Talán sokan ismerik azt a jól bevált gyakorlatot, amelyben az osztálytermekben tilos a mobilozás, a tabletek, laptopok használata. Az persze valóban nem növeli a tanulás hatékonyságát, ha a tananyag helyett a diákok valamilyen TikTok-videóra figyelnek a pad alatt - de ez nem azt jelenti, hogy a digitális eszközökre ellenségként kell tekinteni a tantermekben, sőt! A Londonban nemrég lezajlott szakmai esemény teljes neve (British Educational Training and Technology Show, avagy Brit Oktatási és Technológiai Show) jól illusztrálja azokat a törekvéseket, amelyek szerint a legújabb technológiai fejlesztéseket értő és előremutató módon lehet és kell is bevezetni az általános oktatási módszertanba.
Az eseményre a Pénzmúzeum csapata is ellátogatott, hogy saját gyakorlatba ültethessék át a vezető trendeket, ezért az intézmény működésért felelős igazgatóját, Henczi Bernadettet kérdeztük az ottani tapasztalatokról.
Mik voltak az idei kiállítás fő üzenetei?
A kiállítás és az ahhoz kapcsolódó panelbeszélgetések legfontosabb témája az oktatás digitalizációja és figitalizációja, a robotika és a mesterséges intelligencia sokrétű használata volt. A kiállításon kiderült, ez utóbbira sem mumusként tekint a szakma, hanem mint eszközre, amivel a tesztek, dolgozatok gyorsabban kiértékelhetők, a diákok esetleges tanulási nehézségei idejekorán feltérképezhetők, a tanulási folyamatuk pedig személyre szabható.
Térjünk rá akkor a legérdekesebben hangzó kifejezésre, amit sokan elsőre talán elírásnak gondolhatnának, pedig nem az: mit takar a figitalizáció kifejezés?
Ez a tanulók „megmozgatásának” játékos módszere, az úgynevezett figitális, tehát fizikai és digitális összevont játszótéren, ahol a mozdulatok generálják a programkódokat. A mozgás alapú kódolás ideje alatt a hagyományos, számítógép előtt történő programozással ellentétben fizikai aktivitás közben, táncos mozdulatokkal, egymással együttműködve tanulnak a gyerekek.
A fentiek mellett milyen trendeket említene még a kiállításról?
Elfogadottá vált az élethosszig tartó tanulás, amellyel kapcsolatban nem feltétlenül kell egyetemi képzésekre gondolni. A munkaerőpiaci mobilitás növelése miatt egyre divatosabbak a kis tanulási egységekből álló mikroképzések, amelyek gyors lefutásúak és gyakorlatorientáltak. Elvégzésük esetén nem diplomát kapnak a résztvevők, hanem úgynevezett mikrotanusítványt, ami halmozható, sőt a beváltásukkal iskolai végzettség is szerezhető. Hasonlóan komoly népszerű témakör volt a hibrid oktatás, amely az online és hagyományos módszer kombinációja, valamint gyakran előkerült a rugalmas tanulás is, ami lehetővé teszi a diákoknak, hogy a saját igényeikhez igazítsák a tanulásuk folyamatát. Egyre népszerűbbek az egyéni tanulási számlák, amelyek egy kombinált finanszírozási mechanizmust tesznek lehetővé, ami hatással lehet az egyén képzési motivációjára.
Kanyarodjunk vissza a mesterséges intelligenciához, amivel kapcsolatban közkeletű félelemnek számít, hogy "elveszi az emberek munkáját". Szükség lesz a jövőben az MI mellett valódi tanárokra?
Inkább bővülnek a lehetőségek, és ezáltal az oktatói szerepek módosulnak: a tanár csupán egy lesz a tudásforrások közül. Szerepét nem elsősorban a tudásátadásban látják, hanem facilitátorként a tanulók inspirálásban, a tanulási környezet megteremtésében, a tanulási élmény és a tanulásból származó öröm előmozdításában. Néhány előadó a BETT-en azt sem tartotta kizártnak, hogy az MI segítségével lehetőség lesz a tanárhiány mérséklésére, a szakoktatók pótlására.
Kapott választ arra a kiállításon, hogy hogyan viszonyuljon egy tanár a ChatGPT-vel elkészített házi feladatokhoz vagy dolgozatokhoz?
Számos ingyenesen is elérhető ellenőrző program, applikáció létezik, amely valamilyen szinten a generatív mesterséges intelligenciára épül, ám ezek nem adnak teljesen megbízható eredményt - még a fizetősök sem. Ráadásul az MI napról-napra fejlődik, a tudása egyre jobb és szélesebb körű, amit viszont folyamatosan le kell követniük az ellenőrző programoknak. Volt rá példa, hogy egy MI-nek tulajdonított szövegről kiderült, hogy bizonyíthatóan eredeti munka volt. Nem árt tudni, hogy ha például az ellenőrző program azt jelzi, hogy egy szövegben a mesterséges intelligencia 20 százalékkal van jelen, az nem azt jelenti, hogy a szöveg 20 százaléka származik nem saját kútfőből, hanem annak 20 százalékos valószínűségét, hogy a szöveget MI készítette-e. Ezt sokan még mindig félreértik, pedig fontos különbség.
Melyek mégis az árulkodó jelek, mivel bukhat le könnyen a diák?
Gyanús, ha az egyes mondatok értelmesnek tűnnek, de az indokolatlanul hosszú szövegnek se füle-se farka. Gyanús, ha a dolgozat tele van közhelyekkel, fellengzős kifejezésekkel, blöfföléssel. Néha olyan szavakat is túlzott mértékben használ az MI, amelyek amúgy nem jellemzők a diákok szókincsére, vagy ugyanazt a szót használja unos-untalan. Vélelmezhető az MI használata, ha a dolgozat adathangsúlyos, az elemzések pedig hiányoznak a szövegből.
Az mindenképpen látszik, hogy az oktatásban és azon kívül is egyre több területen jelenik meg a mesterséges intelligencia. A Pénzmúzeum is alkalmazza már valamilyen formában?
Virtuális idegenvezetőt már mi is alkalmazunk a Pénzmúzeumban. Ez lehetővé teszi a látogatók számára, hogy részletes információt kapjanak például az MNB numizmatikai gyűjteményéről, biztosítsák az élményalapú tudásátadást, azaz szórakoztatva, a látogatók figyelmét lekötve, életközeli, gyakorlati példákon keresztül, interaktív módon adjanak át hasznos ismereteket.
Nálunk, a Pénzmúzeumban az „Átlényegülő térben” kezdődik a tényleges látogatás, ahol egy panorámavetítéssel megvalósuló dinamikus animáció fogadja az érdeklődőket. Ez a főként érzelmekre és érzékekre ható „beavató közeg” azt a célt szolgálja, hogy a látogatót kiemeljük megszokott világából és érzelmileg, intellektuálisan "átzsilipeljük" a Pénzmúzeum birodalmába, a pénz és a gazdaság világába. Az átívelő játék kerettörténetének állandó karaktere két virtuális tudós, pontosabban kutatásvezető páros, akik végigvezetik a látogatót az öt tematikus téren, amelyek a pénz egy-egy funkciója köré szerveződnek.
Virtuális segédek mellett robotokkal is találkozhatunk a Pénzmúzeumban, méghozzá egyre többel. Ekkora lenne a sikerük?
A gyerekek imádják őket, így egy vagy kettő nem tudja kiszolgálni őket, hiszen a Pénzmúzeum két éve telt házzal működik. A robotokkal a belépést követően, a recepció környékén találkozhatnak a vendégek. Az ő feladatuk, hogy már az épületbe lépés pillanatában megteremtsék a „hűha-élményt”. Több nyelven üdvözlik a látogatókat, fő feladatuk ugyanakkor a figyelemfelkeltés, a szórakoztatás, valamint az általános tájékoztatás, információ-szolgáltatás.
A Pénzmúzeum a fenti trendek mentén tervez újdonságokat, amelyek az MI-re vagy a robotikára épülnek?
Dolgozunk azon a projekten, amely segít felfrissíteni intézményünk múzeumpedagógiai foglalkozásainak kínálatát. Az egyik jó hír ezzel kapcsolatban az, hogy márciusban indulnak robotika foglalkozásaink a Pénzmúzeumban. Emellett terveink között szerepel a 3D nyomtatás alkalmazása is, amivel a kiemelt attrakcióink körét bővítjük majd.
(Borítókép: Panoráma kép London modern városrészéről Fotó: Shutterstock)
