Milyen célkitűzésekkel indult a Hiventures? Meglátása szerint ezek hogyan teljesültek az elmúlt években?

A Hiventuresnek volt egy komoly missziója, amikor hét éve elindult, ez pedig a hazai startup piac katalizálása és megszilárdítása. Ez egy nagyon ambiciózus cél volt, amihez erős állami szerepvállalásra, finanszírozásra volt szükség. Ez nem egyedi eset, nemzetközi térben is rendkívül fontos fókuszterület a startupokon keresztüli innováció, amire állami forrásokat, EU-s pénzeket fordítanak. Magyarországon különösen az induló, nagyon pici startupok – ahol még nincs termék sem – finanszírozása számított fejletlennek, itt különösen alacsony volt az ökoszisztéma szereplők száma. Néhány évvel ezelőtt két kézen meg lehetett számolni, hány aktív angyalbefektető volt az országban. Pedig az angyalok kiemelten fontosak, ahogyan külföldön, úgy Magyarországon is:

egy jól működő angyal befektetői réteg nélkül nincs jó startup-ökoszisztéma sem.

Körülbelül két évvel ezelőtt utánanéztem és azt láttam, hogy az észt angyalszövetségnek 240 tagja volt – míg Magyarországon ugyanekkor talán ha az egytizede. Szóval volt egy kiugró piaci és finanszírozási hiány a startupok esetében. Többek között ezt a rést töltötte be a Hiventures, kiegészülve más állami programokkal, úgy gondolom, sikeresen. Hét év alatt több mint 3000 projektet bíráltunk el, 440 befektetést - köztük 110 esetben társfinanszírozóként - valósítottunk meg, ezzel mintegy 250 teljesen ötlet fázisban lévő vállalkozást segítettünk elindulni ezen az úton. Ez összesen közel 62 milliárd forint folyósítást jelent. A hazai ökoszisztémában mára sokkal több startup működik, sokkal több tudás halmozódott fel a mi munkáknak is köszönhetően.

Akkor miért kellett átalakítani a szervezetet? Hogyan változott meg a Hiventures felépítése azzal, hogy a Nemzeti Tőkeholding is bejött a képbe? Miért volt erre szükség?

Az üzletágak sajátossága és a piaci igények változása miatt. A kezdetben csak startupokat finanszírozó Hiventures indulása már hét évvel ezelőtt történt, és azóta létrejött egy jelentős méretű portfolió, és nálunk egy szakember gárda, aki ezt kiszolgálja. A Hiventures működésének harmadik évében a startupok mellett – szintén piaci rést lefedve – megkezdtük a nagyobb cégek tőkefinanszírozását is, és ez a kettő nagyon eltérően működik. Ráadásul utóbbira egyre nagyobb kereslet mutatkozik, így logikusnak tűnt, hogy a jövőben a startupokra és a KKV-kra két külön szervezet koncentráljon, a megfelelő hangsúlyt megadva a két célcsoportnak.

Így 2024 tavaszától a Hiventures már kizárólag kockázatitőke finanszírozással, míg a Focus Ventures új szereplőként a hagyományos, érett vállalatok tőkebefektetésével foglalkozik.

Nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt hónapokban, nem csupán kettéválasztottuk ezt a két területet, hanem újragondoltuk a folyamatainkat, a döntéshozatalunkat is, hogy hatékonyabb, piackonformabb működésre legyünk képesek.

Mi lesz a fő irány most a Hiventuresnél?

Jelenlegi legfontosabb feladatunk, hogy tovább növeljük portfóliónk értékét, valamint, hogy folyamatosan monitorozzuk a piaci igényeket. Előbbi talán egyértelmű, a több száz befektetés rengeteg munkát ad. Fontos a következő szintre emelni őket, legyen szó társbefektetői együttműködésről, tőkebevonási stratégiáról, mentori kapcsolatról vagy exit tárgyalásról. A piac jelzéseit pedig igyekszünk folyamatosan lekövetni, akár új, hiánypótló hazai fókuszú tőkealapok felállításával is. Természetesen nem mondunk le az új befektetésekről sem, elsősorban társfinanszírozóként, de akár egyedüli befektetőként továbbra is keressük a kiemelkedő képességű és ambiciózus startup alapítókat.

Hogyan látja az állami szerepvállalást a piacon?

Szükség volt rá és szükség van rá még ma is. Európa összes országában óriási pénzeket költ az állam különböző startupprogramokra, kockázatitőke-alapokra. Az ember csak kapkodja a fejét, hogy olyan nagy országok, mint például Németország vagy Franciaország sok tízmilliárd eurós startupprogramokat jelentenek be. Szóval elképesztően sok pénz megy ebbe az ágazatba, hiszen ez egy nagyon jó formája az innováció ösztönzésének és finanszírozásának. Természetesen az innováció ennél egy jóval bővebb fogalom, hiszen a közép- és nagyvállalatok is végeznek innovációs tevékenységet, de a startupok általában kreatívabbak, és rengeteg új megoldás tőlük jön.

Szóval az innovációs szektorban az állami szerepvállalás továbbra is adott szerte a világban, és ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a versenyben, ebbe muszáj állami forrásokat tenni külföldön és Magyarországon egyaránt.

Állami tőkebefektetőként azonban csak ott vállalunk szerepet, ahol a piac gyengélkedik, ahol űrt tapasztalunk, a többi területet a piacra, a versenyre bízzuk. Most már az ökoszisztéma jóval több szereplős és aktívabb mint korábban volt, legyen szó startupokról, befektetőkről vagy inkubátorokról, mi elvégeztük katalizátor feladatunkat, így mérsékeltebb, célzottabb állami szerepvállalásra van szükség.

Mikor volt könnyebb startupnak lenni? Öt-tíz évvel ezelőtt, vagy mondjuk manapság?

Négy-öt évvel ezelőtt mindenképpen könnyebb volt. Most egy nagy kijózanodás van a világban, mert ez a bicikli egy kicsit túl lett pörgetve. Százezrével jöttek létre a világon startupok, és nyilvánvalóan sok cég ugyanazt, vagy majdnem ugyanazt csinálja, ez viszont nem fenntartható. 2022 volt a csúcs, tavaly azonban már 40-50 százalékos visszaesés volt éves szinten a startupok finanszírozásában globálisan – és nagyjából ezt az alacsony szintet tartjuk idén is. Ma már a startupoknak sokkal többet kell felmutatni ahhoz, hogy finanszírozást kapjanak, ahogy ahhoz is, hogy új ügyfeleket tudjanak szerezni. Tehát összességében jóval nehezebb a mostani környezet: itt el fog válni, hogy melyek azok a cégek, amik fenntarthatók, amik valódi problémákat oldanak meg, és van arra módszerük, hogy megtalálják a vevőiket.

Ahhoz, hogy az állam, a finanszírozó a nap végén jól jöjjön ki, arányaiban hány startupnak kell sikeresnek lennie?

Ezt nem lehet megmondani, nincs ilyen arányszám. Százból egy kiemelkedően jó végkimenetel vagy kilencven kisebb megfelelő megtérülés egyaránt jó. Többféle befektetői modell létezik, bár a korai fázisú finanszírozásban általában a kevés számú nagy siker érvényesül. Sok minden, többek között a világban zajló folyamatok is befolyásolják, hogyan alakul a portfóliónk összteljesítménye. Egy járvány, egy krízishelyzet, egy nyugalmi időszak teljesen más iparágakat és ötleteket tud felemelni, ahogy elsüllyeszteni is. Számunkra az a fontos, hogy minden startupunk megkapja tőlünk a kellő figyelmet és támogatást. Egyébként az EU számos országában az állami programok a korai fázisú startup finanszírozást főleg az EU forrásokból grantek, tehát vissza nem térintendő támogatások és nem tőkeprogramok formájában valósítják meg. Tehát nem várnak el közvetlen megtérülést, hanem a közvetett pozitív hatás, az innováció támogatás és a startup ökoszisztéma fejlesztése a cél.

Nincs ilyen egzakt adat?

Ha utánanézünk, akár egy egyszerű Google kereséssel vagy adatbázisokban, mindenhol azt találjuk, hogy körülbelül tíz startupból egy éli túl, kilenc bebukik. De miért pont tízből egy? Nem gyanús ez a szám, illetve, hogy mindenhol ezt idézik? Mert nincs igazi széles körű statisztika erre. Pontosabb adatok a különböző inkubációs huboknál lehetnek, illetve saját szervezetére és az adott pillanatra nyilván mindenki el tudja készíteni ezt a statisztikát, ám sok időnek kell eltelni, akár 10-12 évnek is ahhoz, hogy a startup projektek mindegyike kifusson, és valójában láthatóvá váljon, hogy egy tőkebefektetőnél vagy egy portfólióban végül hány startup lett sikeres.

Melyek a legizgalmasabb projektek?

Generalista hozzáállásunk van, tehát tudatosan nem specializálódtunk iparágakra, ez egy Magyarország méretű piacra fókuszáló befektetőnél, aki nagy portfoliót épített, gondolom érthető. Igy fektettünk be kiváló deeptech cégekbe, vannak jó agrotech, klímatech vagy akár fintech cégeink is. Én személyesen nagyon szeretem az olyan befektetéseket, ahol valami pozitív társadalmi hatás is van. Ilyen volt például két cégünk, amikből már sikeresen exitáltunk: a NowTechnologies, akik fejmozgással vezérelhető kerekesszéket és kiegészítőket gyártanak, vagy a SignAll, amelynek szoftvere révén a siketek jelnyelve beszélt vagy írott angolra konvertálható.

A mesterséges intelligenciát (MI) most gyakorlatilag mindenre megpróbálják ráhúzni, nagyon felkapott lett az elmúlt egy-két évben. Érződik ez önöknél is? Több ilyen startup keresi fel a Hiventurest?

Mindig van valamilyen uralkodó trend a világban, néhány évvel ezelőtt például a blockchain volt ilyen: akkoriban szinte muszáj volt, hogy egy cég ráírja a termékére, hogy blockchain, mert akkor nagyobb érdeklődést váltott ki. Ma ár azonban szinte nem is látunk blockchain-startupokat. Most az MI megy, amiben óriási fantázia van, 2023 például egyértelműen az MI éve volt. A Crunchbase adatai alapján a területhez köthető befektetések összvolumene megközelítette az 50 milliárd dollárt. De ez a mostani pörgés is csendesedni fog, a piac is tisztul, abban viszont biztos vagyok, hogy az MI-ben jóval több nyertes lesz, mint a blockchain területén volt.

Miért nyerőbb az MI, mint a blockchain?

Mert a blockchainre nem találtak igazán jelentős, átütő alkalmazási eseteket. Mindig ez a lényeg: hogy van-e megfelelő felhasználási területe az adott technológiai újításnak. A blockchain a kriptók esetében fantasztikusan jól működik, ezért sokan azt várták, hogy általánosan elterjedtté és fontos alkalmazássá válik majd sok más egyéb területen is. Ez még eljöhet persze, de egyelőre nem látunk ilyen átütő erőt benne. Az MI-nél szerintem nem így lesz: ebben benne van a potenciál, nagyon sok esetben lehet majd és lehet már most is alkalmazni, és az élet nagyon sok területén komoly változásokat hoz majd. A mi portfóliónkban is több ilyen ígéretes startup van, például a sebészeti oktatást digitalizáló Your Anastamosis vagy a RoboGaze sofőrmegfigyelő, vezetéstámogató rendszere.

BRAND & CONTENT