Hazánkban csak a tavalyi évben több tízezer házasságot kötöttek és több mint tizenötezren váltak el; a magyar lakosság egy jelentős része érintett, vagy érintetté válhat az ezekkel kapcsolatos jogi vonatkozásokban. Nem meglepő, hogy rekordszámú, több mint 12 ezer ember válaszolt arra a kérdőívünkre, amit nemrég adtunk közre, és amiben arról érdeklődtünk, hogy tudják-e az olvasók, hogyan történik a vagyon megosztása a házasságban vagy válás esetén. A beérkezett válaszokról, illetve a köznyelvben sokszor házassági szerződésnek nevezett vagyonjogi szerződésről dr. Tóth Ádámmal, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével beszélgettünk.

Soha nem lesz közös az összes vagyon, de a hitelek szinte mindig azok

Első kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy hány év után lesz közös a házastársak minden vagyona. A válaszadók csaknem kétharmada, azaz 64 százaléka tudta, hogy a jó válasz a soha. A társadalom többsége tisztában van azzal, hogy egyes esetekben, például ha valaki örökléssel vagy ajándékozással jut egy vagyontárgyhoz, akkor az sose lesz a házaspár mindkét tagjának a tulajdona. „A 15 év egy félreértés, a hatályos Polgári Törvénykönyv szerint a mindennapi közös életvitelt szolgáló szokásos mértékű berendezési tárgyak, felszerelések, például az olcsó cipősszekrény helyébe lépő érték ötévi házassági életközösség után lesz közös vagyon. De általában amúgy sem ezeken megy a vita válás folyamán” – teszi hozzá dr. Tóth Ádám.

Rákérdeztünk az olvasóknál arra is, hogy ha a férjnek van egy lakása és kiadja, akkor a bevétel kit illet meg. 51 százalék úgy hitte, hogy ez a férj vagyonát gyarapítja majd, de az amúgy logikus elképzelés téves. Csupán minden harmadik kitöltő (34 százalék) tudta, hogy ez „közös kasszába megy”, de ugyanez igaz akkor is, ha más jellegű saját tőkéből van hozama az egyik félnek.

A házastárs hiteleire, tartozásaira vonatkozó kérdés is kifogott a legtöbb válaszadón. Csupán 37 százalék tudta, hogy a kölcsön visszafizetéséért alapvetően közösen terheli a felelősség a feleket. A legtöbb válaszadó (60 százalék) azt hitte, ez csak akkor igaz, ha közösen vették fel a hitelt. Pedig a hatályos jogszabályok azt mondják, egy személy csak akkor nem felelős a házastársa tartozásaiért, ha valamiféle „nyoma”, írásos bizonyítéka van annak, hogy tiltakozott a kölcsön felvétele ellen. (Illetve, ha bizonyítja, hogy nem tudott róla, viszont ennek fekete-fehér igazolása meglehetősen nehéz.) „Egy vagyonjogi szerződésbe viszont bele lehet venni, hogy hitelfelvétel esetén a másik fél felelőssége kizárt” – mutat rá a megoldásra dr. Tóth Ádám.

A válással együtt jár a vagyonelosztás is

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy válásnál, a vagyonelosztás idején számít-e, ha a pár a házasság előtt élettársként élt együtt. Minden második válaszadó egyértelmű nemmel válaszolt, pedig a helyes válasz az igen, ezt mindössze 17 százalék tudta. „A jogszabályok a vagyonjogi viszonyokat kiterjesztik az együttélés időpontjának kezdetére” – tudjuk meg dr. Tóth Ádámtól. Vagyis az az életközösség kezdetétől hatályosul a törvényes vagyonjogi rendszer akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt.

Sajnos hazánkban (is) a házasságok egy jelentős hányada válással végződik, ilyenkor pedig felmerül a vagyonmegosztás. „Németországban nem lehet úgy házasságot kötni, hogy nem szembesítik a párokat azzal, hogy ők milyen vagyonjogi rendszert választanak: vagyonelkülönítést vagy vagyonközösséget. Nálunk viszont a vagyonközösség eleve adott” – mutat rá dr. Tóth Ádám. Ennek megfelelően a közös vagyonon osztozkodni kell, ezzel minden harmadik válaszadó (33 százalék) volt tisztában.

A válaszadók legnagyobb csoportja, 65 százaléka úgy tudta, hogy akkor nem kell osztozkodni mindenen, ha házassági vagyonjogi szerződést kötöttek. Ez a fajta dokumentum valóban sokat könnyíthet a gyakorlatilag mindenki számára kellemtelen osztozkodásan, de a válasz mégis téves. A külön vagyonon nem kell osztozkodni vagyonjogi szerződés hiányában sem.

Hazánkban is sok pár van, akik hivatalosan nem kötik össze az életüket, viszont élettársként gyakorlatilag úgy élnek együtt, mint egy házaspár, nem egy esetben gyerekük is születik. Vajon ők hogyan osztozkodnak, ha úgy döntenek, külön utakon folytatják? A válaszadók legnagyobb csoportja, 58 százaléka szerint ilyen esetben gyakorlatilag elfelezik, amilyük van. Pedig a helyes válasz az, hogy élettársak esetén nem keletkezik közös vagyon, mindenkit annyi illet meg, amennyit keresett, illetve amennyit hozott. Ezzel mindössze 22 százalék volt tisztában. Talán ez egyszerűnek hangzik, de a házasságkötés hiánya a gyakorlatban nagyon bonyolulttá tudja tenni az osztozkodást, főleg, ha sokáig éltek együtt, nagyon nehéz „visszafejteni”, kinek mi jár. „Élettársak között nagyjából olyan közös tulajdonjogi viszonyok vannak, mint amikor két egyetemista együtt él egy albérletben” – világítja meg a helyzet jogi oldalát a közjegyző.

„A vagyonjogi szerződés megakadályozza a viták elmérgesedését”

Az utolsó kérdés a házassági vagyonjogi szerződésről szólt, arra vonatkozott, hogy az otthon készített ilyen szerződéshez kellenek-e tanúk. Itt 60 százalék tévesen az igen választ jelölte meg, csak 36 százalék tudta, hogy a „házilag” készített szerződés nem érvényes. „A házastársak nagyon szoros érzelmi közelsége miatt ezt a szerződést csak minősített okirati formában lehet megkötni” – mondja dr. Tóth Ádám. Vagyis közjegyzői okiratba foglaltan vagy ügyvéd által rögzített formában kell megkötni, utána be kell jegyeztetni egy nyilvántartásba ahhoz, hogy harmadik féllel, például egy bankkal szemben hatályos legyen.

A hatályos jogszabályok szerint a törvény nem nézi, hogy a házastársak vagyona kinek mekkora erőfeszítése árán keletkezett, az mindenképpen közös. Dr. Tóth Ádám úgy látja, hogy hazánkban is egyre elfogadottabb, hogy az emberek tudatosan viselkednek, és házassági vagyonjogi szerződéssel veszik elejét annak az akár évekig elhúzódó folyamatnak, amivel egy válás során a vagyonmegosztás járhat. Bár tapasztalatai szerint a fiatalok nem egy esetben inkább szülői nyomás miatt keresik fel a közjegyzőt ez ügyben, viszont a nem előszőr házasulók már óvatosabban, körültekintőbben járnak el. Erre az okiratra abban az esetben fokozottan szükség lehet, ha az előző házasságból gyermek született. A vagyonjogi szerződés így védi őt (vagy őket) és az új házastársat is, nem állhat elő az a helyzet, hogy esetleg az egyik megpróbálja „kiforgatni” a másikat a vagyonból.

A házassági vagyonjogi szerződés mindenképpen rögzít egy aktuális állapotot, vagyis azt, hogy ki és milyen vagyontömeggel érkezett a házasságba. Ezen felül benne foglaltatnak azok az elvek, amelyek meghatározzák a közös vagyongazdálkodást, a közös háztartáshoz való hozzájárulást. Ennél a résznél például ajánlott rögzíteni, hogy ha kisbaba születik, akkor az anya gyerekneveléssel töltött évei milyen mértékű vagyoni hozzájárulásnak számítanak. Kiköthetik benne például azt is, hogy a saját tőketulajdon hozama nem a közös vagyont gyarapítja, de a vagyonjogi szerződés hiányában közös felelősségnek számító hitelfelvétel „méregfoga” is kihúzható, illetve a beruházásokkal, például lakásfelújítással kapcsolatos elszámolások menete is rögzíthető.

Dr. Tóth Ádám tapasztalata szerint, bár nő a tudatosság, még mindig vannak, akik kissé szégyenkezve mennek el vagyonjogi szerződést kötni, szeretnének gyorsan túl esni rajta, pedig e miatt akár az is előfordulhat, hogy felületes lesz a dokumentum. „Mindig hangsúlyozom, hogy egy ilyen szerződés megkötésétől még nem vált el senki” – osztja meg velünk a szakértő. „Ez olyan mint egy balesetbiztosítás, ha megkötjük, abból nem következik, hogy szükségünk is lesz rá. Viszont, ha mégis úgy alakul, akkor nagyon jó, ha van. A válás során előfordulhat, hogy a vagyonjogi viták elmérgesednek, egy jó szerződés pedig ezt akadályozza meg.”

BRAND & CONTENT