Képzeljünk el egy apró falut, ahol mindenki ismer mindenkit. A falu fenntartása során gyorsan kiderül, mik azok a területek, amelyek jól működnek és miken kellene minél gyorsabban változtatni. A fejlesztések, változások azonnal látszanak mindenki számára és a lakók véleménye is szinte rögtön, közvetlenül megérkezik a felelősökhöz. Egy kétmilliós nagyváros esetében azonban ez másképp működik. Egy nagyváros működtetése hasonló egy sokezerszer sokezer négyzetes sakktáblához, amelyen figurák százai mozognak és a szabályok is sokkal bonyolultabbak.

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. kevesebb mint három éve azzal a céllal alakult, hogy a legfontosabb budapesti közműszolgáltatásokat összefogva az európai városüzemeltetésben széles körben elterjedt és bevált úgynevezett Stadtwerke-modell szerint kezeljen eddig egymástól elkülönült területeket. Ezek közé elsődlegesen a távhőszolgáltatás, a köztisztaság, a zöldterületek fenntartása, a kéményseprés és a temetkezés tartozik. A Társaság az elmúlt évek során számos tevékenységét újrastrukturálta, ezért érdemes megnézni, mit vettek ebből észre a budapestiek, hogyan változott az egyes területek megítélése a város lakói szemében. Épp ezért a Budapesti Közművek egy reprezentatív felmérés során gyűjtött be tapasztalatokat és véleményeket, főként a távhő, a köztisztaság és a zöldterületek kérdéseire fókuszálva. 

Ami a felmérést külön érdekessé teszi, hogy az FKF, azaz a köztisztaság esetében a cég azt már jó egy évtizede, azonos tartalommal elvégezteti, - és ezt a felmérést terjesztették ki tavaly a többi, összevont szakterületre is. Így nemcsak aktuális számok, hanem akár tízéves trendek is láthatók.

Mielőtt az egyes részterületekkel foglalkoznánk, nézzük egyben a "nagy képet"! A válaszok alapján a budapestiek fele már tud a budapesti közszolgáltatások jelentős részének egybeolvadásáról, az eredmény 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az igazán lényeges azonban az, hogy a lakosság 61 százaléka jó ötletnek tartja az egyesítést, többek között azért, mert így egy ügyfélszolgálathoz tudnak fordulni a közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Emellett úgy vélik, a lépés racionális volt, és a hatékonyság növelésével jár.

A tisztaság, fél egészség!

Egy nagyváros bizony sokszor koszos - legalábbis ez a sztereotípia él sokakban. A felmérés eredményei viszont meglepő módon egyértelműen a köztisztasági helyzet fokozatos, trendszerű javulását mutatják Budapesten.

A hidak (78%), az autóutak (69%), a parkok és zöldterületek (68%) tisztaságával nem csak hogy kifejezetten magas az elégedettség, de az elmúlt bő évtizedben egyértelmű javulást mutatnak az értékek, akár 12-14 százalékot is javítva 2015 óta. Még az olyan, problémásnak számító területeken is nagy javulás tapasztalható, mint a földfelszíni tömegközlekedési megállók tisztasága, amellyel egy év alatt 6 százalékkal többen lettek elégedettek.

Érdekes, hogy a lakók azzal is tisztában vannak (hoppá, ez egy teljesen véletlen szójáték lett), hogy a köztisztasági problémák egyik legfontosabb oka épp a lakosság mentalitása – sokan nem törődnek azzal, hogy ők maguk is hozzájáruljanak a megoldáshoz. Hányan dobnak el úgy csikket, zsebkendőt és egyebeket, hogy kimondva vagy kimondatlanul úgy gondolják, a szolgáltató majd úgyis eltakarítja? Nos, épp ezt kell kompenzálnia a szolgáltatónak, de szerencsére egyre több sikertörténet segít ebben.

A köztisztaság hatékonyságának növelésére többek között 2021-ben új aluljáró-takarító gépeket állítottak munkába: ezek egyik fontos előnye, hogy a padló fertőtlenítőszeres súroló mosását követően a nedvességet is felszívják.

Ezáltal nem hagynak csúszós felületet maguk mögött, az így megtisztított területet a munkavégzést követően azonnal vissza is adhatják a gyalogos forgalomnak. Új, elektromos, önfelszedő takarítógépek is érkeztek: a név ne tévesszen meg senkit, nem önmagukat szedik fel, hanem a szemetet, és az eddigieknél kisebb, könnyebb kialakításuk miatt olyan helyszíneken is helyt állnak, ahová a korábbi, nagyobb társaik nem jutottak el.

Bővült a kerületekkel közös nagytakarítások száma is és szorosabb lett a fővárosi cégek köztisztasági együttműködése, valamint hamarosan érezni lehet a hatását annak, hogy a hőséglocsolási útvonalakat hőtérképek alapján tervezték újra.

A lomtalanítás során pedig – ami igazán egyedi, de nem épp szívderítő budapesti látkép -, a felmérés válaszadóinak 79 százaléka szerint érezhetően gyorsabb lett a kihelyezett lomok elszállítása, majd a takarítás és az utcakép rendezése az elmúlt években.

Hideg, hideg, langyos... meleg!

Az új közműtársasághoz a távhőszolgáltatás is csatlakozott. A felmérésből kiderül, hogy a távfűtés a második leggazdaságosabbnak tartott módszer (az élen a geotermikus és hőszivattyús megoldások állnak, amelyet viszont jelenleg kevesen alkalmaznak). A távhőszolgáltatást minden korcsoport kedveli - az idősebbek a megbízhatóságát, a fiatalabbak a kedvező árát emelték ki.

Ráadásul ez sem olyan terület, ahol minden úgy működik változatlanul, mint korábban. Részben uniós támogatással kapcsoltak új fogyasztókat a távhő-hálózatra: lakóépületek és irodaházak mellett többek között olyan neves intézményeket is, mint az új Puskás Ferenc Stadion, a BOK csarnok és a Körcsarnok, a Magyar Telekom Székház, valamint a BGYH csillaghegyi fürdő. Ez Budapest legsűrűbben lakott részein összesen 42,815 MW hőteljesítményű új fogyasztót jelent, amely lényegében Kazincbarcika teljes távhőigényének felel meg.

Rekord mennyiségű, 30 millió köbméter földgáz felhasználását váltotta ki tavaly a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű is, az itt megtermelt hőenergia több mint 30 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosította (és a hatékony kapcsolt energiatermelésnek köszönhetően több mint 40 ezer lakás villamosenergia-szükségletét is kielégítette fenntartható, környezetbarát módon). A távhő-vezetékek hossza folyamatosan bővül, többek között az Erzsébet hídon átvezetett új stratégiai jelentőségű vezetékhez kapcsolódó gerinc- és elosztó vezetékszakaszok kialakításával megkezdődött a belváros távhőellátása az V. és XIII. kerületben.

Szürkéből zöldet

Egy nagyváros tömegek élő- és munkahelye. Épületek, közutak, üzemek lepik be - de ennek nem kell azt jelentenie, hogy az összkép rideg és szürke legyen. A kutatásból is kiderül, mekkora igény van a zöld környezetre: a budapestiek több mint negyede heti rendszerességgel megfordul a fővárosi parkok egyikében. A válaszok alapján a zöldterületek és a parkok rendezettségével kapcsolatban a megkérdezettek 50 százaléka mutatkozik elégedettnek, az elégedetlenek aránya viszont már csak 17 százalék. A lakosok fele szerint az elmúlt 2-3 évben javult a város ilyen téren, leginkább a faültetéseket (54%), a zöldterületek és parkok rendezettségét (49%), a növényzet változatosságát és állapotát (47%), valamint a zöldterületek és parkok számát (44%) emelték ki pozitívumként. A budapesti közparkok közül az elégedettségi és népszerűségi ranglista élén továbbra is a Margit-sziget áll.

Az eredményeket az elmúlt időszak fejlesztései támasztják alá. Többek között folyik az egynyári növények felváltása évelőkkel városszerte, a vadgesztenyefák "intravénás" kártevővédelme, az Andrássy út fasorait kísérő zöldfelületek teljes növényzetcseréje, de a hatékonyságot segítik többek között az újonnan munkába állított, távirányítású fűnyírók is. A városlakók elégedettsége mellett díjak és évfordulók is az erőfeszítések eredményét jelzik: egyéves lett a vérmezői esőkert, hároméves a tabáni Miyawaki erdő, a Pünkösdfürdő park pedig Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat nyert.

Egy város közműellátása sosem lesz egyszerű feladat - érdemes akár csak kicsiben kipróbálni valamelyik Sim City vagy Cities: Skylines videójátékban, aztán elképzelni ugyanezt a valóságban, budapesti léptékekben. A Budapesti Közművek eddigi három évének eredményei azonban azt mutatják, hogy ezt a hihetetlenül bonyolult, óriási sakktáblán játszott, végletekig komoly játékot lehet egyre és egyre jobban játszani!

BRAND & CONTENT