Körömrágva nézzük, amikor az aktuális katasztrófafilmben a gigantikus villámok, egy hatalmas cunami, apokaliptikus földrengés vagy a zombiinvázió tönkreteszi az elektromos hálózatot, és ezzel visszaveti a világ egy részét (általában az USÁ-t) az amisok technológiai szintjére. A Holnaputánban az elektromos hálózat összeomlik az extrém időjárás miatt, a Világok harcában minden elektromos eszköz tönkremegy. A Revolution című 2012-es sorozatban világméretű áramszünet következik be, aminek senki sem ismeri az okát, az emberek kimenekülnek a nagyvárosokból és próbálnak a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni.

A valóságban is törtétek óriási áramszünetek, különösen ott, ahol az elektromos hálózat állapota nem tudja tartani a lépést a lakosság és az ipar igényeivel. A történelem legnagyobb volumenű áramkimaradása India tizenkét északi és keleti szövetségi államában közel 700 millió embert sújtott 2012-ben, majdnem két teljes napig. Új-Delhiben például leálltak a metrók, összeomlott a közlekedési rendszer, több állami vasút, az építőipari beruházások, a bányászat is kényszerpihenőt tartott, valamint sebészeti műtéteket töröltek. Csak második nap késő délutánra sikerült a hatóságoknak a rendszer 60 százalékát visszaállítani.

Ha beüt a havária, 1000 ember is dolgozhat a helyreállításon

Haváriának kiáltják ki a szakemberek azt a helyzetet, amikor egy természeti vagy emberi káros beavatkozás vészhelyzetté alakul. Ez lehet egy felborult tanker hajó, egy üzemi baleset, vagy egy sorozatos villámcsapásokkal tarkított orkánerejű szélvihar, ami kidönti a villanyoszlopokat és leszakítja a vezetékeket.

Hazánkban is előfordulhatnak ilyen haváriává eszkalálódott helyzetek; az áramszolgáltatással kapcsolatban az E.ON digitális megoldásokat alkalmazó és a terepi javításokat végző gárdája egyszerre veszi fel a kesztyűt. Milyen károkkal szembesülnek? Hogyan jutnak el a helyszínekre? Mennyi időt vehet igénybe a helyreállítás? Hogyan készülnek fel az egyre hektikusabb hazai időjárás következményeire? Ezeknek és a sokszor extrém körülmények között zajló műveleteknek járt utána Papp Gergely, alias Pimasz úr, aki az E.ON hibaelhárító csapatával indult el egy riasztás nyomában.

Lánctalpasokat, drónokat, okos eszközöket vetnek be

A nagy- és középfeszültségű áramszünetet az üzemirányítási központokban azonnal észlelik. Innen az E.ON szakemberei úgynevezett átkapcsolásokat végeznek, hogy a sértetlen hálózatszakaszokon keresztül, ahol csak lehet, a távolból biztosítsák az áramellátást. Ebben 2500 távműködtethető kapcsolóberendezés van a segítségükre. Ezt követően indulnak a szerelők, hogy a hibák pontos helyeit megtalálják és javítsák. Ők cserélik ki a sérült hálózati elemeket, javítják, cserélik az elszakadt vezetékeket és a megrongálódott vagy kidőlt oszlopokat.

Gyakran az jelenti az egyik legnagyobb kihívást ezekben a helyzetekben, ha a meghibásodás minden hagyományos járművel megközelíthetetlen helyen történt. A szerelőknek azonban mindenképpen oda kell jutniuk. Ilyenkor kifejezetten erre a célra alkalmas, sűrű erdőben, meredek vagy mocsaras területen egyaránt könnyen mozgó, kétéltű mocsárjárót használnak. Szintén járhatatlan terepviszonyok között nyújtanak nagy segítséget a vezetékhálózat felett végigröpített drónok. Segítségükkel a szerelők madártávlatból mérik fel a károkat és azonosítják be a hibák pontos helyét. Papp Gergely videóriportja bepillantást enged a rendkívüli időjárási körülmények az év 365 napján végzett munka ritkán látott emberi és technológiai hátterébe.

Előző cikkünkben kitértünk arra, hogyan jut el az áram az Egyenlítőnél kétszer hosszabb, 88 ezer kilométernyi kábelen keresztül az E.ON ügyfeleihez, az áram útját Pimasz úrral együtt követhettük végig. Könnyű belátni, hogy ezt a rendkívül szövevényes hálózatot az extrém körülmények képesek károsítani még a legnagyobb odafigyelés ellenére is.

Az E.ON széleskörű kutatást végzett az áramellátással kapcsolatos lakossági véleményekről, melyből kiderült, hogy a válaszadók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy mi okozhat üzemzavart az ellátásban; ezek között például tudták, hogy az erős szél, az ónos eső vagy a hó, a kidőlő fák és egyéb elemi csapások károsíthatják a vezetékeket. A lakossági elvárás azonban szigorú: a megkérdezettek 78 százaléka gyors hibajavítást vár, 60 százaléka pontosan tudni szeretné, hogy mennyi ideig tart a javítás, 40 százaléka pedig valamilyen ideiglenes ellátási megoldást vár az áramkimaradás idejére.

Meddig tarthat egy súlyos áramszünet?

Az E.ON szolgáltatási területén az erőteljesen javuló tendencia a jellemző, tavaly átlagosan kevesebb mint egy óra áramkimaradást észleltek a fogyasztók.

Az áramszünetek hosszára vonatkozóan létezik egy objektív, a mindenkori szolgáltatótól független mérőszám, az ún. SAIDI mutató. Ez azt mutatja meg, hogy egy ügyfél átlagosan hány perc áramszünetet tapasztal egy évben üzemzavar miatt. Ez a szám az elmúlt két évtizedben folyamatosan zsugorodott: míg 2001-ben még 228 perc volt, a folyamatos hálózatfejlesztéseknek és automatizálásnak köszönhetően 2023-ra kevesebb, mint a negyedére, évi 57 percre csökkent az E.ON szolgáltatási területén. A lakosság közreműködése is segítheti ezt a kedvező a tendenciát, például a vezetékek közelében lévő növényzet rendszeres gondozásával, a vezetékekre rálógó, vagy más módon balesetveszélyt okozó növények bejelentésével.

BRAND & CONTENT