Az úgynevezett nem törvényes dohányipari készítmények piacával kapcsolatban elhangzanak olyan kifejezések, mint nem hazai adózású termék vagy hamisított termék. Mit takarnak ezek a fogalmak? Mit vagy miket nevezhetünk illegális dohányterméknek?

A köznyelvben illegális dohánytermékekről szoktunk beszélni, de ezt különböző alkategóriákra lehet bontani, ami illegális, az például nem feltétlenül mind hamisítvány. A nem törvényes piacon belül a legtágabb halmaz a nem hazai adózású termékek; ezek mindazok a termékek, amelyekből nem realizálódik bevétel a magyar költségvetésbe. A halmaz része az is, amikor valaki vesz magának egy legális mennyiséget külföldön, hazahozza és elfogyasztja. De ez csak apró része a nem hazai adózású kategóriának, viszont a statisztikákba ezt is beleszámolják. A nagyobb részt az a cigaretta teszi ki, amelyet külföldön kifejezetten abból a célból gyártanak, hogy azt másik országba szállítsák és ott illegális úton értékesítsék.

A legaggasztóbb csoport a hamisítvány, ezek a valóságban létező, jól ismert és bejáratott márkákra gyakran megszólalásig, máskor csak nagyvonalakban hasonlító csomagolású, megjelenésű termékek, amelyek szánt szándékkal a fogyasztók megtévesztése céljából készülnek és amelyeket pontosan azért gyártanak, hogy az eredeti brandre való utalással jussanak illegális piacrészesedéshez. Ezeket nem egyszer high-tech üzemekben gyártják tízezer számra, melyekben saját aggregátor van, hangszigeteltek, illetve telefon- és internetblokkolóval rendelkeznek.

Számokban kifejezhető mekkora volumenű problémáról van szó világszinten?

A probléma óriási mértékű. A JTI számítása szerint – ha Kínát kihagyjuk módszertani okokból -, akkor volumen alapon az illegális dohány kereskedelem a világ harmadik legnagyobb “piaci” szereplője. A Világbank becslése alapján az illegális dohánykereskedelem, elsősorban a cigaretta kereskedelme, éves szinten 40-50 milliárd dollár bevételkiesést okoz, ez átszámítva 14 000 – 17 000 ezer milliárd forint. A világban 38 doboz illegális cigarettát gyártanak percenként, ez egy év alatt 570 milliárd szálat jelent, a világpiaci termelés 11 százalékát.

A világ mely részei a leginkább érintettek? Van olyan terület, ahol kiemelten van jelen a bűnözésnek ezen válfaja?

Létezik egy közkeletű tévedés, miszerint a probléma azokban a régiókban van elsősorban jelen, ahol alacsonyabb az átlagjövedelem és gyengébb az állam fellépése. De ez a feltevés nem igaz, például az Európai Unió is erősen érintett a problémában. Nagy piacról van szó, és a legális termékek adóterhei magasak, érthető módon vonzó terep az illegális gyártók számára. 2015-16-tól egyre több illegális gyártóegységet derítettek fel a bűnüldöző szervek az Unió területén, például a 2021-22-es évben száz felett volt ez a szám. A közelmúltban Lengyelország tipikus gyártó-kibocsátó ország volt, de ahogy a hatóságok fokozatosan lekapcsolták a nem legális gyártósorokat, a tevékenység egyre inkább áttevődött Spanyolországba, Belgiumba vagy Hollandiába. Az orosz-ukrán háború is befolyásolja a helyzetet, az ukrajnai tudás, technikai eszközök és az emberanyag egy része bizonyos nyugat-európai országokba költözött át.

Említette a magas adóterheket. A bűnözési forma és a jövedéki-adó emelések között van összefüggés? Ha igen, akkor ez miben érhető tetten?

Nehéz megkérdezni a fogyasztót, hogy miért vásárol illegális terméket, de az ár egész biztos lényeges, döntő tényező. Minél drágább a cigaretta, annál nagyobb az esélye, hogy a fogyasztó törvénytelen csatornákon fogja beszerezni. A kutatásaink alapján az látszik, hogy egy doboz cigaretta árának tíz százalékos emelkedése a teljes fogyasztáshoz mérten hét százalékpontos emelkedést tud okozni az illegális piaci részesedésében. Franciaországban drasztikus árnövekedés volt az utóbbi években, elsősorban a magasabb adók miatt, ezzel párhuzamban hatalmas mértékben növekedett az illegális piac, ma az Unión belül a legtöbb illegális terméket Franciaországban fogyasztják. Az Egyesült Királyságban hasonló folyamat játszódott le, és azt látjuk, hogy 36 százalékkal nőtt az illegális piac aránya. A JTI úgy kalkulálja, hogy Uniós szinten évente nagyjából 11 milliárd euró adóbevétel nem realizálódik az illegális piac miatt.

Hazánk esetében mi a helyzet, mennyire vagyunk érintettek a problémában? Milyen úton jut el az illegális cigaretta a magyar fogyasztóhoz?

A magyar helyzetről releváns képet ad az „üres cigarettásdoboz kutatás”. Ennek során üres, közterületeken eldobott cigarettásdobozokat vizsgálnak be laborban, és megállapítják, hogy eredeti, hamisított, vagy nem magyarországi adózású termékről van-e szó. A kutatás képet ad arról, mekkora az illegális cigaretták piaca, ráadásul húsz éve minden évben elkészül, így viszonylag konzisztensen látjuk a trendeket.

Többek között ebből tudjuk azt is, hogy a Covid óta folyamatos és erős növekedésben van a nem magyarországi adózású termékek aránya, 2023-ban a teljes hazai cigarettapiac 13 százalékánál is nagyobb volt a kategória. Kifejezetten aggasztó, hogy a hamis készítmények aránya is növekedett, 2022-ről 2023-ra a négyszeresére, így meghaladják a piac 5 százalékát.

Sajnos az államkassza is áldozatul esik ennek a folyamatnak. A JTI becslése szerint hazánkban minden egyes százalékpont, amivel a nem hazai adózású termékek aránya növekszik a cigaretta piacán, az hatmilliárd forint kiesést okoz az államnak, vagyis ennyiért nem lehet majd közszolgáltatásokat finanszírozni. 70 milliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, ami csak 2023-ban kiesett a költségvetésből.

Ki kell még térni röviden az illegális finomra vágott fogyasztási dohány kategóriára is, amelyet nem mér az üres cigarettásdoboz kutatás, ugyanakkor hatósági-iparági becslések szerint éves szinten nagyjából 2 milliárd szálnak megfelelő mennyiségről van szó, vagyis olyan, nem a trafikokban értékesített dohány, amely eljut a fogyasztókhoz.

Van-e többlet egészségügyi kockázata az illegális dohány termékeknek? Például olyan, amely a gyártási viszonyok nem megfelelő higiéniájából következnek?

Aki illegális úton szerez be dohányterméket, az nem tudhatja, mit tartalmaz a termék, hiszen az nem esett át semmilyen minőségellenőrzésen. Viszont, amikor a laborokban bevizsgáljuk őket, akkor azt látjuk, hogy rendszeresen mocsok és patkányürülék van bennük, emellett előfordul magas ólom- és a kadmiuntartalmú illegális cigaretta. Az illegális e-cigaretták piacán külön probléma a diacetil nevű adalékanyag, ez az Európai Unió élelmiszerpiacán tiltólistán van, hiszen a tüdőben lévő apró légutak elzáródását okozhatja. Hiába gyártanak tehát egy hamis terméket, esetenként jól felszerelt, high-tech üzemben, ha mindeközben ez egészségre súlyosan káros méreganyagokat tartalmaz, amelyek radikálisan növelik az ilyen termékekkel járó közismert kockázatot.

Egyes bűncselekmény-fajták jellemzően összefonódnak más törvénytelen tevékenységekkel. Mennyire jellemzi ez az illegális dohánykereskedelmet?

A bűnözési forma egyik jellemzője az idegen szóval polikriminalitásnak nevezett jelenség. Sokak fejében apró csínyként él egy doboz illegális cigaretta megvásárlása, „áldozat nélküli” bűncselekményként tekintenek erre. Holott a nemzetközi terrorszervezetek finanszírozásában az illegális dohánykereskedelem a legnagyobb bevételi forrássá vált az utóbbi tíz évben. A 2015-ös párizsi terrortámadás költségeinek egy jelentős része is innen származott.

De a fegyver- és az emberkereskedelemmel is összefonódik, a gyártóegységek sok esetben kényszer-munkaerőt dolgoztatnak, olyan körülmények között, amelyek semmilyen foglalkoztatási standardnak nem felelnek meg.

Léteznek kutatások abban a témában, hogy mennyire van jelen ez a megengedő attitűd a társadalomban? Jellemzően kik azok, akik elnézőbbek?

A JTI készített saját kutatásokat, ezek nemzetközi adatok, de nincs okunk feltételezni, hogy a magyar fogyasztási szokások ettől különböznek. A felmérésekben azt tapasztaltuk, hogy kifejezetten a fiatal korosztály nem érzékeli a problémát. A Z-generációs fogyasztók 31 százaléka, és az Y-generációs fogyasztók negyede általában megengedőbben áll hozzá az illegális termékek fogyasztásához. Ők elsősorban külső körülményekkel, piaci zavarokkal vagy pénzügyi nehézségekkel magyarázzák a nem törvényes fogyasztási cikkek beszerzését. Ráadásul ezek a generációk otthonosan mozognak az online térben, így kirajzolódik egy jövőbeli irány. A felmérésekből azt is megtudtuk, hogy a válaszadók kétharmada a Covid óta szívesebben és könnyebben szereznek be illegális termékeket a közösségi médián keresztül.

Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a dohánytermékek online vásárlása illegális. Hazánkban kizárólag nemzeti dohányboltokban lehet törvényes úton ilyen termékekhez hozzájutni. A hazai rendszer alapvetése, hogy kiskorúak ne tudjanak cigarettához vagy egyéb, az ő egészségükre fokozottan káros termékhez jutni, de ha az árusitás az online térben történik, akkor ezek a védőmechanizmusok sajnos nagyon könnyen kikerülhetőek.

Mit lehet tenni ezek elkerülésére? Hogyan valósulhat meg az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása?

A visszaszorítás érdekében a legfontosabb, hogy a teljes legális piac minden szereplője összerakja a saját tudását és eszközrendszerét az ügy érdekében. A gyártók, a szabályozók, a különböző hatóságok és a bűnüldöző szervek koordinált együttműködése szükséges.

Például mi vizsgálni tudjuk a fogyasztói szokásokat, többek között az „üres cigarettásdoboz” kutatással, ezeknek az eredményeit megosztjuk a hatóságokkal. A JTI folyamatosan együttműködik a bűnüldöző szervekkel, rendszeresen szervezünk workshopokat, laboratóriumi látogatásokat a számukra, hogy ők is lássák, hogyan vizsgáljuk be a termékeket. A genfi központunkban működik egy kifejezetten illegális dohánytermékek elleni munkacsoport, ahol többek között ex-rendőrök és ex-adóellenőrök dolgoznak együtt ezen a komplex problémán.

A kommunikációban szintén óriási lehetőség van Magyarországon, és jó hír, hogy a NAV ennek az élére állt, megszervezték az Illegális Dohány Elleni Munkacsoportot. Folyamatos a közös gondolkodás, a kommunikáció és az információ megosztása. Összefogva kell dolgoznunk, hiszen a fogyasztók, a gyártók és az állam közös érdekét szolgálja az illegális dohánypiac elleni küzdelem.

A cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illegális Dohány Elleni Munkacsoportjának céljaival összhangban a JTI Hungary Zrt. támogatásával jelent meg.