Nem túlzás azt állítani, hogy az innováció egyidős az emberiséggel, hiszen az időszámításunk előtti harmadik évezred környékén megjelenő kőből készült szerszámokat, fegyvereket is már technológiai mérföldkőnek foghatjuk fel. Bár mai szemmel nem tűnik nagy lépésnek barlanglakó őseink kőbaltája, amelyet feladataik megkönnyítéséhez, a jobb erőkifejtéshez vagy a nagyobb hatékonyság eléréséhez használtak, pontosan ezek azok a pontok, amelyeken manapság is szeretnénk javítani minden munkafázisban. Ennek szellemében lép tovább az emberiség minden egyes technológiai újítás segítségével. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy napjainkban is ezt tapasztaljuk a mesterséges intelligencia használatával.
Vajon mi a közös az elmúlt századok technikai fejlődésében és az MI megjelenésében, mi a fő vágy, amit az ember el akar érni? Márton Gábor, az Euzert Uniós Továbbképző Kft. oktatója szerint a fő mozgatórugó az optimalizálás.
"Az ember alapvetően kényelmes, véleményem szerint ez a fő motiváció. Például a Chat GPT már most sok adminisztratív tevékenységet elvégez helyettünk, és ezeknek a repetitív feladatoknak az elvégzése pontosabb és gyorsabb, mintha az ember maga végezné. Az MI nem fog elfáradni, nem romlik a teljesítménye, pontosan ugyanúgy elvégzi mind az 500 vagy 5 millió számítási, elemzési feladatot. A történelem során ugyanez történt akár a gépek, akár a fogaskerék feltalálásával”.
Lőfegyverek kontra íjak: civilizációk összecsapása
A hódítások korából több olyan példát lehet említeni, amikor egy technológiai újítás döntötte el a háború kimenetelét: gyorsabb hajók, nagyobb tűzerő, bronz az acél ellen, új, különös módszerű hadviselés.
Klasszikus példa a Trójai faló legendája, amikor a görögök egy harcosokkal teli falovat hagytak a városfal előtt. Amikor a trójaiak bevontatták, az éj leple alatt a katonák kimásztak és belülről győzték le az ellenfelet. A „trójai” ma is előszeretettel használt fogalom a kártékony programok megnevezésére, működési elve ugyanaz, mint a falóé.
A történelem minden bizonnyal egyik legnagyobb civilizációs és kulturális összecsapása volt, amikor az európai hajók megérkeztek Amerikába. Az őslakosok egy érdekes legenda szerint észre sem vették a közeledő vitorlásokat, mert soha nem találkoztak azelőtt hasonlóval sem, ahogy olyan hatékonyságú fegyvereket sem láttak, így el sem tudták képzelni, hogy sokkal távolabb képesek lőni, mint a nyilaik hatótávolsága. Az Európából hozott lovak gyorsasága pedig eldöntötte a kezdeti villongások végeredményét.
A gőzgépek és a vasút több területi gyarmatosítást megpecsételt, például a britek indiai, majd afrikai hadjáratai során felbecsülhetetlen előnyt biztosított; fejlettebb logisztikai, kommunikációs és hadászati technikájukkal elfoglalták és uralták a 18-19. században a kiszemelt területeket.
A gépek végül mégsem vették el a munkánkat
Persze nem csak fegyverekre és páncélokra kell gondolnunk, amikor az emberi innovációról beszélünk. A 15. században a nyomdagép megsokszorozta és hatékonyabbá tette az írásos anyagok terjesztését, egyúttal megalapozták a magasabb szintű oktatást és a tudomány fejlődését is.
A 19. században a gőzgép kulcsfontosságú szerepet játszott az ipari forradalomban és a közlekedés fejlesztésében. Óriási változásokat hozott az elektromosság felfedezése is, amely lehetővé tette az energiatermelést, világítást, így megsokszorozódott a munkát segítő gépek száma és hatékonysága, meghosszabbodtak a napok. Persze csak azokon a területeken, ahol ezzel élni tudtak, és így hatalmas különbségek alakultak ki életvitel, gyártókapacitás, tőkeerő tekintetében. A technikai fejlődés egyre több munkaerőt igényelt és egyre nagyobb lélekszámot tudott fenntartani magasabb életszínvonalon.
A háborúk, hódítások rengeteg technológiai újítás igényét és lehetőségét vetették fel, amelyek később az általános életvitel részévé váltak. A II. világháborúban használt csapatszállító repülőgépek alapozták meg a repülőgépközlekedést, az atom forradalmasította az energiatermelést, az űrverseny olyan eszközöket teremtett meg, amikre sose gondoltunk volna, hogy használni fogjuk.
Az elektronikus tömegkommunikáció, a rádió (1920), majd a televízió (1935), később pedig a videómagnó (1974) végül mégsem „nyírta ki” egymást, ahogy a klasszikus dal szó, „Video Killed the Radio Stars”. Sőt, a nyomtatott sajtó is megmaradt, bár jelentősége és volumene jelentősen változott az internetes lapok megerősödése óta.
Szintén a haditechnológia vívmányaként indult el az internet előfutára, az ARPANET, amely az 1990-es évektől kezdett a tömegek számára elérhetővé válni, ezzel együtt általánosan a mindennapokba is beszivárogni, ma pedig már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne éljünk vele.
A mesterséges intelligencia korunk legfontosabb eszköze – tudnunk kell használni
A mai digitális világot alapvetően meghatározó mesterséges intelligencia (röviden MI), bár nem újdonság – már az előző században megalkották –, a kritikus építőkövei, például a hardver, az adatok elérhetősége és a továbbfejlesztett algoritmusok miatt figyelemre méltó fellendülésen csak az utóbbi évtizedben ment keresztül. A katonai logisztikában (DARPA az öbölháborúban) és tudományos projektekben (programozási nyelvek formájában) már jelen volt, 1997-ben az "IBM Deep Blue" megverte Kasparovot, de csak a 2000-es évek digitális forradalma karolta fel. 2017-ben a Google DeepMind programja sakkjátszmát nyert sakkmesterek ellen, ugyanebben az évben a Huawei piacra dobta az első AI alapú készülékét. Ma a gyártók egymásra licitálva alkalmazzák az MI technológia adta lehetőségeket mind a gyártás és ipar, fejlesztés és a végső termékbe rejtett lehetőségek során, mint önvezetés, fotógenerálás vagy éppen okoseszközeink digitális asszisztensei képében. Kiemelkedő jelentőségű a 2022 novemberében elindított ChatGPT nagy nyelvi modell megjelenése, amely már egy igen széles körű közönséggel tudatta, hogy beléptünk a mesterséges intelligencia korszakába.
Az emberiség a mesterséges intelligencia megjelenésével egy olyan technológiai mérföldkőhöz érkezett, amely gyökeresen megváltoztatja, hogyan gondolunk a munkára, a tanulásra, a pénzügyekre vagy akár az orvoslásra.
De pontosan mit is nevezhetünk MI-nek?
A kérdés megfejtésében az Euzert Uniós Továbbképző Kft. tanárai, Visontai Dávid, Biricz András és Márton Gábor fizikusok, Deep Learning és Machine Learning szakértők voltak segítségünkre, akik számos MI-hez kapcsolódó oktatást nyújtanak, belülről ismerik a működését és a tudás elsajátításának minden aspektusát.
„A mesterséges intelligenciára sokféleképpen tekinthetünk, például minden olyan, egy ember számára teljességében nem átlátható munkafolyamatra, amely számítógép segítségével, a bemeneti adatok alapján alap algoritmusokat felhasználva ad nekünk előrejelzést vagy hoz döntést . A részleteket megvizsgálva értelmezhető információkat látunk, de a végeredmény mégis inkább egy feketedoboz-szerű mechanizmus” – fejti ki Visontai Dávid
„A mesterséges intelligencia algoritmusok által megpróbálja utánozni az emberi kognitív funkciókat, például a problémamegoldást és a tanulási folyamatot. A hagyományos programozással ellentétben, ahol a fejlesztők explicit módon határozzák meg a számítógép viselkedésének pontos szabályait és feltételeit, az MI adatokra és algoritmusokra támaszkodik, hogy alkalmazkodjon és döntéseket hozzon minták és statisztikai következtetések alapján, így képes kezelni a valós, komplex adatokat is” – folytatja Biricz András.
„A mindennapi életünkben tapasztalható MI-őrület vitathatatlan, és hatásai valószínűleg hosszú távon is fennmaradnak, forradalmasítva életünk különböző aspektusait azáltal, hogy gyorsabbá és pontosabbá teszik a problémamegoldást.”
A kutatói és intézményi munka során az MI jelenléte jelentős javulást eredményez az emberi ítélőképességhez képest. Az orvostudományban több helyen ismer fel egy-egy betegséget, veszélyeket, és kevesebbszer követ el hibákat. A szociológiában hatalmas és rendszerezetlen társadalmi adatok elemzésében játszik szerepet, a csillagászatban javítja az égi objektumok felismerését és osztályozását, ami új csillagászati felfedezéseket tesz lehetővé, forradalmasítva a világunkról alkotott képünket.
„Az MI átalakította a kutatási képességeinket is, olyan új határokat nyitott meg, amelyek ezen technológia nélkül elérhetetlenek lennének” – összegzi Biricz András.
Nem csak a tudományban nélkülözhetetlen az MI
Nagyon sok olyan munkafázissal találkozhatunk, ahol kiválóan teljesít az MI, többek között ilyen a mintafelismerés, a döntéshozatal és az automatizálás. Ezek pedig olyan jövőbemutató alkalmazásokat tesznek lehetővé, mint az önvezető autók, a személyre szabott ajánlórendszerek, valamint további jelentős felfedezések a gyógyszerkutatásban. Ebből következően az MI átalakítja az iparágakat, és különböző területeken tovább ösztönzi az innovációt.
Nem csak a mindennapi életünkben, vagy a tudományos előrelépésekben van óriási szerepe az MI-nek. A munka világában is előtérbe kerülnek azok a szakmák és képességek, melyek összeköthetők ezzel a területtel.
„A munkaerőpiacon óriási előnyt jelent az MI-vel összefüggő tudás, és nem csak azok profitálhatnak ebből, akik az IT területén dolgoznak, hanem azok is, akiknek teljesen más a karrierjük. Sok szakmában egyre elterjedtebb, hogy bizonyos feladatokat az MI-re bíznak, tipikus a marketingben, pénzügyi téren, adatelemzésben. Tehát nem csak azoknak szólnak az Euzertben szervezett képzéseink, akik 180 fokos fordulatot akarnak tenni a karrierjükben, hanem azoknak is, akik a saját területükön szeretnének fejlődni. A Data Scientist képzésünkön például megismerkedhetnek a Python nyelv használatával, ami egyre keresettebb tudás a munkaerőpiacon, multicégeknél. Az MI és a Data Science területén belül ez a legelterjedtebb programozási nyelv, a legegyszerűbb, amivel az emberek el tudnak indulni, mert intuitív, sokoldalú, számos területen meg lehet lovagolni” – mondja Márton Gábor.
A mesterséges intelligencia alapú képzések már hazánkban is elindultak és elérhetők. Az Euzert Uniós oktatási központ szervezésében kétféle felnőttképzési tréning közül választhatnak az érdeklődők: A Machine Learning (ML) tréning folyamán mesterséges intelligencia alapú eszközök fejlesztéséhez és használatához szükséges tudást sajátíthatnak el a hallgatók, míg a mesterséges intelligencián alapuló Data Scientist képzésükön adatfeldolgozói, programozói és vonatkozó jogi tudást szerezhetnek meg az érdeklődők, melyek a közeljövő csúcsjövedelemmel kecsegtető szakmáihoz nyitnak ki ajtókat.
„Az Euzertben Python programozási nyelven keresztül oktatom azt a szükséges gondolkodásmódot, mely az adattudományi fejlesztéshez, kutatásokhoz szükséges.” - mondja Visontai Dávid. „Az adatok beolvasásától kezdve a különféle számolásokon át az eredmények vizualizációjáig számos aspektusát megvizsgáljuk ennek témának a tanfolyamok során. Az itt megszerzett tudás a mai ipari fejlesztések során bizonyítottan alkalmazható, de rengeteg egyéb alkalmazási területe elképzelhető. A kutatás-fejlesztés bármely területén tudják alkalmazni diákjaink az elsajátított képességeiket, legyen az akár bioinformatika, nyelvészet, régészet, térinformatika, építészet, tervezőszoftverek fejlesztése, bárhol, ahol számítógépek vannak. Talán a legnyilvánvalóbb célterületek jelenleg a műszaki, az ipari és a pénzügyi cégek, az autóiparban az önvezető járművek és persze az orvostudomány.”
„Az MI alapjait elsajátítva további, eddig nem látott lehetőségek nyílhatnak meg, rengeteg új állás esetében egyre nagyobb szükség van a MI-szakértelemre. Ezek közé a pozíciók közé tartoznak például a MI szoftvermérnökök, adatelemzők, MI kutatók, robotikai mérnökök, természetes nyelvvel foglalkozó szakemberek, számítógépes látással foglalkozó mérnökök, játékfejlesztők, kiberbiztonsági elemzők, e-kereskedelemben és marketingben dolgozó adatelemzők és akár mezőgazdasági szakemberek is. Ezek a szerepkörök nemcsak ellenállnak az MI-forradalom által gerjesztett széleskörű automatizációnak, hanem versenyképes fizetéseket is kínálnak a munkaerőpiacon” – fejti ki Biricz András. „A most megjelenő MI alapú szoftverek elsajátítása - melyek alapjait szintén oktatjuk az Euzertben - az előzőekben nem felsorolt, de a számítógép használatát igénylő munkák esetében is olyan könnyítést és hatékonyság növelést adhat, amellyel időt spórolhatunk és a monoton munkafolyamatok helyett a kreatív munkavégzésre fordíthatunk több energiát. Ez az, ami miatt a megszerzett tudással ennek az új technológiai szint szereplőjének érezhetjük magunkat.”
"Az Euzert képzései ezért hatékony megoldást kínálnak az MI világában való érvényesüléshez, de hiszem, hogy képzéseink, nem csupán tudást, hanem olyan kulcsfontosságú készségeket is nyújtanak, amelyekre szükség van a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedéshez" - mondta az Euzert ügyvezetője, Csida János.
Ha végigtekintünk a történelmen, látható, hogy az újonnan megjelenő technológiák új lehetőségeket is teremtettek számunkra. Ám ahhoz, hogy ezeket kihasználjuk, meg kell szerezni a szükséges tudást. A mesterséges intelligencia megjelenése csak az első lépés ebben az új világban. A helyes és hatékony használathoz a következőt nekünk kell megtenni.
