelyek viszonylag nagy sebességgel tudnak haladni, és még nem alakult ki a rájuk vonatkozó gyakorlati szabályrendszer. A kerékpárosoknál és a rollereseknél is fontos az észlelés, és ezen nem segít a fülhallgatóval való zenehallgatás. A legcélravezetőbb megoldás leggyakrabban a megállás, mert ezeken a járműveken a menetközben való hátra tekintés nagyon veszélyes.
„A kerékpárosok és a rolleresek, ha hallják a szirénát, álljanak meg egy arra alkalmas helyen, lehetőleg félrehúzódva. Győződjenek meg róla, hogy mi az aktuális szituáció, honnan közelít a szirénázó autó, és engedjék el”
– foglalja össze a szakértő.
A cikket a Dialogue Creatives készítette, a Suzuki megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.