Jelentősen nőttek a magyarok digitális fizetéssel kapcsolatos ismeretei tavalyhoz képest – többek között ez derült ki a Mastercard 2022-es évről szóló Digitális Fizetési Indexéből, amellyel a fizetéstechnológiai cég a hazai pénzintézeteket és döntéshozókat szeretné segíteni a magyarországi digitális fizetésekkel kapcsolatos helyzet objektív megítélésében. A felmérésből az is kiderült, hogy 23 százalékra nőtt a jövedelmüket digitálisan elköltők aránya, ami arra utal, hogy a lakosság közel negyede nem feltétlenül a készpénzes fizetést részesíti előnyben.
Az iparágról átfogó képet nyújtó kutatás rávilágított arra is, hogy a fogyasztók számára a kényelem és a biztonság kiemelten fontos, miután a válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) tapasztalt már valamilyen csalással kapcsolatos tevékenységet – például adathalászatot, kártékony szoftvereket vagy a személyes adatokkal való visszaélést. A Digitális Fizetési Index ezen felül arra is rámutatott, hogy 2-ből 1 magyar (55 százalék) tudja, hogyan kell használni a mobiltárcás fizetést, míg 5-ből közel 3 fogyasztó (58 százalék) ismeri a QR-kódos fizetési módot is.
Nőtt a pénzügyi tudatosság, de jól teljesítenek a szomszédok is
De ne szaladjunk ennyire előre az adatokban! Hiszen a legfontosabb mégiscsak az, hogy az összesített iparági mérőszám 2022-ben tovább nőtt, így az index értéke már elérte a 61 pontot a 100-ból. Ez 3 pontos növekedést jelent az előző évhez képest valamint 10 pontos növekedést az Index 2020-as bevezetése óta. További jó hírt jelent, hogy a fejlődés nemcsak a fenti érték kapcsán figyelhető meg, hanem mindegyik alappillér - Infrastruktúra, Tudás és Használat - esetében érzékelni lehetett a pozitív változást. Ezt pedig elsődlegesen a kártyaelfogadó hálózat bővülése, valamint a digitális fizetési megoldások egyre szélesebb körű elterjedése és jelentősen megugró alkalmazása segítette elő.
„Amikor három éve Európában is egyedülálló módon bevezettük a Digitális Fizetési Indexet, az volt a célunk, hogy egy olyan iparági mérőszámot adjunk a piaci szereplők, döntéshozók kezébe, amely egyszerre mutatja meg a digitális fizetések aktuális állapotát és tesz lehetővé egy mélyebb gondolkodást az ezeket formáló összefüggésekről” – értékelte az index eredményeit Eölyüs Endre. A Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója emellett elmondta azt is, a Mastercard nagyon örül, hogy az eredmények alapján szemmel látható a fejlődés ezen a területen, ugyanakkor nem szabad hátradőlni, mert egyértelmű, hogy egyre jobban nyílik az olló a digitális fizetés alapjait biztosító infrastruktúra és a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudása között.
„Ezt a szakadékot fontos áthidalni, mivel az új megoldások használatának első lépése az ezekkel kapcsolatos tudás növelése”
– mondta a szakember.
A Digitális Fizetési Index eredményét egyébként idén is az index három alappillérének pontjaiból számították ki: 76 pontot ért el az Infrastruktúra, 55-öt a Tudás és 52-t a Használat kategóriája. Az egyes alappillérek egyéni fejlődését további mérőszámokkal részletezik, így engedve mélyebb betekintést a változások mögötti folyamatokba.
Érdekesség, hogy a 2021-es sikeres magyarországi bemutatást követően az indexet három másik országban (Ausztriában, Horvátországban és Romániában) is bevezették. A szomszédainkban és Magyarországon végzett felmérésekről pedig összességében elmondható, hogy 2022-ben mind a négy országban emelkedett az index pontszáma, így a 100-ból 56 és 64 pont közötti értéket értek el, átlagosan 61 pontot.
Az infrastruktúra jó, de van még tér a fejlődésre
Noha a Digitális Fizetési Index összességében bizakodásra ad okot, nem szabad elmennünk a kutatás részeredményei mellett sem. Az Infrastruktúra 76-os pontszáma - amely az előző évhez képest 3 ponttal lett magasabb - azt jelzi, hogy Magyarországon megalapozott igény mutatkozik a digitális fizetésekre. Az alappillér növekedését egyébként a felmérés készítői szerint elsősorban a digitális fizetési megoldások elterjedésének jelentős növekedése okozta. Hiszen ahogyan a helyi szereplők alkalmazkodnak az új fizetési megoldásokhoz, úgy segítik elő a piac fejlődését, valamint a kereskedők és a kártyabirtokosok digitalizációját, amit a szabályozási törekvések is támogatnak. Az elfogadói oldalt tekintve pedig az új, innovatív megoldások - például az mPOS elterjedése – több digitális fizetési lehetőséget biztosítottak a fogyasztóknak, és ez a jövőben várhatóan tovább fokozható a softPOS megoldások (okoseszközök POS-terminállá való alakításának különféle módjai) elterjedésével.
Az érintésmentes technológia elérhetősége amúgy hazánkban továbbra is magas: elfogadói oldalon meghaladja a 95 százalékot, a Magyarországon kibocsátott kártyák 93 százaléka pedig el van látva érintésmentes funkcióval. A POS-terminállal rendelkező vállalkozások aránya 2020 óta jelentősen növekedett, de a potenciálisan elérhető vállalkozások még mindig több mint fele nem rendelkezik terminállal. Vagyis van még hová fejlődni – különösen a kisebb kereskedők és szolgáltatók (pl.: civil szervezetek, egyéni vállalkozók, mikrovállalkozások) esetében. Az infrastruktúra pillér tekintetében Ausztria (80 pont) kapta egyébként a legmagasabb pontszámot, majd a sorban Horvátország (79 pont), Magyarország (76 pont) és Románia (70 pont) következett.
Nem szívesen változtatunk a fizetési szokásainkon
A Digitális Fizetési Index összeredményéből kiderül, hogy a Tudás alappillér is jól teljesített, 55-ös pontszáma 4 ponttal magasabb, mint 2021-ben. A remek eredményt a felmérés készítői szerint a fogyasztók a digitális fizetési módokkal kapcsolatos nagyobb objektív tudása eredményezi, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy az új fizetési megoldások használatára való hajlandóság még mindig alacsony – fontos ezt leszögezni, mert ez jelenti a legnagyobb akadályt a növekedésben.
A tájékozottság (46) és szándék (49) komponensek keveset változtak és hasonló pontszámot értek el 2022-ben és 2021-ben. A teszttel mért objektív tudás pontszáma ugyanakkor jelentős növekedést mutatott az előző évihez képest: 2022-ben a korábbi 54 pontról 63-ra nőtt. Öröm az ürömben viszont, hogy a válaszadók körülbelül kétharmada nem mutatott hajlandóságot arra, hogy többet tudjon meg az új digitális fizetési megoldásokról. Összességében ezek az eredmények azt jelzik tehát, hogy a következő években nagy kihívás lesz a digitális fizetéssel kapcsolatos tudás és a digitális fizetési módok használatának további terjesztése, mert a helyi fogyasztók nem szívesen változtatják meg a fizetési szokásaikat.
De térjünk vissza az objektív tudásához. A konkrét témákat tekintve a válaszadók a fizetési kártyákkal kapcsolatos kérdések esetében rendelkeznek a legmélyebb tudással, ezek a lehetőségek már hosszú ideje elérhetők a piacon. A QR-kódos fizetésekkel, a mobiltárcás fizetésekkel és a különféle csalásokkal kapcsolatos ismeretek szintén bővültek 2021 óta, ami hozzájárult a komponens általános pontszámának növekedéséhez. Másrészt a legkevesebb helyes válasz többek között a részletfizetéssel kapcsolatban érkezett be, amely még nem túl elterjedt lehetőség Magyarországon. A kutatásban részt vevő országok összehasonlítása azt mutatja, hogy a tudás alindex hasonló tendenciát mutat a vizsgált országokban: Horvátország 56 pontot ért el, a másik három ország pedig egyformán 55 pontot, ami az alindexek kis mértékű eltérését jelzi.
Továbbra is komoly tényező a készpénz
Végül szót kell ejtenünk a Használat alappillérről, ami 2021-hez képest 3 ponttal növekedett 2022-re, így az összeredménye 52 pont lett. A Mastercard szerint a Használat alappillérre számos tényező hat pozitívan, köztük a digitális fizetési infrastruktúra fejlődése, a szabályozási törekvések, valamint a kártyás fizetési lehetőség elterjedése.
Nagy kihívást jelent ugyanakkor Magyarországon a készpénz, a továbbra is erős pozíciója miatt. Talán ebből adódik, hogy jelentős eltérés van az alappillér két komponense között: a készpénzmentes fizetések használata 76 pontot ért el, míg a fizetési módok elterjedtsége 29 ponttal viszonylag alacsony szinten áll, és a 2021-es adatokhoz képest nem változott jelentősen. Két fő mutató, a digitálisan indított átutalások (a digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya) és az érintésmentes fizetés közel 90 százalékos arányával viszont továbbra is a magyar piac meghatározó részét képezi. Mindkettő arra utal, hogy ha egy nagyobb kényelmet biztosító digitális megoldást már jól ismernek a fogyasztók, akkor azt előszeretettel használják és fizetési rutinjuk részévé válik.
A Használat alindex pontszámai között egyébként jelentős eltérések voltak az egyes országok között: a pontszámok 44 és 57 pont között mozogtak, Horvátország (57 pont) átlagon felüli eredményt ért el a digitális fizetések elterjedtsége tekintetében, míg Románia átlag alatti használati pontszámmal rendelkezett (44 pont). Igaz, ennek ellenére keleti szomszédunkban a digitális fizetési megoldások elterjedtsége pozitív tendenciát mutat. Magyarország és Ausztria egyaránt 52-es részindexpontszámot ért el ebben a kategóriában.
Összességében jól látható, hogy bár a magyar fogyasztók egyre nagyobb mértékben szereznek ismereteket, és válnak a digitális fizetési megoldások aktív felhasználóivá, még rengeteg a tennivaló ezen a téren. Hogy a jövőben milyen mértékben változnak ezek a tendenciák, egyelőre nem tudjuk, az viszont biztos, hogy a Mastercard kutatási eredményei bizakodásra adnak okot.
