Néhány évtizede még általános gyakorlatnak számított, hogy füstöt eregetünk a levegőbe a cigarettánkból ugyanúgy, mint az autónk kipufogójából. Szerencsére ma már egyre jobban terjed a fenntarthatóság igénye, ezért mindkét, elvileg egymástól teljesen eltérő területen hasonló ártalomcsökkentési törekvések indultak el.
Ha elég messziről nézünk valamit, sokkal könnyebben átlátjuk. Amikor a Gellérthegyről tekintünk le a városra, kis hangyáknak látjuk az embereket és apró játékszereknek az autókat - és arra is felfigyelhetünk, mennyi van belőlük, hogy aztán egy forgalmasabb napszakban füsttel árasszák el a város levegőjét. Ugyanígy furcsa és megdöbbentő azt nézni kicsit messzebbről, ahogy egy forgalmas utca hemzsegő tömegéből hányan jönnek-mennek cigarettával a szájukban, füstcsíkokat eregetve.
Az ártalomcsökkentés szerencsére mindkét területen egyre fontosabbá válik.
A két- és négyütemű robbanómotorok több mint száz éve az autózás alapját képezték. Érdekes, hogy voltak ugyan elektromos járművek a huszadik század elején is, de a műszaki és gazdasági ökoszisztéma végül mégis a benzin és a dízel felhasználására épült. Egy ideig aztán nehéz is lett volna visszaállni az elektromos meghajtásra, hiszen az emberiség hozzászokott az elérhető nagy sebességhez, valamint az egyetlen, pár perces tankolással megtehető, akár ezer kilométernél is nagyobb távolsághoz. Az elektromos autóknak fel kellett nőniük az új elvárásokhoz, ezért néhány évtizede döcögősen indult újra az ipar. Az első modellek egy-kétszáz kilométeres hatótávjai, az akár 6-10 órás feltöltési ciklusok értelemszerűen nem kedveztek az addigra meggyökerezett megszokásoknak.
Ezen egyrészt az egyre hatékonyabb elektromos motorok és az egyre jobb hatásfokú akkumulátorok változtattak: ma már nem ritka a 3-400 kilométeres hatótáv, és a legújabb töltőknél szintén nem kell órákat rostokolni, tehát kényelmessé vált az utazás. Másrészt, egyfajta átmeneti megoldásként megjelentek a hibridek, azok a gépjárművek, amelyekben a benzines motor mellett elektromos is dolgozik, amely bizonyos menetkörülmények között automatikusan átveszi a hajtást, így csökkentve a benzin okozta ártalmakat.
Ugyanez a folyamat a dohányzás területén is megjelent. A tudomány mai állása szerint ugyanis nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért az a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk. A füstölés a környezetet is megterheli, és persze az égéstermékekkel a levegőbe kerülő káros anyagok miatt komoly következménye az úgynevezett passzív dohányzás, amikor kéretlenül-kelletlenül az is másodlagos dohányossá válhat, aki a cigarettázók környezetében van.
Épp ezért az a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már elkezdtük, akkor minél előbb leszokunk róla, hiszen kizárólag a leszokással lehet a legteljesebb mértékben csökkenteni az egészségügyi kockázatokat, a pozitív hatások már a leszokás első napjától kimutathatók. Éppen ezért aki elhatározza, hogy leszokik, ebben mindenképp támogatni kell. Azonban sokan vannak, akik ezt valamiért nem teszik meg. Az autókhoz hasonlóan ma már léteznek olyan technológiák, amelyek füst és égés nélkül működnek, ezért lényegesen – akár 70-95 százalékkal - kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Így azon felnőtt dohányzók számára is vannak lehetőségek az ártalomcsökkentésre, akik minden ismert kockázat ellenére is úgy döntenek, hogy tovább dohányoznak. Azonban a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükségesek.
Ilyen égés és füst nélkül működő technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Azonban ezek a füstmentes technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Fontos azt is megjegyezni, hogy az ezen technológiák által elérhető ártalomcsökkentés csak a cigaretta végleges elhagyásával érhető el maradéktalanul. A dohányzás minden formája káros, ezért a legjobb megoldás, ha semmilyen formában nem fogyasztunk nikotin- vagy dohánytartalmú terméket.
Amint láthattuk az idő előrehaladtával, valamint a tudomány és technika fejlődésével az élet számos területén fejlesztenek ki olyan technológiákat, amelyek használata kevesebb környezeti terheléssel jár. Érdemes az ártalomcsökkentés gondolatát beépíteni a mindennapjainkba, hiszem sok apró lépés akár óriási változást tud eredményezni.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.