Málta apró szigetcsoport a Földközi-tengeren, a fő sziget elnevezése azonos az ország nevével. Területe jóval kisebb, mint egy magyarországi vármegyéé, 320 négyzetkilométer, de történelmi-kulturális gazdagsága lenyűgöző. Az „olasz csizmától” délre, az afrikai partoktól északra találjuk, az évszázadok alatt megfordultak itt hellén telepesek, rómaiak és föníciaiak, később a Szentföldről elűzött johannita lovagok telepedtek le itt. A 19. századtól pedig Valletta erdőjén az angol zászló hirdette a Brit Birodalom dicsőségét. Málta ma már független köztársaság, 2004-től tagja az Európai Uniónak, de kultúrájában, szokásaiban, építészetében és gasztronómiájában megőrizte azt a sokszínűséget, amely mindig is jellemezte a Mediterraneum világát. Írásunkban tíz dolgot gyűjtöttünk össze, amelyek mind erős érvek arra, hogy ellátogassunk a szigetországba. Természetesen ezt a teljesség igénye nélkül tesszük, hiszen a máltai látnivalók sora szinte kimeríthetetlen.
Egy barlang a kék összes árnyalatában
Málta szigetei az egykori Tethys-óceánból itt maradt mészkőből épülnek fel, geológiai sajátosságuk, hogy tele vannak barlangokkal, hasadékokkal, különleges földtörténeti emlékekkel. Közülük a leglátványosabb talán a Kék barlang nevet viselő sziklaképződmény, amely Málta déli partjánál, az apró Wied Iż-Żurrieq kikötőfalu mellett emelkedik, és a tenger felől közelíthető meg csónakkal. A helyen igazából nem egy, hanem hat barlang is található, érdemes a kora reggeli órákban ellátogatni ide, hiszen ahogy a felkelő nap sugarai bevilágítják a sziklaüreget, úgy a kék ezer árnyalatát „festik” a sziklafalra.
Szent Pál nyomában
Málta mediterrán kis szigetére a keresztény vallás egyik legjelentősebb alakja, Szent Pál is eljutott. A Saulusból lett Paulus i. sz. 60-ban szenvedett hajótörést az ekkor római uralom alatt lévő sziget partjainál. A szent nevét azóta is rengeteg kisebb vagy nagyobb templom őrzi Máltán, ezeken a falfestményeken, oltárképeken nem egyszer ábrázolták a keresztény vallás elterjesztőjének hajótörését. A legimpozánsabb talán a püspöki székhelyen, Mdinában található Szent Pál katedrális. Pál máltai látogatásához még egy legenda kapcsolódik: amióta az apostol a szigeten járt, azóta eltűntek onnan a kígyók.
A legősibb ember alkotta építmények
Az írott történelmi idők előtt emelt építmények megtekintése valamiféle misztikus élményt is jelenthet, Máltára látogatva ezt is átélhetjük. Gozo szigetén találhatók a világ legidősebb ember alkotta épületei, a Ġgantija-templomok, amelyek nem csupán az egyiptomi piramisoknál, hanem a Stonehenge-nél is korábbiak. Az i. e 3600 körülről származó megalitokról sokáig úgy hitték, óriások emelték, az elnevezése máltai nyelven annyit tesz, hogy „az óriásnőtől származó”.
A nimfa nyomai a vörös színű homokon
A szigetország természetesen tele van szebbnél szebb partszakaszokkal, ezek egyike a Ramla-öböl Gozo szigetén, amely egyedi vöröses színű homokjáról híres. A szakasz szinte teljesen beépítetlen és háborítatlan, köszönhetően annak, hogy a terület Natura2000 besorolással kapcsolatosan védettséget élvez. A történelem évszázadai alatt azonban az ember otthagyta kéznyomait a Földközi-tenger türkizszín hullámai mellett. A vörös színű homok alatt római kori romok fölé teríthetjük le a törölközőinket, az öbölben pedig falmaradványokat találhatunk – annak idején a lovagok többek között ezekkel az erődítményekkel védték a szigetet a kalóztámadásokkal szemben. A parttól nem messze pedig egy barlang bújik meg, a legenda szerint itt élt együtt hét éven keresztül Kalüpszó nimfa és Odüsszeusz.
Marsaxlokk romantikus halpiaca
Málta szigetének délkeleti partjain található a Marsaxlokk nevet viselő település, egy pár ezer lakossal rendelkező kis falucska. Ha a neve nem is ismerős, máltai képeslapokon, fényképeken gyakran feltűnnek jellegzetes színes csónakok (luzzunak nevezik őket), amelyek a Földközi-tenger habjain ringatóznak, a háttérben pedig történelmi épületekkel szegélyezett sétány látható. Ezek a képek jó eséllyel Marsaxlokkban készültek. A településen sokáig a halászat volt a fő megélhetési forrás, Marsaxlokk pedig a mai napig híres vasárnapi halpiacairól. Bár mi, magyarok nagyon kevés halat fogyasztunk, a látvány és az élmény miatt azoknak is érdemes ellátogatni ide, akik nem igazán rajonganak a tengeri fogásokért. A rengeteg, sok esetben egzotikus külsejű „tengeri herkentyű” közül érdemes kipróbálni legalább néhányat, ízük kellemes meglepetés lehet; a halat elvileg nem kedvelők rádöbbenhetnek, hogy ez a húsfajta sokkal több lehetőséget nyújt, mint az itthon olyan sokszor fogyasztott Pangasius (más néven cápaharcsa).
Angolul is tanulhatunk
Nem közismert, de létezik máltai nyelv, ez az arab nyelv észak-afrikai és szicíliai dialektusából jött létre, de – adódóan Málta „történelmi átjáróház” jellegéből – spanyol, olasz és angol hatás is kimutatható benne. Az országnak ma két államnyelve van, egyik az említett máltai, viszont ugyanilyen jelentőséggel bír az angol, amelyet gyakorlatilag minden máltai beszél. Sokan kifejezetten a nyelvtanulás miatt látogatnak az országba, nyelviskolák rendszeresen szerveznek több hetes tanfolyamokat ide, hiszen nyelvi környezetben lehet a leginkább fejlődnie annak, aki el akarja sajátítani az angol (vagy bármelyik más) nyelvet. Viszont akik rövidebb időre, akár csak egy hosszú hétvégére érkeznek, azoknak is van lehetősége csiszolnia a tudásán, hiszen a rendkívül szívélyes máltaiakkal könnyű beszélgetésbe elegyedni.
A Szent János katedrális, a lovagok egykori szakrális székhelye
A johannita vagy máltai lovagokhoz sokan a harcos szerzetesek eszményét társítják, pedig kezdetben a rend tagjai betegeket és sebesülteket ápoltak Jeruzsálemben, csak később, a keresztes hadjáratok eseményei miatt vettek fegyvert a kezükbe. Még később, a muzulmán vallás terjeszkedése miatt költözött a rend Málta szigetére, a lovagok ottlétének legimpozánsabb emléke a Szent János katedrális. A gazdagon aranyozott templomot a barokk művészet egyik gyöngyszemeként tartják számon, az épületben több száz máltai lovag nyughelye található. A székesegyház rengeteg alkotása közül művészi értékben kiemelkedik Caravaggio keze műve, a Keresztelő Szent János lefejezése című festmény.
Pastizzi, a hagyományos máltai street food
Sokak számára jelenti a nyaralás elengedhetetlen részét a helyi gasztronómia felfedezése. A máltai étkezési kultúra színvonalát jól jelzi, hogy a Michelin Guide Malta 2023 listáján 35 étterem szerepel, és a picinyke kis országban hat étterem is büszkélkedhet Michelin-csillaggal. Viszont az országban, mint mindenhol a Földközi-tenger medencéjében, a legegyszerűbb, utcán árult fogások is ínycsiklandóak. Az ország talán legnépszerűbb hagyományos street foodja a pastizzi, a sós tésztafélének már olaszos hangzású neve is vonzó lehet. A pastizzit általában ricottával vagy curryvel ízesített borsóval töltik meg, és az utcán mindenhol árulják.
Máltai Nemzetközi Művészeti Fesztivál
Málta híres gazdag kulturális életéről, eseményeiről. A tavasz beköszöntével a szigetországban is elindul a fesztiválszezon: a zenei és művészeti rendezvények közül a június 14. és 23. között megrendezésre kerülő Malta International Arts Festival talán a legismertebb és legnívósabb. A nyáreleji napokon az érdeklődők az Operaházba és egyéb történelmi atmoszférájú helyekre látogathatnak el a legkülönbözőbb programok keretében magukba szívni a kultúrát, de az események egy jelentős része szabadtéri. A meleg máltai éjszaka és a csillagok mindig különleges hangulattal egészítik ki a művészi produkciókat.
Popey falu, a gyerekek kedvenc helye Máltán
A máltai turizmus a legkisebbek igényeit is igyekszik kiszolgálni, a Mellieha közelében található Popey-falu talán a gyerekek számára nyújthatja a legnagyobb élményt. A spenóttól hihetetlen muszklikat növesztő rajzfilm figura kalandjainak filmes adaptációja 1980-ben debütált a mozikban Robin Willliams főszereplésével. A forgatáshoz felhúzott díszletfalu a mai napig látogatható, a moziban Sweetheaven Village néven szereplő épület együtteseben temérdek program várja a gyerekeket.
+1 Pécsről is indulhatunk
Sok minden más mellett a gördülékeny utazás is tényező lehet, amikor kiválasztjuk, hol töltjük a pihenés napjait. Máltára mindössze két és fél óra a repülőút Magyarországról, vagyis akár egy hosszú hétvégére is megéri „kiugrani”. Idén márciustól nem csupán Budapestről, hanem a Pécs-Pogányi reptérről is indulnak járatok a szigetországba, így még könnyeben megközelíthető az álomnyaralás helyszíne.
