Öt évvel ezelőtt, 2019 decemberében jelentek meg az első hírek egy rejtélyes új tüdőgyulladásos megbetegedésről Kínában. Kevesen gondolták, hogy a COVID-19 rövid időn belül az egész világot megrázó járvánnyá válik, amely alapjaiban alakítja át mindennapjainkat. A pandémia egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a teljes megoldás hiányában az ártalomcsökkentő lépések – mint például a maszkviselés, a szociális távolságtartás vagy az oltások – jelentősen mérsékelhetik a kockázatokat.
Ez a felismerés nemcsak a járványkezelésben, hanem életünk számos más területén is megállja a helyét. Ahogyan a COVID-19 esetében sem tudtuk azonnal megállítani a vírus terjedését, de mérsékeltük a káros hatásokat különböző ártalomcsökkentő intézkedésekkel, - mint a maszkviselés, szociális távolságtartás és a védőoltások széleskörű alkalmazása -, úgy az élet egyéb területein is hasonló szemléletre van szükség. Gondoljunk csak az autókra: a belső égésű motorokat nem egyik napról a másikra váltják fel az elektromos járművek, de minden egyes hibrid vagy tisztán elektromos autó csökkenti a helyben keletkező károsanyag-kibocsátást, és közelebb visz minket a fenntartható közlekedéshez.
Ugyanez a helyzet otthonaink fűtésével is. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagok helyett egyre többen választanak hőszivattyút, napenergiát vagy más megújuló energiaforrásokat. Az ilyen megoldások nem tökéletesek, de jelentősen csökkenthetik a környezetre gyakorolt károkat, miközben hosszabb távon fenntarthatóbbá tehetik az életünket.
Hasonló változás figyelhető meg a táplálkozásban is. Az emberek egyre gyakrabban próbálják csökkenteni a húsfogyasztásukat, és növényi alapú alternatívákat keresnek. Bár nem mindenki válik vegánná egyik napról a másikra, ezek az apró lépések már most kedvező hatással vannak az egészségünkre és a bolygónkra.
A dohányzáshoz köthető ártalomcsökkentés ugyanezt a logikát követi. Hazánkban körülbelül 2 millióan dohányoznak, és a környezetükben élők is ki vannak téve a cigarettafüst káros hatásainak. A legjobb az lenne, ha senki nem gyújtana rá, vagy aki már dohányzik, az mihamarabb leszokna. Aki a leszokás mellett dönt, azt ebben az elhatározásában támogatni kell, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata.
Azonban sokan vannak, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak, ezen felnőtt dohányzók számára a füstmentes technológiák – például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárnák – jelenthetnek egy köztes lépést az ártalomcsökkentésben, ahogyan a maszk is mérsékelte a járvány súlyos következményeit.
Ezek a füstmentes technológiák akár 70–95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mert használatuk során nincs égés és füst sem keletkezik.
A tudomány mai állása szerint ugyanis nem elsősorban a nikotin, hanem a cigaretta égése során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással összefüggő betegségekért. A cigarettafüst közel 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre – állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA). A nikotin függőséget okoz, és számos negatív hatása ismert – például megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát –, elsődlegesen a cigarettafüst mérgező anyagai azok, amelyek az egészségkárosító hatásokért felelősek. A füstmentes alternatívák – bár nem kockázatmentesek – mérsékelhetik a dohányzás okozta károkat azok számára, akik a figyelmeztetések ellenére is tovább dohányoznak.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a dohányzás minden formája káros, így ezek a technológiák sem veszélytelenek. Mivel nikotint tartalmaznak, függőséget okozhatnak; valamint az károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükségesek. A legjobb megoldás tehát továbbra is kizárólag a dohányzás teljes elhagyása.
A COVID-19 utóhatásai közé tartozik, hogy még nagyobb hangsúly került a tudatos döntésekre és a megelőzés fontosságára. Ahogyan a járvány idején alkalmazott intézkedések célja nemcsak a vírus megfékezése volt, hanem a nagyobb károk elkerülése is, úgy az élet más területein is érdemes a legkevésbé káros megoldásokat keresni, ha a teljes változás nem lehetséges azonnal. Ahogyan a pandémia során megértettük, hogy a maszkviselés vagy a szociális távolságtartás nem szüntetik meg teljesen a kockázatot, de jelentősen csökkenthetik azt, úgy a dohányzás ártalomcsökkentésében is hasonló a helyzet. Öt évvel ezelőtt elkezdtünk tanulni a járvány kezeléséről, de most is érdemes átgondolni, hogy az élet más területein milyen apró döntések vezethetnek egy fenntarthatóbb, kevésbé káros élethez.
Az ártalomcsökkentés egy fontos állomás lehet ezen az úton azoknak, akik valamiért nem akarnak teljesen lemondani egy rossz szokásról – legyen szó dohányzásról, közlekedésről, táplálkozásról, vagy egyéb káros szenvedélyről. A COVID-19 tanulságai szerint minden apró lépés számít az ártalomcsökkentésben. A dohányzás tekintetében azonban kizárólag egyetlen helyes lépés van: ha egyáltalán nem dohányzunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.