Mit nevezünk hevítésnek, és milyen előnyei vannak a hagyományos cigarettával szemben? Szabad-e nikotinpárnát használni a tömegközlekedésen? Svédországban milyen eredményeket hozott az ártalomcsökkentés? Kvízünk segítségével tesztelheti tudását az a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés témakörében.
A dohányzás súlyos problémát jelent, hiszen világszerte 1,3 milliárd ember fogyaszt dohánytermékeket, jellemzően hagyományos, égéssel járó formában, mint a cigaretta. Hazánkban hozzávetőlegesen kétmillió dohányos él, így a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) évente megjelenő jelentése szerint az élmezőnyben szerepelünk a dohányzók arányának tekintetében az OECD országok között. Pedig a cigaretta fogyasztása súlyos egészségügyi kockázattokkal jár, a rendszeres használat olyan betegségek esélyét növeli meg, mint a tüdőrák, a stroke és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A kutatások szerint ezen egészségügyi problémák kialakulásáért elsősorban a dohánytermékek égése közben keletkezett füstben található káros anyagok belélegzése a felelős.
Saját és környezetünk egészsége szempontjából akkor teszünk a legjobbat, ha egyáltalán nem gyújtunk rá, vagy ha már dohányzunk, akkor teljes mértékben leszokunk. Azonban, ha valaki bármilyen okból nem tud vagy nem akar leszokni, az is élhet az ártalomcsökkentés lehetőségével. A füst nélküli alternatíváknak alapvetően három fajtája van, a hevítéses technológia, az e-cigaretta és a nikotinpárna. Pozitív példaként Svédország már bizonyította, hogy az ártalomcsökkentésnek milyen kedvező hatásai lehetnek, ezek a technológiák ugyanis nagy szerepet játszottak abban, hogy egész Európában Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő megbetegedések, valamint az ehhez kapcsolódó halálesetek aránya.
Kvízünk segítségével tesztelheti a tudását!
A cikk és a kvíz társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.