Egy kisautó nagy történettel, és olykor családtagnak kijáró tisztelettel, szeretettel: a Suzuki Swift modelleket immár 41 éve gyártják, és jelenleg már a hetedik generációja készül a gyártósorokon és kínálja magát a szalonokban. A kisautó első generációja még Cultus néven indult 1983-ban, de a nemzetközi piacon két év múlva Swiftre keresztelték át. Már az 1988-ig gyártott MK1 modell is nagy sikernek örvendett többek között azért, mert elérhető ára mellett gazdaságos működést és strapabíró felépítést kapott. Magyarországon 1992. október 5-én kezdték a gyártást, lényegében ekkortól lett a Suzuki Swift "A mi autónk". Az addigi 1.0 és 1.3 változatok mellé megjelentek az 1.6 literes benzinmotorok is a kínálatban. 1993-ban ezt az MK3 (Európában MK2-Type2) váltotta fel, amely a magyar szíveknek kifejezetten kedves, hiszen ekkor már a teljes széria Esztergomban gördült ki a gyárból és 2004-ig számított az aktuális generációnak. A mai napig látunk belőle példányokat a hazai utakon, lényegében mindent túlélő típusok.
Ekkor újabb dizájnváltás következett, az új évtizedre hangolva egy még áramvonalasabb, megannyi téren modernizált MK4 már 4 csillagot ért el a törésteszten. 2010-től hét évig az ötödik generáció érkezett, amely külsőre szinte semmit nem változott, azonban alkatrészek szintjén szinte mindent újjávarázsoltak benne. Ezt a szériát ráadásul már Magyarországon gyártották elsőként, a japán anyavállalat csak később szállt be a folyamatba. Azok a Swiftek pedig, amelyeket most újként lehet megvásárolni, a 2017-es hatodik generáció képviselői: ismét formatervváltás történt, a még modernebb és fiatalosabb kinézet mellett pedig megjelentek a hibrid meghajtású modellek is, gyártásuk azonban visszakerült Japánba, míg Esztergomban az S-CROSS és a Vitara készül. Részben, ennek a magyarországi gyártásnak, részben az autó tulajdonságainak is köszönhetően szinte egyedülálló kapcsolat alakult ki az autók és hazai tulajdonosaik között.
Munkakapcsolatnak indult
Bálintot egy barkácsáruház parkolójában kérdeztük meg arról, mit gondol saját Swiftjéről, ugyanis a várakozás közben épp a műszerfalat törölgette nagy gonddal. "Három éve vezetem ezt az autót, és igen, még mindig annyira szeretem, hogy amint van egy kis időm, igyekszem tisztogatni, rendben tartani. De pontosítok: ez a szerelem egyáltalán nem annak indult, csak munkatársak voltunk, de hamarosan több lett belőle" - meséli nevetve.
Elmondása szerint leginkább az ár döntött akkor, amikor szeretett volna egy olyan kisautót, amely mindenhová gyorsan és kényelmesen elviszi munka közben. Bálint ugyanis villanyszerelőként dolgozik, naponta akár a város ellenkező pontjaira is hamar el kell jutnia: úgy gondolta, erre elég valami elérhető árú és kicsi autó.
"Ehhez képest nemsokára arra lettem figyelmes, hogy a munkanapokban leginkább a helyszínek közötti eljutást szeretem a legjobban. A kompakt méret miatt könnyen navigálok a városi forgalomban és parkolóhelyet is hamarabb találok, mint a korábbi, nagydarab járgányommal. Emellett pedig meglepően kényelmes: egyáltalán nem kisautós érzés, pedig én sem vagyok épp kis darab"
- mutat 190 centis magasságára.
Egy nyaralás kovácsolt össze
"Amikor megvettem a Swiftemet, úgy gondoltam, elég lesz ez a méret és ez a motor ahhoz, hogy a nagyobb, családi autó mellett rövidebb utakra, bevásárlásokra, rokonlátogatásokra használjam" - kezdi a történetét Emília. Tisztán a szerencse számlájára írja, hogy egy olyan modellre tudott lecsapni, amelyben több extra is jó áron került a birtokába, a tartalék kisautóból ugyanis hamarosan a család első számú járműve lett.
"Sajnos a másik autónkat totálkárosra törték, az út szélén parkolt, amikor valaki teljes erővel belehajtott. Mindez pedig az előtt néhány nappal történt, hogy tengerparti nyaralásra indultunk volna. A férjem már lemondta volna az utat, de végül úgy döntöttünk, belevágunk a Swifttel is."
Emília maga is meglepődött, amikor elkezdtek bepakolni a kéthetes utazásra. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a kompakt méret ellenére az okos helykihasználásnak köszönhetően minden csomagot el tudtak helyezni és a két kamasz gyerekük is kényelmesen elfért a hátsó ülésen. "Jellemző, hogy a férjem kissé sértődötten azt mondta az odaút előtt, hogy vezessek csak én, ő nagyobbhoz szokott. Ehhez képest azt láttam, hogy egyre többször nézi, mit hogyan old meg az autó. Meglepte például, hogy amikor már kissé fáradtam a sokadik óra vezetéstől, a kellő időben működésbe lépett a sávtartó asszisztens.
Ugyanígy megdöbbent a közlekedésitábla-felismerő segéd ügyességén, a körülményekhez alkalmazkodó tempomaton és a vészfékasszisztensen is. Visszafelé aztán bűnbánó arccal szólt, hogy szívesen átvállalja a vezetést" - mosolyog Emília, aki azt is elárulja, hogy végül nem is pótolták a nagyobb autót, hiszen a Swift minden élethelyzetben tökéletesnek bizonyult.
Kálmán bácsi, a felső szomszéd már sohasem akar más típust venni.
„Ez már a harmadik Swiftünk, illetve még megvan a legelső is, azt nem is volt szívünk eladni. Azt is használjuk, az a dolgozós autónk, azzal járunk ki a szőlőbe, ez az újabb pedig az ünneplős kocsink – mondja mosolyogva. Mi már maximum országhatáron belül járunk vele hosszabb utakra, bár bátran bevállalnám vele Horvátországot vagy akár Görögországot is. Sosem tartok tőle, hogy cserben hagyna, eddig egyik sem tette, pedig az elsővel sokat mentünk külföldre is, gyerekestől. Ma már csak ketten használjuk a feleségemmel, és mindent tud, ami nekünk kell. Sőt, van pár olyan extra, amire csak 1-2 év használat után jöttem rá, hogy van az autóban és mire való. Persze működött addig is, csak nem tűnt fel, hogy helyettem dolgozik. Milyen jó lett volna ez nyugdíj előtt is – mondja nevetve.”
A noszogatásra, hogy valami negatívumot is mondjon, a be- és kiszállást említi meg. Ahogy öregszenek a feleségével – Marika nénivel -, már nehezebb a dolguk az alacsony üléspozíció miatt, de inkább vállalják ezt a nehézséget a többi pozitívum mellett.
Erőteljes alapok, és sok apró extra
Más Swift-tulajdonosokkal beszélgetve még további indokokat is hallottunk arra, miért nőtt hozzájuk a megvásárlás óta még jobban az autójuk. Volt, aki arról beszélt, hogy jó ideig úgy gondolta, még hosszú évek telnek majd el, mire hibrid meghajtású autót tud megengedni magának, de az új Swift elérhető ára meggyőzte - főleg akkor, amikor kiderült, hogy indításkor csak az elsőnél használja a hagyományos indítómotort, egy rövid megálló utáni újraindításnál már az elektromos rendszer veszi át ezt a feladatot. Volt olyan, kissé félősen vezető újonc, akit a holttérfigyelő és a keresztirányú forgalomra figyelmeztető segéd győzött meg, de friss jogosítvánnyal rendelkezőként a hegymeneti indulás-segítő is nagy hasznára volt. Végül pedig nem egy helyről hallottuk döntő érvként, hogy a mai "szürke, fekete és fehér" autóáradatban mennyire üdítő az elérhető színválaszték, ami az eddig sem unalmas színek mellett és helyett kiegészült a zafírkék és lángvörös gyöngymetáltól a gyöngy- és borostyánsárgán át a már hagyományosnak mondható kéttónusú megoldásokig, ahol a feltűnő alapszín úszik át például feketébe. Ráadásul a formavilága sem simul bele a ma mindent uraló „egyenruhába”, az új design is egyedi, dinamikus és figyelemfelkeltő. Az új külső dizájnelemek és a merész vonalvezetés modern, innovatív megjelenéssel ruházzák fel a Swiftet. A zongoralakk-fekete méhsejt mintázatú hűtőrács kiemeli a környezetéből, azonnal felismerhető akár a forgalomban, akár a parkolókban. Mondjuk ott ma már gyakran kitakarják nagyobb behemótok, bármennyire nem érződik is picinek használat közben. Az örömteli és élvezetes vezetéshez pedig elengedhetetlen a nyugodt belső atmoszféra. Éppen ezért a Swift újragondolt belső tere és az ergonomikus kialakítás a sofőr és az utasok kényelmét helyezi előtérbe! A 9 colos multimédia kijelző, az áttekinthető műszercsoport és az olyan vezetéstámogató rendszerek, mint például az adaptív tempomat mind ezt a célt szolgálja.
A Freddie Mercury életéről szóló Bohém Rapszódia filmben sokan megmosolyogták, amikor a Queen dobosa - Roger Meddows Taylor - előállt a „Szerelmes vagyok az autómba” című dalával – a jelek szerint azonban az érzés igenis valódi lehet, csak egy Swift kell hozzá.
