Mindannyiunkkal előfordult már, hogy romlott ételt dobtunk a szemétbe, sőt, talán az is megesett, hogy valami azért végezte a kukában, mert már nem akartuk még egyszer ugyanazt enni, pedig tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy több szempontból is káros, amikor az étel a szemétben végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán a hétköznapi emberek konyhájában történik, hanem például a kereskedelemben is előfordulhat veszteség. Sajnos ezek a károk léteznek, de már hazánkban is fontossá vált, hogy a megmaradt élelmiszer ne veszteség legyen, hanem mégis fogyasztásra, felhasználásra kerüljön. Az Auchan több szervezettel is együttműködik a cél érdekében, kiemelt partnereik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Magyar Vöröskereszt. Az ő képviselőikkel, illetve az Auchan CSR igazgatójával beszélgettünk az élelmiszermentésről, illetve egy szívmelengető karácsonyi akcióról.
„Világviszonylatban a megtermelt élelmiszer harmada nem kerül elfogyasztásra.”
„Az élelmiszertermelés és az ellátási lánc kapcsán mindig is beszélhettünk veszteségekről” – mondja Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója. „Az angol nyelv megkülönbözteti egymástól a food loss és a food waste fogalmát, tehát a technológia fejletlensége is okozhat veszteséget, például a betakarítás során a kombájnból kiesnek a kisebb szemek, a pazarlás pedig egy másik probléma. Az élelmiszer egyre kisebb értéket jelent, felelőtlenül bánunk vele, elsősorban Nyugaton. Afrikában marginális mennyiséget dobnak ki a családok. Világviszonylatban elmondható, hogy a megtermelt élelmiszer harmada nem kerül elfogyasztásra.”
Az éves szinten fel nem használt, el nem fogyasztott 1,3 milliárd tonna ennivaló egyszerre jelent gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémát. „A megtermelt, de feleslegessé vált élelmiszer előállítása nagyfokú környezetei terheléssel jár együtt” – folytatja Nagygyörgy András. „Egyes számítások szerint az üvegházhatású gázok 8-10 százaléka az élelmiszer veszteséggel hozható összefüggésbe. Ebben benne van a termelésbe fektetett energiaforrások, a talaj, az öntözővíz, az emberi munka, a csomagolóanyag, a hűtésre és a szállításra fordított energia.” Ezzel párhuzamban világszerte 800-900 millió ember éhezik, a problémát pedig meg lehetne oldani az ennivalónak azzal a mennyiségével, amely a világ szerencsésebb felén a szeméttárolókban végzi. Magyarország sajnos illeszkedik a nyugati trendekhez. A NÉBIH felmérése szerint egy magyar háztartásban fejenként átlagosan körülbelül 60 kiló élelmiszerhulladék keletkezik évente.
Az Auchan áruházlánc már évekkel ezelőtt felismerte, hogy élelmiszerláncként felelősségük van abban, hogy tegyenek az élelmiszerpazarlás ellen.
„Több mint tíz éve foglalkozunk élelmiszermentéssel”
– beszél a kezdetekről Varga-Futó Ildikó, az Auchan CSR igazgatója. „Kiemelt téma, ez a fenntarthatósági stratégiánk egyik fő pillére. Az élelmiszer pazarlás fele a fogyasztóknál keletkezik, 4-5 százaléka pedig a kiskereskedelemben, de ezt az arányt is szeretnénk tovább csökkenteni. A cél elérése érdekében az élelmiszerlánc törekszik arra, hogy hatékonyabbá tegyék a megrendelési és kiárusítási folyamatokat, ebben már elkezdték a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe venni. A megmaradt élelmiszer mentése pedig már a mindennapi rutin részét képezi a munkatársak számára. Elsősorban pékárut, zöldséget és gyümölcsöt mentenek, ezeket napi szinten készítik elő a munkatársak, hogy az Auchan partnerei elszállítsák őket. A Magyar Élelmiszerbank húsz, a Magyar Vöröskereszt pedig négy Auchan áruházban van jelen, a két szervezet 2022-ben közel 615 tonna élelmiszert kapott közel 300 millió forintértékben. Az emberi fogyasztásra már nem alkalmas termékeket állatmenhelyek, vadasparkok kapják meg, jelenleg 10 áruházban, és a partnerségek száma növekedni fog.
Az áruházlánc ezen felül minden évben, mindkét stratégiai partnerével közösen adománygyűjtő akciókkal is támogatja a nehéz helyzetben lévő embereket, családokat. „Munkatársainkkal továbbá rendszeresen szervezünk sütivásárt is az Élelmiszerbank javára” - meséli Varga-Futó Ildikó.
„Ebben az évben ezzel 820 ezer forintot gyűjtöttek össze, érződik rajtuk, hogy teljes mértékben tudnak azonosulni a céljainkkal”
- tette hozzá Nagygyörgy András.
„Az élelmiszer egy olyan alapvető dolog, amire mindenkinek szüksége van”
Az tudja a legmegfelelőbb módon kiosztani a mentett termékeket, aki közvetlenül ismeri a rászoruló embereket, családokat. A Magyar Élelmiszerbank nagyjából hatszáz karitatív szervezettel áll kapcsolatban, nekik adják tovább az Auchanból elhozott pékárut vagy zöldségeket; nagycsaládosoknak, idősek otthonának vagy szegregátumokban működő tanodáknak is jut belőle.
Az Auchan másik kiemelt partnere a Magyar Vöröskereszt, Magyarország egyik legkiterjedtebb és a legnagyobb múlttal rendelkező karitatív szervezete. Munkatársaik közvetlen kapcsolatban állnak nélkülöző emberekkel, akik számára néha már az is előrelépés, ha nem kell azon gondolkodniuk, hogy mit esznek majd a következő pár napban. „Az Auchannal régebben is volt együttműködésünk” - tudjuk meg Horváth Péter Zsolttól, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettesétől. „Többször szerveztünk élelmiszergyűjtést az adventi időszakban, de amikor elindult az élelmiszer mentés, akkor új fejezet kezdődött az együttműködésünkben.” A Vöröskereszt országos lefedettségű hálózattal, tizenkilenc vármegyei és egy budapesti szervezettel működik, ezek állnak összeköttetésben a helyben lévő Auchan üzletekkel.
A mentett élelmiszer kisebbik része a szervezet intézményeibe, hajléktalanszállókra vagy anyaotthonokba kerül, nagyobb része pedig közvetlenül a rászorulókhoz. A munkatársaink ellátogatnak azokhoz az emberekhez, akikkel eleve kapcsolatban állnak, és tudják róluk, hogy náluk nagyon jó helyen lesz két kiló liszt vagy pár darab gyümölcs. „Sok rászoruló kistelepüléseken él” – meséli Horváth Péter Zsolt. „Nehezen mozdulnak ki onnan, a kollégák pedig jól tudják, kinek mit kell vinni.” A munka során rengeteg szívszorító történettel találkoznak, karácsony tájékán sok a déli gyümölcs is a csomagokban, az érintett családoknak ez nagy kincs, hiszen jellemzően hónapok óta nem tudnak banánt vagy narancsot venni a gyerekeknek. „Édesség is nagyon ritka a nehéz sorsú családok asztalán” – osztja meg a Vöröskereszt tapasztalatait Horváth Péter Zsolt. „Egyik családnál, amikor előkerült a tábla csoki, azt mondták, évek óta nem ettek ilyet, mert inkább megvásárolták a gyógyszereket. Az adományozás, a segítségnyújtás célja, hogy meggátoljuk azt, hogy még mélyebbre csússzanak, az élelmiszer pedig egy olyan alapvető dolog, amire mindenkinek szüksége van.”
A kétfajta lejárati időtől a Maradtmég dobozig
Az Auchan az élelmiszermentésen túl még egy fontos területen igyekszik tenni a pazarlás ellen, az edukáció terén is élen járnak. Munkatársaik számára képzést szerveznek a témában a jövő évben, és a lakossághoz, vagyis a vásárlókhoz is eljuttatják az üzeneteiket. A magyar lakosságban megvan a szándék, hogy kevesebb étel kerüljön a szemétbe , de nem minden esetben elég tudatosak. Nagygyörgy András egy kutatásukat említi, amely során arról kérdezték az embereket, hogy hány foknak kell lenni a hűtőszekrényben.
„A lakosság jelentősen túlbecsülte ezt az értéket, az ideális nulla és négy fok között van. Azt is kevesen tudják, hogy a fagyasztott húst alapvetően hűtőben érdemes felengedni. Ha ez szobahőmérsékleten történik, akkor belül még fagyos lesz, amikor a külsején már elindulnak olyan folyamatok, amik a gyorsabb megromláshoz vezetnek.”
Varga-Futó Ildikó további trükköket, információkat oszt meg velünk, amelyek segítségével tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen. A fogyaszthatósági és minőségmegőrzési dátum közötti különbséggel nem mindenki van tisztában, pedig sokszor kulcskérdés lehet. „Kétfajta lejárati dátum van. Fogyaszthatósági idővel rendelkeznek a friss termékek, például a hús, a tej, tojás. Ezen termékek fogyasztása már nem biztonságos a csomagoláson található dátum lejártát követően. A minőségmegőrzési dátummal ellátott termékek, például az olaj, a tészta, lekvár vagy a kávé megfelelő tárolás mellett a lejárati dátum után még fogyasztható egy meghatározott ideig.” A minőségmegőrzési idő lejártát követő felhasználási határidőkről a NÉBIH honlapja ad tájékoztatást, termékcsoportonkénti bontásban.
Az Auchan az áruházak dekorációját is abból a célból változtatta meg, hogy a vásárlókat edukálni tudják az élelmiszerpazarlás negatívumairól. „A lejárathoz közeli áruk egy erre dedikált helyre kerülnek ki” – mondja Varga-Futó Ildikó.
„A dekorációval pedig elmagyarázzuk a vásárlóknak, hogy ez egy win-win helyzet, hiszen ők olcsóbban jutnak a termékhez, de közben környezeti szempontból is jót cselekszenek".
Karácsony tájékán megnövekszik a kidobott élelmiszerek mennyisége a háztartásokban, A családok összejönnek és ezen alkalmak elmaradhatatlan eleme a finom vacsora és a sok sütemény. Jó lenne úgy készülni ezekre a szép percekre, hogy tudatos tervezéssel elérjük: minél kevesebb étel váljon feleslegessé. „Az élelmiszermentés a tudatos, előre megtervezett vásárlással kezdődik. Karácsonykor legyünk még tudatosabbak, érkezzünk úgy a boltba, hogy átgondoltuk hány főre főzünk majd. A maradék mentésre már most kezdjünk felkészülni, amennyire lehet készítsünk előre helyet a hűtőben, mélyhűtőben. A tudatos felkészülésen túl egy kedves segítség is érkezik az Auchantól az élelmiszerpazarlás ellen a Maradtmég dobozka formájában. Az áruházláncnál beszerezhető csomagolás célja az, hogy a karácsonyi összejövetelek alkalmával mindig legyen kéznél valami, amiben a maradék finomságokat el tudják vinni a vendégek.
„A karácsonyi kampányunk lényege az érzelmi töltet”
– teszi hozzá Varga-Futó Ildikó. „Az üzenet az, hogy az ételben benne van az erőforrás, az alapanyagok ára, de emellett a gondoskodás, a szeretet, és a nagymama receptje is. Már ezért se kerüljön semmi a kukába, hanem csomagoljuk be illő módon és adjuk át szeretteinknek.
