A városképileg is jelentős épület, az egykori Postapalota tetején ma már Panoráma Terasz működik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Budára. A száz éves épület tetejéről egy éve bárki lepillanthat vagy kávézhat, de ez nem volt mindig így.
A Postapalota elmúlt száz éve alatt nem volt lehetősége az idelátogatóknak, hogy az épület tetejéről csodálhassák meg Budapestet. Sándy Gyula, az épület tervezője a felső szintet nem közösségi térnek álmodta meg, hanem a ház gépészetét tervezte ide, páratlan adottságai miatt azonban a felújítás során tetőterasszá alakult: 2023 nyarán itt nyílt meg a Pénzmúzeum Panoráma Terasza. A skybar-élményt most már bárki átélheti, nemcsak azok, akik a Pénzmúzeumot látogatják, hiszen a teraszon egy bárki által felkereshető kávézó is helyet kapott. A nyári időszakban a hét minden napján nyitva tartó kilátó tökéletes helyszín múzeumlátogatás után, de akkor is, ha a pazar kilátás mellett csak kiszakadnánk egy kicsit a nyüzsgő nagyváros forgatagából: felülről szemlélve a várost minden egy kicsit más megvilágításba kerül.
Az épület mindig csodálattal töltötte el a város lakóit. Nevezték várkastélynak, az ország első modern irodaházának, Postapalotának és manapság Buda Palotának is. Otthont adott a Magyar Királyi Postának, az első automatizált távbeszélőközpontnak, a Bélyegmúzeumnak, a 114. postahivatalnak, a Postamúzeumnak, és működött benne dohányüzlet, bölcsőde is. 2022-től az épületben található a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központja, itt működik a Pénzmúzeum és annak részeként a Pénzmúzeum Panoráma Terasz is. Ide bármikor érdemes ellátogatni, de június 22-én, szombaton, a Múzeumok Éjszakáján színes szakmai programok helyszíne lesz a kilátó. Az éjszaka átfogó témája a Gólpassz lesz, ennek kapcsán a teraszon ismeretterjesztő numizmatikai előadások követik egymást. Az egyik legizgalmasabbnak az „Emlékérme születik” című előadás ígérkezik, melynek során kiderül, milyen előkészületek, folyamatok előzik meg egy emlékérem kibocsátását, micsoda csapatjáték szükséges, hogy egy terv kézzel fogható érmévé váljon.
A Krisztina körút, Várfok utca és Vérmező út háromszögében elhelyezkedő, a Széll Kálmán tér szomszédságában lévő Postapalota helyén nem mindig pezsgett ennyire az élet. Az épület helyén és környékén eredetileg mocsár, téglaégető, agyagbánya, szőlő és bányató volt, utóbbin télen korcsolyapálya is működött. Az I. világháború a magyar postát is romba döntötte, a harcok elmúltával új székházra volt szükség.
A tervező Sándy Gyula volt, aki rajongott a középkori várakért és tornyaikért, ami az épületen is visszaköszön. Sándy az akkori legmodernebb technikát használta, amikor vasbeton pillérvázat tervezett az amerikai felhőkarcolók mintájára – ennek volt köszönhető, hogy bár a második világháború jelentős pusztítások nyomait hagyta a Postapalotán, de annak vasbetonos pillérszerkezete teljesen ép maradt. A korabeli Budapest legmagasabb irodaháza 1926-ra készült el, a kivitelezési munka végül 9 milliárd koronába került, ami takarékos beruházásnak számított akkoriban.
Az épület páternoszterrel is büszkélkedett, amely az első volt Magyarországon, és máig működik. A nyitott kabinok láncából álló lift lefelé és felfelé is folyamatosan szállítja az utasokat, a ki-és beszállás is mozgás közben történik. Az akkor meglehetősen modernnek számító találmány forradalmisága abban rejlett, hogy a hagyományos lifteknél jóval nagyobb kapacitással tudott működni. A páternoszter név onnan ered, hogy a lift kabinjai úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.
A páternoszter ma is működik, az ingatlan most is irodaház, az épület a Magyar Posta 2008-as kiköltözése után teljes körű rekonstrukción esett át és régi pompájában tündököl. A Nemzeti Banknak a teljeskörű renoválással a célja az épület eredeti állapotának lehető legteljesebb helyreállítása volt. A földszinti csarnok csempéit Hollóházán újították fel, megújult a Magyar Királyi Posta feliratú, angyalkás címer is, továbbá mohalámpa és növényfal is került az időközben Buda Palotává átkeresztelt épületbe.
2022-ben megnyitották a Pénzmúzeumot, amelynek bejárata a Sándy Gyula közről nyílik, ahol Szőke Gábor Miklós Robogás című, aranyvonatot ábrázoló kompozíciója is látható. A háromszintes múzeum egy élményutat kínál a látogatóknak a pénz világába, interaktív játékokkal és látványos vizuális bemutatókkal. Az ingyenesen látogatható múzeum sikerét mutatja, hogy két évvel ezelőtt nyitott, de már 230 000 látogató volt kíváncsi rá.