Már a 2020-as tokiói olimpián is számos fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedést hoztak, melyek segítettek enyhíteni a környezeti és gazdasági terheket. Párizs hasonló úton indult el, és a nagyívű rendelkezéseken kívül sok kis apróságban is megmutatkozott, hogy tudatosan törekednek a fenntartható olimpiai játékok lebonyolítására – persze ez nem mindig sült el jól a sportolók szerint.
Az olimpiai játékok óriási tömeget, infrastruktúrát mozgat meg; a kétszer tizenöt napig tartó eseményekre 14 206 sportoló összesen 206 országból, illetve nemzetből érkezett, több mint harmincezren önkénteskednek a játékok szervezésében és lebonyolításában, ezenfelül húszezer újságíró is dolgozik a helyszíneken. A helyzetet bonyolítja, hogy nem csak Párizsban és annak környékén, hanem annál távolabbi francia városokba, Marseille-be vagy Lyonba rendezték a futball mérkőzéseket, illetve a Csendes-óceáni szigetvilágba szervezték ki a szörf rangadókat. A maratoni futás egészen Versailles-ig és visszavezetett, míg a triatlon úszás számát a fővároson átfolyó Szajnában vezényelték le. Utóbbival kapcsolatban voltak negatív sportolói észrevételek, amelyek viszont abból a szempontból hasznosak, hogy a folyó tisztaságá(nak hiányá)ra egyértelműen felhívták a városvezetés figyelmét.
A verseny ideje alatt a Párizsba látogató turisták számát akár 15 millió főre is becsülik – ez több mint Párizs 12 milliós lakossága.
A 2024-es olimpiai játékok során a korábbi, 2012-es londoni és 2016-os riói rendezvény karbonlábnyomának 50 százaléka volt a szervezők szándéka, így ennek megfelelően állították össze a stratégiát is.
Már korábban, a tokiói olimpia során számos követendő intézkedés született, bár azt nézők nélkül rendezték meg a koronavírus-járvány miatt, például elektronikai hulladékokból állították elő az érmeket, valamint bevonták a helyi közösségeket a faanyagok beszerzéséhez, amiket a versenyek végeztével visszaszolgáltatták.
Párizsban az energiahatékonyság miatt több intézkedést is bevezettek, minden játék színhelyét az energiahálózatba kötötték, hogy csökkentsék a dízelgenerátorok használatát, illetve megújuló forrásokra támaszkodtak az energiaelőállítás során. A megoldás önmagában több, mint felére csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást. A helyszínek közötti közlekedést elektromos, hibrid és hidrogén meghajtású járművek biztosították, valamint a legtöbb helyszín között kerékpárutat is kiépítettek összesen 415 km hosszan.
A zöldítési törekvésekbe a kiszámíthatatlan tényezőnek számító látogatók és sportolók is bekapcsolódhattak.
Különösen a környező országokból repülőgép vagy gépkocsi helyett a vonatot választották Páizsba utazásuk alkalmával Németország, Belgium, Nagy-Britannia, Hollandia és Svájc küldöttei.
Párizs egyik legnagyobb érdeme mind az energia, mind a karbonlábnyom csökkentésében, hogy nem kezdtek óriási építkezésekbe, zömében a meglévő létesítményeket és sportcsarnokokat fogták be a játékok lebonyolításához, vagy ideiglenes, utólag elbontható helyszínt építettek fel. Az építkezésekhez több speciális technológiát használtak fel, így az olimpiai falu esetében is favázakat, alacsony szén-dioxid-kibocsátású betont és újrahasznosított anyagokat alkalmaztak.
(Videó: az újrahasznosítás jegyében készültek karton berendezési tárgyak is, például az ágyak is az olimpiai falu épületeiben.)
Az építőipar ugyanis rendkívül nagy karbonlábnyommal rendelkezik, kezdve az építőipari alapanyagok előállításával, szállításával, a beépítés energiafelhasználásával, zaj- és porterhelésével.
Pontosan egy évszázada, 1924-ben járt Párizsban az olimpiai láng, a különlegessége pedig nem kevesebb, minthogy ebben az évben épült fel az első olimpiai falu. A CNN cikke szerint ezt egy fából épített kunyhók összességének kell elképzelni puritán berendezéssel, melyet később leromboltak.
Az idei falunak ezzel ellentétben teljesen más szerepet szántak; a 82 épületből lakásokat, irodaépületeket, diákszállót, szállodát, üzlethelyiségeket, valamint 7 hektárnyi parkot és kerteket hoznak létre a paralimpiai játékok befejeztével. A falu ezzel fog fenntartható lakhatási megoldást nyújtani, valamint
olyan alacsony karbonlábnyomú és modern részévé válik a városnak, ami többek között képes kiegyenlíteni a globális felmelegedés hatásait,
vagy elősegíti a környék biodiverzitását például rovarhotelekkel és madáretetőkkel.
Az építkezés során több kísérleti anyagot is felhasználtak, ebből az egyik kuriózum a kagylókból épített járda.
Párizs fenntarthatósági törekvései között kiemelt jelentőségű a karbonlábnyom csökkentése, ami például olyan intézkedések formájában került elő, mint az olimpiai falu légkondicionálása. Ami nincs, részben az áramfogyasztás visszaszorítása, részben pedig a károsanyag-kibocsájtás csökkentése miatt.
Az olimpiai falu hatalmas, körülbelül Pécel teljes lakosságát kell elképzelni egy helyen.
A tervezés azért nem állt meg itt – az olimpiai falu épületeiben természetes szellőzést és egy geotermikus hűtőrendszert hoztak létre (ami hidegvizet pumpál az épületek alá). A szervezők és tervezők szerint 6-10 fokkal képes csökkenteni a léghőmérsékletet. Ennek ellenére a sportolók közül többen éltek azzal a lehetőséggel, hogy saját légkondicionáló egységeket vigyenek magukkal a szállásokra.
Bár az élsportolók egyébként is rengeteget törődnek az egészségükkel, az olimpia alatt szinte minden egészségkárosító szer tiltott, így például alkoholt sem árulnak, csak üdítőitalokat és alkoholmentes sört vásárolhatnak a szurkolók, míg a sportolók szálláshelyén több gyümölcslét és vizet kínáló kútból ihatnak. Természetesen tiltottak a doppingszerek, drogok is, illetve az olimpiai játékok már az 1988-as téli olimpia óta füstmentesek. A Párizs 2024 eseményein sem füstölhet senki, kivéve az erre kijelölt helyeken. A játékok szervezőinek jelmondata ezzel kapcsolatban, hogy
„A dohányzás káros következményeitől a sport nem véd meg!”
– különösen szurkolóként, tennénk hozzá.
A hagyományos dohányzás fő problémájaként azonban nem a nikotint kell kiemelnünk, hanem az égés során termelődő füstben található károsanyagokat. Ezek között több olyan vegyület és gáz is termelődik, melyek bizonyítottan egészségkárosítóak, vagy hozzájárulnak további betegségek – köztük szív-, emésztési-, illetve érrendszeri bántalmak kialakulásához, tüdőbetegséghez vagy daganatok kifejlődéséhez. Azonban nem csak a dohányzót érintik ezek a problémák, hanem a passzív dohányzás révén mindenkit, aki belélegzi a füstöt. Rövidtávon szemingerlést, légzési panaszokat, fulladást is előidézhet, aminek sehol, de egy sportrendezvényen különösen nincs helye.
A legjobb megoldás természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk. A legújabb kutatások szerint nem elsősorban a nikotin, hanem a cigaretta égése során felszabaduló füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az egészségünkért úgy tehetünk a legtöbbet, ha el sem kezdjük, vagy teljes mértékben leszokunk a dohányzásról, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a megbetegedések kockázata. Amennyiben valaki mégis úgy dönt, hogy az ismert kockázatok ellenére tovább folytatja a dohányzást, ő is tájékozódhat az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek ugyanis olyan technológiák, amelyek égés és füst nélkül működnek. A füstmentes technológiák használatával akár 70-95 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Ilyen füstmentes technológia az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Fontos tudni azonban, hogy ezen füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen nikotint tartalmaznak, amely többek között megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, és függőséget okoz. A károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségügyi hatás közötti összefüggés vizsgálatára pedig még további hosszútávú kutatások szükségesek. Azt azonban már most is tudjuk, hogy a füstmentes technológiák biztosította ártalomcsökkentés csak úgy érhető el teljes mértékben, ha az égéssel járó dohánytermékek fogyasztását teljesen abbahagyjuk.
A dohányzás társadalmi kérdés is, szabályozása pedig a fenntartható és egészséges életmód felé vezető út egy kiemelt lépcsőfoka. A 2024-es olimpia további társadalmi és jóléti kérdésekben is a fenntarthatóságot célozta meg. Kiemelkedő, hogy a lakosság részére számos ágazatban hozott létre betölthető pozíciókat: építkezéseken, vendéglátóipari egységekben vagy a karbantartási és takarítási munkálatokban 150 ezer embernek adott munkát, köztük előnyt élveztek például a tartós munkanélküliek, a fogyatékkal élők, illetve a helyi vállalkozók és beszállítók. Külön figyelmet fordítottak a diákokra, valamint a nemek egyenlőségére.
A sportolók, a nézők és a média munkatársainak élelmezése nem egyszerű feladat. A helyi termelők és vállalkozások, különösen a bio minősítésű élelmiszereket előállítók kaptak beszállítói szerződéseket. Ezek között vállaltan kétszer több növényi alapanyagú étel található, melyek kevesebb karbonkibocsátással járnak, az élelmiszerek 80 százaléka francia eredetű és 25 százalékuk maximum 250 km-t utazott.
Drasztikusan csökkentették az egyszer használatos műanyagok jelenlétét a teljes rendezvény helyszínein,
PET palackok helyett ivókutakból és visszaváltható üvegekből szolgálták fel az italokat.
A Párizs 2024 karbonsemlegességi, energia- és hulladékcsökkentési törekvései előremutatóak és példaértékűek, melyeket a mindennapi élet számos területén kamatoztathatnak a városvezetők, sőt, mi magunk is a közlekedéstől az építkezésen át az étkezésig, és nem utolsó sorban a füstmentes életmód kialakítása során. Ez utóbbit úgy érhetjük el, ha teljesen tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.