Igaz, déli szomszédunk szárazföldi partvonala közel 2000 kilométer hosszan kacskaringózik az Adria mellett, viszont, ha az országba látogatunk, akkor a fürdőruha mellett érdemes a túrabakancsot is elpakolni, hiszen a horvát hegyek számtalan élményt biztosíthatnak.

A magyar határ közelében, a Dráva-Száva vidéken (régies nevén Szlavóniában) kisebb dombságok találhatóak, legmagasabb csúcsuk sem haladja meg az ezer métert, élőviláguk, földtani formáik szempontjából erősen emlékeztetnek a hazai középhegységekre.

Az ország sokkal nagyobb területét foglalják el a Dinári-hegység zord sziklái. A Szlovéniától Albániáig elnyúló vonulatok mészkőből épülnek fel, rengeteg látványos karsztos formát csodálhatunk meg, ha ellátogatunk ide. Víznyelők, barlangok, búvópatakok, dolinák és különleges sziklaformák teszik változatossá a tájat. A hegység átlagos magassága 1000-1500 méter, itt található Horvátország legmagasabb pontja, a tenger szintjétől 1831 méterre felnyúló Dinara. A Dinári-hegység élővilága gazdag; farkas, medve és aranysakál is él itt, nagyrészt mediterrán fenyvesek és tölgyesek között halad az utunk, ha erre túrázunk – legalábbis ott, ahol még található erdő. A középkorban a fák egy jelentős részét kivágták, eróziós folyamatok vették kezdetüket, a karsztos felszínen nem tudott ismét létrejönni megfelelő vastagságú termőföld. Így keletkeztek azok a kopár fehér sziklafelszínek, amiket mindenki látott már, aki járt Horvátországban.

Horvátországban ma nyolc nemzeti park és számtalan valamilyen természetvédelmi besorolás alatt álló terület található. A kirándulási lehetőségek is gazdagok, az országban számtalan túramozgalom, jelzett és kiépített túraösvény található. A Croatian Long Distance Trail több mint 2000 kilométer hosszú. (Összehasonlításképp: az Országos Kéktúra 1173 kilométer.) Horvátország legkeletibb pontjáról indul, innen vezet a legészakabbra fekvő Muraszentmártonig, majd továbbmegy a legnyugatibb pontig, a túra pedig Prevlakában végződik, a település az ország legdélebbre fekvő pontja. A 1100 kilométer hosszan a tenger mellett kanyargó Via Adriatica az Isztriától Dubrovnikig vezet. Horvátországban túrázva sokszor csodálhatjuk meg a szinte a lábunk alatt fekvő tengert, más útvonalak pedig egyéb különleges élményeket tartogatnak.

Írásunkban öt csodaszép horvát túrát szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani. Közöttük találhatóak olyanok, amelyek akár kisebb gyerekkel is bejárhatóak, míg más útvonalak tapasztaltabb túrázóknak ajánlottak, van olyan, amely a tengerpart homokján ér véget, míg a másik a szlavóniai bükkerdők között kanyarog.

A hét vízesés ösvénye: a romantikus túrázók útja

A túra az Isztria ember által erősen átalakított kultúrtájat mutatja be a romantikus hangulatot árasztó zuhatagjaival és csodaszép falvaival. A szlovén határtól pár kilométerre fekvő mediterrán kisvárosból, Buzetből indul és ide is érkezik vissza; az út 14 kilométer hosszú. Az útvonal a Mirna és mellékfolyója, a Draga mellett halad, változatos mészkőformák, valószerűtlenül kék tavacskák között vezet az utunk. A túra nevét adó vízesések között a legmagasabb a Vela peć, itt 26,5 méterről zúdul alá a víztömeg. A legenda szerint a helyieket arról lehet felismerni, hogy hangosan beszélnek, ezt a szokást a zuhatagok robaja miatt vették fel. Az út könnyen járható, viszont a Greben nevű sziklára egy meredek, több helyen lépcsővé alakított emelkedő vezet fel, illetve az út drótkötelekkel biztosították. A túra mindkét irányból bejárható, de ajánlott úgy tervezni az utat, hogy ezen a szakaszon felfele kelljen haladni.

A Hét vízesés ösvényén haladva az út mentén borostyánnal befutatott régi kőházikókat láthatunk, és túránk során elérkezünk Kotli faluig. Ide tartozik egy kanyon, ahol a környék fehér szikláiból épített vízimalmok sorakoznak. Ezek a létüket a szűk völgyben kanyargó Mirna folyó lezúduló vízének, zuhatagjainak köszönhetik. A túra másik nevezetessége a 19. századi Napóleon híd. Az építményen maga a világhódító korzikai soha nem haladt át, a névadás oka, hogy azokban az években épült, amikor az Isztria francia uralom alatt volt.

Aranyszarv part ösvény: azoknak, akik csobbanni akarnak a túra végén

Brač szigete Splittel szemben található, itt fekszik Horvátország egyik legtöbbet fényképezett strandja, az Aranyszarv part (Zlatni rat). A fehér kavicsokkal borított, mediterrán fenyőligettel szegélyezett partszakasz alakját az ár-apály és a szél folyamatosan változtatja. Feléje magasodik a 778 méteres Vidova Gora, amely nem csupán Brač, hanem az egész horvát szigetvilág legmagasabb pontja.

A csúcsra egy két kilométer hosszú túraösvény vezet fel, amely Bol városából indul, majd levezet az Aranyszarv partra. Az utunkat fenyőerdők és Brač szigetének jellegzetes fehér sziklái kísérik (ezekből épületek a washingtoni Fehér Ház egyes részei). A csúcson – mint annyi más helyen katolikus országokban – kőből készült kereszt áll, alatta száz méterrel található a névadó Szent Vid kápolnájának maradványai. Utunk legmagasabb pontjáról fantasztikus látvány tárul elénk, úgy érezzük, az egész Adria a lábunk alatt hever. A csúcsra sziklamászó utak is vezetnek fel, így az extrém sportok kedvelői is számon tartják Vidova Gorát.

A Premužić ösvény: a kihívást kedvelők útja

A jó erőnlétet kívánó út során a Dinári-hegység leghosszabban elnyúló részének, a Velebit-hegységnek a szépségei tárulnak fel az arra járók előtt. Nevét Ante Premužić hegymászóról kapta, 57 kilométer hosszú, áthalad az Észak-Velebit Nemzeti Parkon is. Egy fennsíkon vezet keresztül így nincsenek benne nagy emelkedők, vagy nagyobb megterhelést kívánó ereszkedések. Az út biztonságos, nincsenek kitett, nagy mélységek felett vezető szakaszok. Nehézségét inkább a hossza adja, sok esetben két vagy három nap alatt járják be azok, akik a Dinári-hegység szépsége mellett döntenek, amikor a szabadidejüket megtervezik. Táborozni tilos az út során, viszont bivakszállások és turistaházak is rendelkezésre állnak, attól függően, ki milyen kényelmi szintet igényel.

A túra során végig a karsztvidéken haladunk, az út érinti Rožanski kukovi egyedülálló karsztalakzatait, szikláit, föld alatti barlangrendszereit. A terület különlegessége a hó nyomása miatt jellegzetes alakban meggörbült fák. A Premužić ösvény egész területét gazdag növény és állatvilág jellemzi, ha szerencsénk van, szarvassal és zergével is találkozhatunk. A túra nyomvonala végig az Adria tenger közvetlen közelében és annak partjával párhuzamban fut, így utunk során elképesztő kilátás nyílik a horvát szigetvilágra.

A Land art ösvény: a műkedvelők paradicsoma

A túra bemutatását érdemes egy művészettörténeti kitekintéssel kezdeni. A land art mint művészeti ág a hatvanas évek Amerikájában született meg. Lényegét az a törekvés képezi, hogy a művészeti alkotás a természetben, erdőn, mezőn valósuljon meg. Az alkotás és környezet egységet alkot, egységként értelmezhető csak. A szél, a napsütés vagy az eső nyoma nem pusztításként jelenik meg, hanem a művészeti koncepció lényegként. A land art saját maga előképének a barlangrajzokat tekintette, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak természetes anyagokat használjon.

Boris Pecigoš művészt ezek a gondolatok vezérelték, amikor megszületett a projektje, amivel az ember és a természet kapcsolatára szeretné felhívni a figyelmet. Az Učka Nemzeti Parkban 2016-ben megvalósult Land art ösvény mindössze 6,5 kilométer hosszú, gyerekekkel is könnyűszerrel bejárható körtúra. Az út során húsz műalkotás váltja egymást, köztük találhatóak sziklára festett alkotások vagy kőből kirakott labirintus. Az út nem hosszú, de rengeteg látnivaló található itt, és mind belesimul a Ćićarija-hegy természetes szépségébe.

Jankovac körtúra: azoknak, akik meg akarják ismerni Szlavóniát

A Dráva-Száva közében található Papuk-hegységben járva teljesen más világot találunk mint a Dinári-hegység karsztfennsíkjain, de a természetet szeretőknek érdemes felkeresni a magyar határ közelében fekvő horvát területeket is. A hegységet időnként Fekete-hegyként is emlegették, erről a vidékről beszélt Buga Jakab a Tenkes kapitányában, amikor arról mesélt, hogy farkast fogott „odaát, a Fekete-hegyekben”. A vidék szépségének legjavával egy közepesen megterhelő körtúrán tudunk megismerkedni.

A körtúra a Jankovaci turistaház parkolójából indul, és ide érünk vissza, miután magunk mögött hagytunk 13,5 kilométert. A túra legmagasabb pontja a 913 méterrel a tenger szintje felé magasodó Ivačka Glava, mégsem innen a legpazarabb a kilátás az út során, hanem a Nevoljaš kilátóból. Jó időben a Mecsek vonulatai is felfedezhetőek a távolban. Bükkfák és páfrányok szegélyzik az utat, tavasszal pedig rengeteg medvehagyma terem a környéken. A horvát történelem szomorú mementói is megjelennek utunk során, az Anđina baraka nyereg 11 fémoszlopa a délszláv háború 11 katonájának az emléket őrzi, akik itt haltak hősi halált, az útról pedig kis letérővel egy partizántemető is megbújik az erdő mélyén.

A túra összeköthető a Gróf útja tanösvény bejárásával. Az út névadója Jankovics József gróf, aki a 19. század elején tért haza Bécsből, hogy életét a környék felvirágoztatásának szentelje. A tevékeny életet élő arisztokrata végső nyughelye az út mentén fekvő barlangban található.

(Borítókép: Julien Duval/Észak-Velebit Nemzeti Park) 

BRAND & CONTENT