Egyre többen vásárolnak hőszivattyút, hogy kialakítsák új, vagy kiváltsák meglévő fűtési rendszerüket, valamint csökkentsék a nyári hűtés és a melegvíz-előállítás miatti elektromos áram felhasználásának költségét. Megnéztük három elképzelt, de életszerű, különböző élethelyzeteket bemutató példán keresztül, hogy milyen teljesítményű hőszivattyút érdemes vásárolni, illetve ez milyen beruházást igényelhet egy adott ingatlanra vetítve. A számoláshoz az E.ON kalkulátorát használtuk.
Hőszivattyú témában már több cikkünk is megjelent, hiszen az energiaárak növekedése, az építési szabályok és energetikai követelmények szigorodása és a fenntartható életmód iránti igény egyaránt arra ösztönzi az embereket, hogy inkább a megújuló energiák, költséghatékonyabb rendszerek felé forduljanak.
A hőszivattyú úgy működik, hogy hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, tehát a külső és az ingatlanon belüli közeg közötti hőkülönbséget használja fel a hőmérséklet emelésére vagy csökkentésére, így használható fűtésre vagy hűtésre is. A működési elve a termodinamika második törvényén alapul: a hő spontán áramlik a magasabb hőmérsékletű helyről a hidegebb helyre. Bár több típusú hőszivattyú létezik - levegő-levegő, levegő-víz, talaj-víz és talaj-talaj hőszivattyú -, mi most az itthon legnépszerűbb típust fogjuk megvizsgálni, ez pedig a levegő-víz típus. Működéséhez elektromos áramot használ, ez kevesebb, mint 25 százaléka az összteljesítményének, tehát a technika jelenlegi fejlettségi szintjén nagyon költséghatékonynak számít.
A számoláshoz az E.ON saját kalkulátorát használtuk, amit ezen a linken lehet elérni, így mindenki kiszámolhatja a saját ingatlanának és igényeinek megfelelő hőszivattyú teljesítményét és annak becsült telepítési költségeit.
A hőszivattyú teljesítményének kiválasztása során több tényezőt is figyelembe kell venni a megfelelő hatékonysághoz: nem lehet sem túl-, sem alulméretezett, mivel mindkét esetben többletköltséget jelent az üzemeltetése, illetve a túlméretezés során feleslegesen megnöveli a beruházás költségét, valamint a hőszivattyú élettartama is csökkeni fog. A szakértők szerint inkább kismértékben az elvárt teljesítmény alatt legyen, mint felette.
A hőszivattyú hatékonysága függ a készülék teljesítményétől, a működési tartományától, az ingatlan alapterületének nagyságától, szigetelésétől, tájolásától (földrajzi elhelyezkedésétől) és tagoltságától, illetve attól is, hogy milyen a szekunder fűtési kör (mi adja le a hőt és az milyen teljesítményű: például padlófűtés, fan-coil, vagy egyéb megoldás).
A következőket érdemes figyelembe venni:
Mivel minden ingatlan egyedi, ezért a számítások csak tájékoztató jellegűek, a pontos felméréshez inkább kérjük szakértő segítségét, aki az ingatlanra és személyes igényeinkre szabott ajánlatot tud adni. Megvizsgálja, hogy az általunk elképzelt rendszer megvalósítható-e vagy kisebb átépítés is szükséges, meghatározza a kivitelezés költségeit is, segít üzembe helyezni a rendszert és megtanítja, hogyan tudjuk megfelelően működtetni. Újépítésű ingatlanok esetén érdemes már a tervezésnél szakember segítségét kérni, így csökkenthetők a költségek és előre tervezhető a telepítéssel járó munka is.
Magdi egy vidéki, többszintes házban él saját családjával és szüleivel. Egy kisebb vállalkozást is vezet otthonról, mely hűtést igénylő termékeket árusít, ezért a házhoz már alapvetően napelemes rendszer tartozik. Most teljesen felújították a házat, beleértve a szigetelést és a tetőt is, és új, hatékonyabb fűtőrendszert is szeretnének vásárolni. Ehhez a Zöld Otthon Program nyújtotta kölcsönt is felhasználják.
Hűteni, fűteni is szeretnének hőszivattyúval, illetve használati melegvizet is előállítanának. Az ingatlan mérete 210 nm.
Jánosék eladták belvárosi, óriási lakásukat, mert a gyerekek már egyetemre járnak, kettejüknek felesleges egy ekkora ingatlan és kicsit szerettek volna kivonulni a város zajából is. Az agglomerációban vásároltak egy telket, a fővároshoz közel, ahol egy kifejezetten energiahatékony házat kezdtek felépíteni. A fűtőrendszer kiválasztásakor a hőszivattyút választották ki, amivel a hűtést, fűtést és melegvíz-előállítást is meg szeretnék oldani. Az ingatlan mérete 75 nm.
Péter és Évi egy három apró apartmanból álló vendégházat üzemeltet az erdőhöz közel. Télen a gázszámla miatt nagyon sok volt a kiadásuk tavaly. Ilyen mértékben nem szerették volna megemelni az áraikat, ezért inkább a fejlesztés mellett döntöttek. Egy kisebb medence is tartozik a vendégházhoz, melyet már pár éve hőszivattyú fűt, így amikor gazdaságosabb rendszert kerestek, nem is gondolkoztak igazán másban.
Mivel nyáron az árnyas erdő miatt kellemes a hőmérséklet, hűtésre nincs szükségük, csak a fűtést és a melegvíz-előállítást szeretnék megoldani.
Az apartmanok egyenként 30 nm-esek, így 90 nm alapterületet kell alapul venniük a tervezéshez.
Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a hőszivattyús rendszer tervezése és kivitelezése alapvetően meghatározza azt, hogy az elkövetkező évtizedekben hogyan fogjuk fűteni és hűteni az ingatlanunkat. Ennek egy nagyon fontos összetevője a hőszivattyú teljesítménye, de nem csak erre kell gondolni. Ahhoz, hogy elégedettek legyünk a működésével, sok körülményt kell figyelembe venni, amihez szükség lesz szakértők segítségére. A legkényelmesebb megoldás, ha egy olyan céget bízunk meg, aki az igényfelméréstől, a tervezésen át a kivitelezésig végigviszi a folyamatokat. Az E.ON is vállal ilyen szolgáltatást a Komfort Hőszivattyú termék keretein belül, ennek feltételeiről itt kaphatunk tájékoztatást.
A cikket a Branded Content készítette, az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.