"Való igaz, hogy a prosztatarák kialakulásának esélye 45 éves kor alatt még elenyésző, és 55 év alatt is viszonylag ritka, ám afölött már valós kockázatnak számít, az életkor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel" - magyarázza Dr. Somlai András, az Affidea Magyarország urológus szakorvosa. "A prosztatarák-vizsgálathoz kapcsolódó tévhitek hozzám kevésbé jutnak el, mivel aki már rászánja magát arra, hogy eljöjjön, ezeket elrendezte magában és ráébredt a szűrés fontosságára. Ennek ellenére mindenképpen tisztázni kell a közkeletű hiedelmeket, hiszen a cél az lenne, hogy az érintett lakosság minél nagyobb százalékban járjon rendszeresen szűrővizsgálatokra."

Ha nem tudom, nem fáj?

A tévhitek között szerepel például az, hogy ha valaki egészségesen él, gyakran mozog és körültekintően táplálkozik, nem érinti a prosztatarák. A szakértő szerint e két dolognak azonban nincs köze egymáshoz.

"Tény persze, hogy az egészséges életmód csökkenthet bizonyos kockázatokat egyéb területeken, de a rák sajnos kialakulhat teljesen fitt emberekben is. A prosztatarák esetében ezek az életmódi tényezők sajnos nem számítanak, legfeljebb a dohányzás növelheti a kialakulás esélyeit."

Szintén közkeletű viselkedésmód, ha valaki azért nem megy látszólag egészségesen orvoshoz, nehogy kiderüljön valami. Dr. Somlai András szerint ez azonban egyszerű struccpolitika. "Attól, hogy valamit nem tudunk, még létezik, és ha ez egy ilyen szinten súlyos betegség, akkor igenis számít az időfaktor.

Innentől józan ésszel eldönthető, hogy inkább nem akarunk tudni a rák kialakulásáról és már csak akkor keresünk segítséget, amikor talán túl késő, vagy időről időre megbizonyosodunk az állapotunkról és bármilyen gyanú esetén sokkal nagyobb esélyünk van a gyors és teljes felépülésre."

Lehet ugyan halálos, de megelőzhető

Bár a legtöbb emberben a rák szó még mindig egyenlő a halálos ítélettel, az idejekorán felismert állapot és a hamar elkezdett kezelések hatására a prosztatarák a legtöbb esetben akár teljesen eltűnhet, de még a rosszabb esetekben is évekkel, akár évtizedekkel kitolható az az időszak, amikor a páciens az életminőség romlása nélkül folytathatja az életét.

"A korai felismerés esetén már a kezdeti stádiumban is elkaphatjuk a rák kialakulását, amikor a daganat még az úgynevezett tokon, tehát a prosztatán belül fejlődik és nem burjánzik azon kívülre, vagy később nem képez nyirokcsomó-áttéteket" - sorolja Dr. Somlai András. "Ez az a stádium, amikor még nagyon jó a gyógyulás esélye, és ugyan a későbbi állapotokban ez már egyre rosszabbodik, de még ilyenkor is vannak különféle protokollok a kezelésre. A korai felismerés abban is segíthet, hogy a különféle kapcsolódó vizsgálatok, például a szövettan hamar kimutassa, mennyire rosszindulatú a daganat, ezzel is segítve a kezelési módszerek meghatározását."

Vélt félelmek és büszkeség helyett előrelátás

Általános vélemény férfiak körében, hogy olyan vizsgálatokra nehezebben szánják rá magukat, amelyek a "férfiúi büszkeségüket" érinthetik. De a szakértő szerint itt legfeljebb néhány perces kellemetlenségről van szó.

"Valóban furcsa lehet valakinek az, hogy a vizsgálat során az orvos ujjal, a végbélen keresztül tapintja ki a prosztatát. Egyesek eleve úgy gondolják, hogy az urológus egyenlő a végbélgyógyásszal, de itt igazából csak arról van szó, hogy a prosztata a legjobban innen érhető el, és manuális vizsgálattal állapítható meg a legjobban egy sor olyan elváltozás, amely valamilyen problémára utal. Ilyen például, ha a prosztata felülete egyenetlenné válik, esetleg a konzisztenciája megváltozik. Bizonyos elváltozások, például a méret változása természetesen észrevehető ultrahangos vizsgálatokkal is, de igazából e két módszer közös alkalmazása adhat teljes képet. A tapintásos vizsgálatnak teljesen más az információtartalma, és ezért - apró kényelmetlenség ide vagy oda - ennek az elhagyása jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy idejekorán felfedezzünk valamilyen problémát."

Dr. Somlai András szerint egy igazán körültekintő vizsgálat a manuális és az ultrahangos módszer, valamint egy laborvizsgálat összessége. Utóbbiban a vérből az úgynevezett PSA (prosztata-specifikus antigén) mértékét nézik, amely szintén jelezheti daganatos elváltozás meglétét.

"Annak, aki eljön egy szűrővizsgálatra, azt szoktam javasolni, hogy már az időpont előtt tegyen szert laboreredményre, de ha ez nem sikerül, a szűrés során tanácsoljuk ugyanezt."

Arról, hogy milyen gyakran érdemes szűrővizsgálatra járni, a szakértő egyértelmű javaslatokkal szolgál. "A prosztatarák kiszűrésére 50 év fölött mindenképpen ajánlom a rendszeres vizsgálatot, a hivatalos álláspont szerint 45 éves kort követően érdemes időnként mindenkinek rászánnia magát. De érdemes szélesíteni a kört, mivel egy ilyen szűrővizsgálat során nem csak a konkrét prosztatarák állapítható meg, hanem egyéb betegségek is, mint amilyen a prosztatagyulladás, amely krónikussá fejlődve az életminőséget komolyan befolyásoló kondíció. Ez pedig már bármilyen életkorban előfordulhat, a fertőzés pedig érkezhet akár szexuális úton, vagy valamilyen higiéniai körülmény okán is. A változó szexuális szokások miatt ráadásul azt tapasztalom, hogy az ilyen megbetegedések száma jóval nagyobb, mint a praxisom kezdetén, néhány évtizede."

A fentiek miatt Dr. Somlai András azt tanácsolja, hogy 20-25 éves életkor után érdemes 2-3 évente bevállalni egy szűrővizsgálatot, akár akkor is, ha teljesen egészségesnek érzik magukat - ekkor még főként a prosztatagyulladás időben történő felismerése érdekében. A prosztatarák kockázatának csökkentéséért pedig 45 év fölött kétévente, 55 év fölött pedig évente győzze le mindenki a kis kellemetlenségtől való félelmét és menjen el egy szűrésre.

BRAND & CONTENT