Hosszú évszázadokon keresztül az uralkodók és gazdag emberek látványos gesztusokkal prezentálták, hogy megengedhetik maguknak a pénzszórást. Tetteikkel sokszor veszélybe sodorták nemcsak a saját vagyonukat, de akár azok életét is, akikért felelősséggel tartoztak. Az ő példájuk és történetük is kellett azonban ahhoz, hogy október utolsó munkanapján a Takarékossági világnapját ünnepelhessük.
A pénzszórás mesterei anno
Nero császár például saját városa, Róma romjain kezdett drága palotát építtetni magának, míg Kleopátra egyszer fogadást kötött Marcus Antoniusszal, hogy képes lesz egyetlen vacsorával elkápráztatni őt, és az többet fog érni, mint egy teljes vagyon. Az egyiptomi uralkodónő az egyik fülében viselt brutálisan értékes gyöngyöt – melyek abban a korban a világ legnagyobb értékű gyöngyei közé tartoztak – egyszerűen beledobta egy kis ecetbe. Az ecetsav pedig azonnal feloldotta a gyöngy kalcium-karbonát tartalmát, így az ékszer megsemmisült. Ezután Kleopátra megitta az italt, amivel bizonyította azt, hogy egy minden képzeletet felülmúló vacsorát szolgált fel.
A dzsentrik tettei
Persze Kleopátra mellett vannak frissebb, és akár hazai emlékeink arról, mit jelent a fényűzés. Elég csak a dzsentrikre gondolni, akiknek életmódját rengeteg legenda övezi a magyar kultúrkörben. A legtöbb ezek közül arról szól, hogy hogyan is éltek a nemesi földbirtokos osztály tagjai, akik bár hivatalosan nem tartoztak a legmagasabb arisztokrácia körébe, mégis jelentős földbirtokkal és társadalmi befolyással rendelkeztek. A dzsentrik ugyanakkor legtöbbször nem becsülték a vagyonukat, így extravagáns és pazarló életmódot éltek. Ennek során pedig nem egyszer fordulhatott elő, hogy ezerbankóssal gyújtották meg a szivarjukat. Azzal azonban egyikük sem számolt, hogy ez visszafelé sülhet el. A dzsentrik többsége ugyanis a birtokaira alapozott gazdagságot hosszú távon nem volt képesek fenntartani, ami miatt sokan közülük jelentős mértékben eladósodtak.
A takarékosság a modern kor vívmánya
Az intézményes takarékosság a XVIII–XIX. században alakult ki, amikor a modern pénzügyi rendszerek, takarékpénztárak létrejöttek, és a személyes pénzügyi tervezés jelentős fejlődésnek indult. Ráadásul mindez annyira fontossá vált a hétköznapi emberek számára, hogy 1924-ben a takarékpénztárak Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján a résztvevők életre hívták a Takarékossági Világnapot, amelynek időpontját minden év október utolsó munkanapjában határozták meg. Ez a nap 2024-ben október 31-ére esik, és csakúgy, mint minden évben, az eseményt a világ számos, a pénzzel bármilyen formában foglalkozó intézményében megtartják. Természetesen a Pénzmúzeumban is megünneplik a világnapot, amelynek keretében az intézmény a pénz múltját, jelenét és jövőjét játékos, interaktív formában bemutató nyílt napot szervez október 31-én, 9–19 óra között.
A látogatók több izgalmas program közül válogathatnak: lesz játék a takarékosság és a gasztronómia jegyében, de a szervezők egy olyan előadást is előkészítettek, amiben a látogatók a Nulla Hulladék felé vezető út legfontosabb 10 lépésével ismerkedhetnek meg.
A Pénzmúzeumban temérdek módon ismerhetjük meg a különböző korok fizetőeszközeit, és kaphatunk kézzelfogható tudást arról, hogy mikor mit jelentett a pénz. A múzeum tematikája és struktúrája jól keretezi az intézmény küldetését, amelynek fókuszában elsősorban a diákok és fiatalok, illetve az érdeklődő felnőttek és családok megszólítása áll, az ő pénzügyi tudatosságuk fejlesztése. Ennek érdekében a Pénzmúzeum a hiteles szakmai gondolatokat egyszerűen befogadható, élményszerű formában tárja a látogatók elé, amelyben kiemelt szerepet kap a látványos multimediális környezet, az interaktív digitális technológia és a mindennapi élet példáira épülő, gyakorlatban is könnyen alkalmazható ismeretanyag. A múzeum a kialakított élménytér sokoldalúsága miatt egyszerre képes értéket közvetíteni az egyéni látogatók, a szakmai ismereteket kereső egyetemisták vagy a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében érkező általános- és középiskolás diákok számára. Emellett már a legkisebbek számára is kínál érthető, élményalapú tevékenységeket.
