A nyolcadik a főváros egyik legismertebb, legmarkánsabb arcélű kerülete, tele színes kulturális lehetőségekkel. Az utóbbi időszakban a városrész látványos fejlődésen ment keresztül, nem csoda, ha leendő lakástulajdonosi és befektetői szemmel is érdemes figyelni rá.
Józsefváros hivatalosan 1777 óta létezik, ebben az évben engedélyezte Mária Terézia a területre költözött német nyelvű telepeseknek, hogy az akkor még falusias külsejű lakhelyüket a királynő fiáról, a később kalapos királyként emlegetett Józsefről nevezzék el. Nehéz elképzelni, hogy a ma fesztiváloknak otthont adó Rákóczi téren a korban egy téglagyár agyagkitermelő gödre állt, a hosszú keskeny utcák, például a Práter pedig a mezőgazdasági parcellák közötti ösvények nyomvonalát követik. A XIX. században két élesen elkülönülő része alakult ki Józsefvárosnak. A mai Palotanegyedet a népnyelv Mágnásfertályként emlegette, hiszen az arisztokrácia tagjainak és a gazdag gyárosoknak álltak itt palotái, a körúton kívül eső részt pedig tipikus kispolgári-iparos réteg lakta, ennek az időnek az emlékét őrizik azok az egyemeletes házak a Lujza és a Dankó utcában, amelyeknek hátsó részében máig állnak a konflislovak istállói és a műhelyek. A Német utca a nagyszámú német kisebbség emlékét őrzi, és kevéssé ismert ugyan, de a Teleki tér környékén élt a fővárosi zsidóság egyik legnépesebb csoportja, vagyis a kerületet már ekkor a sokszínűség, a kulturális kavalkád jellemezte. A viharosra sikerült XX. században a Józsefváros megőrizte ezt a vonását, a XXI. századra pedig Budapest talán leginnovatívabb, leggyorsabban fejlődő és legmarkánsabb karakterű részévé vált.
Az utóbbi idők progresszív urbanistái azt vallják, hogy
a közterületeket úgy kell berendezni, hogy az emberek birtokba tudják venni azokat és időt akarjanak tölteni ott, ne csak áthaladni rajta.
Józsefváros átrendezésének nem egy projektje zajlott ebben a szellemben. A Déri Miksa utca egy szakaszát kivonták az autóforgalomból, játszóteret, kondiparkot rendeztek be rajta, kültéri bútorokat raktak le, fákat ültettek, szép időben gyerekek játszanak a területen, felnőttek olvasnak a fák árnyékában. Hasonló fejlesztések történtek a Víg utcában és a Harminckettesek terén is, illetve a közelmúltban nyitotta meg kapuit a Cinka Panna kert, ahol a korábbi parkoló helyén nyílt park, amelyet a kisgyerekkel érkezők és a kutyások igényei szerint rendeztek be, de a további fejlesztéseket hosszan lehetne sorolni.
Józsefváros átalakulásának, rehabilitációjának fontos pontjai a közösségépítés és a zöld gondolat. A közösségi terek sok esetben a lakosság bevonásával kerültek megtervezésre, átalakításra. Többek között közösségi tervezés történt – a teljesség igénye nélkül - a Teleki tér, a Losonci tér, a Jázmin tér és a már említett Cinka Panna kert esetében. A kerület számtalan utcájában található közösségi kertek pedig egyszerre szolgálják a másokhoz történő kapcsolódás és a természet közeli állapot megélésének a lehetőségét a nagyvárosi ember számára. Ilyen intézmény a Kőris és a Tolnai utcában is található, illetve a legújabb a Dankó utcában nyitotta meg kapuit. A közösségi kertekben bárki kérhet magának egy-egy parcellát, ahol zöldséget és gyümölcsöt termelhet, de ezeken a helyeken lehetőség van közös programokra és komposztálásra is. A városrész zöldítése pedig folyamatosan zajlik.
Legnagyobb kiterjedésű parkja az Orczy-kert, amely a XVIII. század vége óta tölti be funkcióját, igaz, akkor még csak az Orczy bárók angolkertjeként létezett. A hely jelenleg a Nemzeti Közszolgálat Egyetem fenntartásban van, de közparkként üzemel és a közelmúltban teljes felújításon esett át. Két játszótér, egy köztéri kondipark, futókör és focipálya várja a látogatókat, de sokan az évszázados fák árnyéka és a tó miatt járnak ide. Az Orczy közvetlen közelében pedig a Füvészkert nyújt zöld és hűs környezetet, igaz ide belépőjegyet kell váltani. Viszont a rengeteg növényritkaság, a Pálmaház, a Japánkertben és a mesterséges tavacskáknál kialakított pihenőhely miatt ez bőven megéri.
Az Orczy-kertben és a Füvészkertben közös, hogy a fenntartó rendszeresen szervez fesztiválokat, kulturális programokat az általuk fenntartott közterületen.
Az Orczyban sokszor hadászati-katonai hagyományőrző programoknak adnak otthont, a Füvészkert pedig minden éveben megrendezi a Sakurát, a hagyományos japán Cseresznyevirágzás ünnepet, de ezeken túl is érdemes figyelni az intézmények honlapját, Facebook-oldalát a további programokért.
A kulturális élet pezsgő és színes, a teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni, hogy a Dankó udvarban rendszeresen tartanak programokat, idén nyáron a kertmozijukban különleges atmoszférában filmezhetünk. A kerület kulturális arcélének építésben nagy szerepet játszottak a roma zenészek, a rendszeresen megrendezett Cigányzene Éjszakája róluk szól. De rengeteg kultúrával foglalkozó civil szerveződés is létezik a kerületben, a Harmonium Egyesület célja például a Csarnok negyed, a Dankó utca és környéke értékeinek bemutatása és a közösségépítés. Az egyesület gyakran tart tematikus sétákat a kerületben.
Galériákban szintén bővelkedik a Józsefváros, némelyik a művészetet és a társadalmi üzeneteket egyaránt közvetíti, az Art Brut Galériát a mentális betegek társadalomba való beilleszkedést célul kitűző Morvacsik Alapítvány működteti, a Bura Galéria pedig a kortárs roma művészeket fogja össze. A további nagyszámú művelődési, kulturális lehetőségről többek között az önkormányzat honlapján érdemes tájékozódni.
Ne feledkezzünk meg az Erkel és a Turai Ida Színházról sem, amelyek meghatározó elemei a helyi kulturális életnek, akárcsak a Dumaszínház.
Az utóbbi időszakban a Józsefváros Budapest talán legszínesebb kerületévé vált, ahol az élhető és inspiráló közeg találkozik a nagyvárosi környezettel. A fejlődés sok adattal alátámasztható, ezek egyik az egyre javuló kriminalisztikai mutatók. A kerületben 2012-ben még 9881 bűncselekményt regisztráltak, ez 2020-ra 2790-re esett vissza, vagyis 8 év alatt a harmadára-negyedére csökkent a törvénytelenségek száma. Fontos hozzátenni, hogy a csökkenő tendencia országosan jellemző volt az elmúlt években, viszont a józsefvárosi számok nagyobb arányban „szépültek” mint országos vagy fővárosi szinten.
A jelenség szorosan összefügg azzal, hogy nem csak a közterek szépültek meg, hanem egyre több az ingatlanberuházás a kerületben, egyre épülnek a modern, minden kényelemmel felszerelt lakóparkok. Az egyik legnagyobb volumenű fejlesztés a Corvin-negyed volt, ahol egy komplett városrész nőtt ki a földből, de például a Mátyás téren – a Liza, a rókatündér házával szemközt – elkészült a Ciprus ház és sok egyéb már lakótömb is. Az ingatlanárak pedig folyamatosan nőnek a környéken, 2022 után kifejezetten nagy lendületet kaptak, viszont még mindig jutányosabbak a Budai-hegyek területén elhelyezkedő, vagy a legbelső kerületekhez (1. és 5.) képest. A tendenciákat figyelembe véve a Józsefvárosban befektetési célból kifejezetten érdemes lakást vásárolni, a rehabilitált részek építkezéseit a jó üzleti érzékű vevők folyamatosan keresik ebből a célból. Az egyetemistáknak szintén nagyon jó választás a kerület, hiszen több intézmény is található ebben a városrészben.
A Józsefváros talán legdinamikusabban rehabilitálódó részén épül a kerület legújabb társasház fejlesztése, amely tovább emeli majd a Csarnok-negyed nívóját. A Dankó utca 23-25. szám alatt immár szerkezetkész az Univery, az Avico Group lakóháza. A hely közlekedése kiváló, a hármas és a négyes metró, illetve több villamos megállója sétatávolságra van. A Dankó utca közelében találjuk a Rákóczi teret, az Orczy teret és több felsőoktatási intézményt is, például a Semmelweis Egyetemet, az Óbudai Egyetemet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet egyaránt.
A 112 modern, 1-3 szobás lakást tartalmazó épület a fiatalok igényeire lett szabva, az új generációk ízlésének és a modern városi lét kívánalmainak is tökéletesen megfelel majd. Tervezése során egyformán fontos volt, a funkcionalitás, az esztétika és a kényelem. A lakások legnagyobb része rendelkezik erkéllyel, az ablakok szélesek és többpanelesek, így a lakásokba árad a természetes fény. A környezetbarát megoldások szintén kiemelt szerepet kaptak, az A+ energiahatékonysági besorolású épület a fenntartható működésre lett optimalizálva, ennek megfelelően megújuló energiaforrással is rendelkezik; a biztonságot pedig a 24 órás portaszolgálat is erősíti. Az Univery lakásai saját használatra és befektetésre is alkalmasak, az értékállóságra az Avico két évtizedes hazai fejlesztői tapasztalata garancia.
Ha a nyolcadik kerület innovációjáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül annak gasztronómiai kínálata mellett sem, hiszen itt tényleg mindenki megtalálja az ízlésének és a pénztárcájának megfelelő finomságokat. A Smashyban hamburgerek, Arquitecto Pitpitben spanyol tapasok, a régi Fecske Presszóban magyaros és nemzetközi fogások várják a vendégeket. A Tilos a tilosban magyar és olasz fogásokat, az Al Piattóban pizzát, a Jaromír a Templomhoz nevű helyen pedig cseh étel is italkülönlegességeket kóstolhatunk.
A cikkben leírt kijelentések, megállapítások pusztán tájékoztató jellegűek. A cikkben leírtak nem minősülnek sem számviteli, sem adóügyi, sem jogi, sem befektetési vagy egyéb tanácsadásnak, azok üzleti döntések alapját nem képezhetik, és azokat üzleti kérdésekben hivatkozásul felhasználni nem lehet. A cikkben leírtak továbbá nem tekinthetőek az Index.huZrt. vagy az Indamedia csoport vagy a cégcsoport bármely tagja állásfoglalásának. A cikkben szereplő információkért, azok valós vagy helytálló voltáért sem az Index.hu Zrt., sem az Indamedia csoport vagy a cégcsoport bármely tagja, sem a cikket készítő munkatársak nem vállalnak felelősséget, és azok bármilyen felhasználása csak a felhasználó saját felelősségére történhet. Sem az Index.hu Zrt., sem az Indamedia csoport vagy a cégcsoport bármely tagja, sem pedig a cikket készítő munkatársak nem vonhatóak felelősségre a cikkben foglalt bármely állítás vagy tartalom felhasználásával kapcsolatosan felmerülő esetleges kárért vagy veszteségért.
(Borítókép: Orczy kert. Fotó: Major Kata)