Kozák Danuta a legeredményesebb magyar női olimpikon: a kajakos hatszor nyert olimpiai aranyat, és tizenötszörös világbajnok is. Sportkarrierje azonban néhány évvel ezelőtt komoly veszélybe került: az állandó terhelés miatt golfkönyök alakult ki nála, és emiatt már az edzés, később pedig egy kilincs lenyomása is komoly fájdalmat okozott neki. Az élsportoló a Budai Egészségközpont specialistájára, dr. Hidas Péter ortopéd-sportsebész főorvosra bízta magát, ma pedig újra edz, és már a 2024-es olimpiát megelőző válogatóra készül.
Kozák Danuta először 2021 májusában érzett fájdalmat a jobb könyöke belső oldalán. Először arra gondolt, hogy beütötte valamibe a karját, de utána azt vette észre, hogy bizonyos mozgásformáknál – húzódzkodásnál, rajtmozdulatoknál – és már éjszaka is erős fájdalmat érez. Később már olyan kisebb mozdulatok is erős fájdalmakat okoztak számára, mint a kenyérvágás. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség keretorvosa egy darabig tudta csak kordában tartani az olimpikon állapotát, egy idő után azonban még nagyobb mértékű lett a golfkönyökkel járó fájdalom. Közben Danuta naponta kétszer vízre szállt, és még 2021 júliusában egy arany- és egy bronzéremmel tért haza a tokiói olimpiáról.
Kozák Danuta 1996-ban kezdett kajakozni, hét évvel később már két aranyat szerzett az ifjúsági világbajnokságon. 6-szoros olimpiai, 15-szörös világ- és 17-szeres Európa-bajnok magyar kajakozó. Ő a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar női kajakos, és a legeredményesebb magyar női sportoló az ötkarikás játékok történetében. A golfkönyököt konzervatív, vagyis nem műtéti kezeléssel általában az esetek 90 százalékában lehet orvosolni. Az élsportoló ebben bízva szerette volna elkerülni a műtétet, így először az alternatív megoldásokkal próbálkozott: „Nagyon sok mindent kipróbáltam, a különböző mágneses kezeléstől akupunktúrán és a manuálterápián át a gyógytornáig. Egy élsportoló rehabilitációja azonban sokkal feszesebb tempót diktál, végül a műtét mellett döntöttünk” – meséli Danuta. Így jutott el keretorvosa ajánlására a Budai Egészségközpontba, dr. Hidas Péterhez, a térdízület, váll- és könyökízület sportsérüléseire szakosodott szakemberhez.
„A golfkönyök, vagyis a krónikus túlterheléses szindróma jellemzően ütős sportolóknál, súllyal dolgozó és evező sportolóknál alakul ki” – magyarázza dr. Hidas Péter. „Míg a teniszezőknél inkább a külső oldalon jelentkezik, az evezősportolóknál inkább a belső oldalon okoz tüneteket, azoknál az izmoknál, amelyek az ujjakat begörbítik, és a csuklót a test felé húzzák. Ezek az izmok egy nagyon kis, 1,5-2,5 négyzetcentiméteres területen tapadnak, erre a kis területre adódik át az összes erő.”
A könyök sérülései lehetnek akut sérülések vagy túlterheléses ártalmak. Ez utóbbiak a sorozatos mikrotraumák vagy krónikus túlterhelés következtében jönnek létre, és általában bizonyos sportágakra jellemzőek. A tenisz- illetve golfkönyök a könyökízület két oldalán létrejövő túlterheléses ártalom. Az alkari hajlító izmok a könyök belső oldalán, a felkarcsont belső oldalán lévő csontos kitüremkedésén erednek. Megfeszülésük során a létrejövő erő ezen a ponton mintegy 2-2,5 négyzetcentiméteres területen adódik át a felkarcsontra. Ha ez az erőkifejtés sokszor megtörténik, akkor az eredési zóna területén gyulladásszerű elváltozás alakulhat ki, továbbá a hosszabb ideig tartó fennállás során a körülötte lévő csonthártya is begyulladhat. Kezdetben a megfelelő kezelés, pihentetés gyors gyógyuláshoz vezethet, de súlyosabb esetekben műtéti kezelés is szükségessé válhat.
Egy élvonalbeli evezős sportolónál, aki több ezer evezőcsapást tesz egy edzésen, ez hatalmas megterhelésnek kitett terület. „Az evezőt stabilizálni kell, így ezek az izmok és ez a tapadási régió is folyamatosan impulzust kapnak, vagyis sorozatos mikrotraumák érik ezt a területet minden egyes megfeszülésnél. Ez oda vezet, hogy ha a terhelhetőség és a terhelés egyensúlya felbomlik, kialakul egy gyulladás azon a kis területen, ahol ezek az izmok erednek” – folytatja az ortopéd-sportsebész.
„Amennyire lehet, megpróbáljuk elkerülni a műtétet, főleg egy élsportolónál, mert egy műtétnél mindig gondolni kell arra is, hogy az ronthat is az adott állapoton. A műtét ezért mindig egy utolsó lehetőség a betegség megoldásában” – mondja dr. Hidas Péter. „A Kajak-Kenu Szövetségen belül Danuta megkapta az összes olyan kezelési lehetőséget, amit egy műtét előtt illik megkapni. Így számomra is teljesen egyértelmű volt, hogy nincs más lehetőség, mint a műtét.”
Dr. Hidas Péter PhD., a Budai Egészségközpont privát fekvőbetegosztályának osztályvezető főorvosa. 1987-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Budapesten. 1994-ben szakvizsgázott ortopédiából, 1999-ben sportorvostanból. Fő gyógyítási területe a sportsebészet, illetve a minimál invazív, artroszkópos sebészet, főleg a térd-, váll-, és könyökízület területén. 2005-ben a Semmelweis Egyetem Biomechanika Tanszékének Doktori Iskolájában PhD-fokozatot szerzett. 2008 óta végzi ezeket a műtéteket a Budai Egészségközpontban.
A műtétre a dr. Hidas Péterrel való konzultáció után egy hónappal, 2022 májusában került sor, a tünetek megjelenése után kb. egy évvel. „Egyrészt nagyon izgultam, mert egy altatásban végzett mandulaműtétet leszámítva még nem operáltak, másrészt örültem annak, hogy ezzel talán vége lesz ennek a tortúrának. A műtét előtt már ott tartottam, hogy nem tudtam vágni egy szelet kenyeret, kinyitni egy befőttesüveget és egy kilincset lenyomni, de autót vezetni is nehezemre esett” – idézi fel ezt az időszakot Danuta.
Az aggodalom másik oka az volt, hogy a műtéten nem kevesebb múlt, mint az olimpikon további sportkarrierje. „Egy élsportolónál nagyon kell figyelni arra az egyensúlyra, hogy mennyi szövetet távolítunk el, mennyire választjuk le az íntapadást” – magyarázza dr. Hidas Péter. „Ha túl sokat, akkor kicsit gyengébbé válhatnak az izmok, ami a sportteljesítmény rovására mehet. Ha pedig túl keveset, akkor a panaszok egy része megmaradhat vagy visszatérhet. Míg egy átlagember nem fogja megérezni, hogy 3-4 százalékkal gyengül a szorítóereje, egy élsportolónál már más a helyzet”.
Természetesen az volt a terv, hogy a Danuta visszatér a versenysporthoz, és ismét indulni szeretne az olimpián. Ha túl gyengék maradnak az izmai, akkor nem tudja rendesen fogni az evezőt, ha pedig túl kevés szövetet választanak le a műtét során, lehet, hogy megterhelés esetén újra jelentkeznek ezek a fájdalmak.
„Nagyon nehéz sebészként egy ilyen kvalitású élsportolót operálni. Maga a műtéti technika nem bonyolult, viszont fontos, hogy vajon jól találjuk-e el ezt az egyensúlyt” – mondja a szakember.
Az operáció gond nélkül lezajlott, az olimpikon pedig maximálisan elégedett: „A Budai Egészségközpontban jó tapasztalataim voltak, mert nagyon kedves volt mindenki, nyugodt környezetben tudtam pihenni. Jó kezekben éreztem magam, ha tízszer tettem fel egy kérdést a főorvos úrnak, mind a tízszer megválaszolta” – meséli Danuta.
A műtét után nem sokkal Danuta várandós lett második gyermekével, így a rehabilitáció egybeesett egy hosszabb kihagyással. Ez idő alatt az élsportoló gyógytornával és könnyebb gyakorlatokkal tudta megerősíteni a könyökét. 2023 júliusában, kislánya születése után három hónappal szállt először kajakba.
Már a terhesség alatt is próbált minél többet gyógytornázni, de akkor még érzett némi fájdalmat. Izgult, hogy mi lesz, ha újra sportolni kezd, de szép lassan elkezdett „bemozogni” a könyöke, és ma már jó formában érzi magát, és fokozatosan halad az intenzív terhelések felé. A 2024. évi olimpiai válogató előtt sokkal intenzívebb edzések várnak Danutára, aki bízik abban, hogy a könyöke a rajtolással járó terhelést is bírni fogja. „Kétgyerekes anyukaként azért nehezebb a felkészülés egy kicsit, de szeretném még egyszer kipróbálni magam” – mondja.
„Sok ember azt gondolja, hogy egy műtét olyan, mint amikor az autóját beviszi a szervizbe, ahol vezérműszíjat kell cserélni, és a csere után újra megy az autó. Egy műtét sikere ezzel szemben mindig nagyon sok tényezőtől függ, és ezek közül csak az egyik maga az operáció” – veszi át a szót dr. Hidas Péter. „Itt egy élő szervezet integritásába avatkozunk bele. Szerepet játszik a beteg a genetikája, hozzáállása, a gyógytornász munkája és az, hogy felfogja-e a beteg azt, hogy milyen ütemben terhelheti a műtét után az adott testrészt.”
Danuta nagyon pontosan betartotta az összes instrukciót, az orvosi szakértelem mellett ennek is köszönhető, hogy a könyökműtétnek ma már alig érzi a nyomát. Természetesen nem olyan, mintha nem történt volna itt sérülés, és folyamatosan gyógytornáztatni kell, de az állandó fájdalom és éjszakai felébredés megszűnt, számol be a jelenről az olimpikon. „Szeretnék külön köszönetet mondani a főorvos úrnak és a gyógytornászoknak is, akik volt, hogy időn felül fogadtak. Köszönet minden szakembernek, aki foglalkozott velem. Szeretnék eljutni a következő olimpiára, és megteszek mindent, hogy ott legyek” – teszi hozzá a sokszoros világ- és Európa-bajnok női kajakos.
(Borítókép: Kozák Danuta és Dr. Hidas Péter PhD. Fotó: Kónya Zsolt)
A cikket a Dialogue Creatives készítette, a Budai Egészségközpont megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.