Egy 2023-as OECD-tanulmány szerint a felnőttek mindössze 34%-a rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A szülők sokszor azt gondolják, hogy a pénz „felnőtt dolog”, és hogy kisgyermekkorban még túl korai lenne erről beszélni. Pedig a játékokat és fogyasztási cikkeket népszerűsítő reklámoktól kezdve az otthoni pénzügyi döntésekig a gyerekek akaratlanul is találkoznak a témával, ezért elengedhetetlen, hogy aktívan irányítsuk őket a pénzhez való egészséges kapcsolat kialakítására. A pénzügyi műveltség és tudatosság ma tehát fontosabb, mint valaha, különösen a gyermekek körében, és ehhez a történetek kínálnak szórakoztató, egyszerű és hatékony utat.
Mert egy jó mese észrevétlenül tanít, didaktikus szándék nélkül fejleszti például a képzeletet és a fantáziát vagy épp az érzelmi intelligenciát. Bruno Bettelheim A mese bűvöletében című világhírű művében azt írja, hogy a klasszikussá lett mesék titka az, hogy anélkül segítenek a világ megértésében, hogy ennek közben tudatára ébrednének a gyerekek, azaz nem észrevehető módon, hanem a mese spontán „varázsa” folytán tanítanak toleranciára, empátiára, alapvető erkölcsi normákra vagy éppen pénzügyi tudatosságra.
Ugyanakkor a napjainkban születő, kifejezetten érzékenyítő vagy edukatív céllal írt mesék is adhatnak a gyerekeknek értéket, alkalmat a beszélgetésre, a kérdések megfogalmazására. Ilyen a kisgyermekeknek szóló pénzügyi mesekönyv, a Cserebere az erdőben, melyet az ország egyik vezető gyermekkönyvkiadója, a Pagony Kiadó és az Erste közösen jelentetett meg, és majd 2025 nyarán érkezik a könyvesboltokba, de addig is, akik Erste Cseperedő Bankszámlát nyitnak a gyermeküknek, már most kapnak ajándékba egy példányt, hogy megismerhessék a takarékos mókus, a gyűjtögető szajkó, a kiváló cserekereskedő sün, az előrelátó őz, a javait másokkal könnyen megosztani tudó vadmalac történetét.
A didaktikusság kerülendő
Nem csupán a mit, a hogyan is kardinális kérdés ezeknél a könyveknél. Ha az edukáció a mese szerves része, akkor a gyerek számára sem lóg ki annyira a lóláb, hanem teljes természetességgel fogadja el a mese által közvetített pozitív mintákat.
A Cserebere az erdőben az erdei állatok „pénzügyeibe” nyújt mókás betekintést: négy évszakon át követhetjük az életüket, miközben ők különféle dolgokat csereberélnek vagy adnak kölcsön egymásnak.
Így anélkül mutatják meg a gyerekeknek, mit jelent az eltérő érték, a kölcsön vagy a kamat fogalma, hogy ezekkel a szavakkal meg kellene ismerkedniük. A mesekönyv végén a szülők játékos feladatokat találnak: ezek segítenek abban, hogy a gyerekekkel együtt mélyíthessék el a megszerzett tudást, és elkezdjenek beszélni a kérdésről. A Cserebere az erdőben szerkesztésénél is az volt az elsődleges szempont, hogy a gyerekek ne a tanítást, hanem az élvezetet leljék meg az erdei kalandokban, mégis kapjanak egy olyan alapot a pénzügyi folyamatokhoz, amire később, a való életben támaszkodhatnak – hangsúlyozta Sárdi Dóra, a Pagony társalapítója. Hozzátette: Ez az, amiben ez a könyv egyedülálló, és ez főként a szerző, Czernák Eszter leleményességének és a Pagony sok évtizedes tapasztalatának köszönhető.
Czernák Eszter eredetileg felnőtteknek szeretett volna írni, de végül nem lett elégedett az elkészült regényével. Gyakorlás gyanánt meséket, családi történeteket „firkálgatott”, és ezeket a kéziratokat küldte be a Pagonyhoz, a válasz pedig szinte azonnal meg is érkezett: a kiadó lecsapott rájuk, és nem is egy, de rögtön két könyvet is megjelentetett művei közül. Így került a polcokra 2019-ben A világ legjobb játszótere és a Sári és Berci otthon, később a Panka-sorozat, a Sárkányovi, majd a Sárkánysuli. Utóbbi mesekönyvében nagyon árnyaltan már megjelenik a pénz témája, és épp erre a didaktikusságot nélkülöző stílusra volt szüksége a könyvkiadónak. Eszter úgy véli, íróként könnyű átesni a ló túloldalára, főként akkor, ha egy számára fontos témáról szeretne beszélni, de a szerkesztői gárda kifejezetten ügyel arra, hogy megmaradjon a kényes egyensúly.
„A pénz szó egészen a feladatokig nem is hangzik el a mesében, mégis a könyv áttételesen beszél arról, hogy a pénzügyeinket akkor a legegyszerűbb kezelni, ha tervezünk – akár rövid, akár hosszú távra”
– mondta el Czernák Eszter, és hozzátette: míg a mese a 3-6 éves korosztálynak szól, a könyv végén lévő feladatok inkább már az alsó tagozatos iskolásokat célozzák meg. Ebben a korban már elkezdi a kicsiket foglalkoztatni a pénz, és olyan kérdéseket tehetnek fel, miért kell apának és anyának dolgozni, miért nem vehetünk meg bármit a boltban, és így tovább. Ha ebben a korban elkezdjük átadni nekik a pénzügyi ismereteket, később könnyebben tudnak boldogulni a pénzügyek területén. A didaktikusság elkerülését szolgálta az is, hogy könyv illusztrátorával, Szert-Szabó Dorottyával együtt azon a véleményen voltak, hogy jobb, ha az állatok nem kapnak ruházatot, emberibb karaktert.
Történetekből tanulunk a legkönnyebben
A mese áttételesen távolít, ezáltal pedig segít a gyerekeknek a hősökön keresztül saját a helyzetükről, pénzhez való viszonyulásukról beszélni, vagy ráismerni önmagukra vagy családtagjaikra a szereplőkben. A magával ragadó elbeszélés segít a gyerekeknek, hogy beleéljék magukat a történetbe, így a tanulási folyamat élvezetesebbé és emlékezetesebbé válik, főleg, ha interaktív elemeket, munkafüzetet is tartalmaz, mint a Cserebere az erdőben.
Bár a gyerekek a mindennapi apró-cseprő pénzügyi cselekedetekből is tanulnak, például, mikor elmondjuk nekik, milyen fontos a villany lekapcsolása a takarékoskodás miatt, mégis történetekbe ágyazottan tudnak a legjobban tanulni. És persze nemcsak ők, hanem mi, felnőttek is: Dr. Boldizsár Ildikó a metamorphoses meseterápia elméletének kidolgozója szerint életünk során sok olyan helyzettel találjuk szembe magunkat, amelyek megoldásához, kezeléséhez nincs eszköztárunk, nem tudunk helyesen dönteni, nem tudjuk, merre induljunk. Régen a történetek, mesék készítettek fel minket a helyes választásokra, ezért agyunk számára evolúciósan is sokkal befogadhatóbb, ha egy információ történetbe ágyazottan kerül elénk, és jobban is emlékezünk az így tanultakra. Saját élményeinket is könnyebben feldolgozzuk történetek alkotásán és mások történeteinek hallgatásán keresztül. A történetmesélésen túl a játékosítás, a gamifikáció is segíti a könnyebb és hatékonyabb tanulást. Az Erste bank az elmúlt években már széleskörű tapasztalatokat szerzett a pénzügyi ismeretek játékos átadásában, így ezeket az ismereteket is felhasználták a könyv elkészültekor.
A mesekönyvből jut a pénzintézet gyermekbarát bankfiókjaiba is, és az Erste társadalmi munkát végző partnerei, alapítványok, civil szervezetek segítségével hátrányos helyzetű családoknak is juttat a könyvből.
„Úgy látjuk az Erstében, hogy a pénzügyi ismeretekről való beszélgetést nem lehet elég korán elkezdeni, és a legjobb, ha ezt játékos formában tesszük. Ezért is kezdeményeztük ennek a mesekönyvnek a megszületését, hogy eszközt adjunk a szülők kezébe, megkönnyítsük kicsit a dolgukat. Így most játékosan, meséken keresztül értjük és értethetjük meg az olyan fogalmakat, mint a másokról és magunkról való gondoskodás, a kölcsön szerepe és az általa teremtett lehetőségek, vagy a dolgok csereberéjének szabályai. Ugyanakkor szeretnénk, ha a pénzügyi edukáció széles körben elérhető lenne. A social banking üzletágunk számos civil és társadalmi vállalkozás partnere, de sok felzárkózó célcsoportot is igyekszik támogatni. A legkisebb korosztály megszólítása eddig nagyon hiányzott a hátrányos helyzetű gyerekek esetében is, ezt a hiányt is pótolni fogja a Cserebere az erdőben”
– mondta az Indexnek Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője.
(Borítóképen: Szert-Szabó Dorottya és Czernák Eszter Fotó: Erste )
