Milyen fizetési eszközök léteznek? A kérdésre az egyik kisfiú rögtön rávágja, hogy a bitcoin. A Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában vagyunk, az egyik ötödikes osztályban, a Pénzmúzeum Bőröndmúzeum - Utazás a pénz körül pénzügyi ismeretterjesztő óráján. „Ha Csepelen vagy valamelyik kisebb településen tartunk foglalkozást, ott rendszerint a munkát említik” – meséli Figura Magdolna foglalkozásvezető. „Azt a jelenséget, amikor valaki ledolgozza például a tartozását. Ilyen helyeken a bitcoin nem kerül szóba.” Pedig bárhol él egy gyerek az országban, és bármilyen iskolába jár, egész biztos, hogy felnőttként foglalkoznia kell majd pénzügyekkel. Bevétele lesz, azt be kell osztania, előfordulhat, hogy hitelt kell felvennie, esetleg különböző befektetésekkel akarja majd kiegészíteni a jövedelmét. Ezekhez pedig pénzügyi ismeretek szükségesek.
Interaktív, 21. századi múzeum Budán
A Pénzmúzeum valódi 21. századi kiállítótér, amely a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célozza. A látogatók saját szemmel, saját kézzel, interaktív eszközökkel szerezhetnek tudást és tapasztalatot. A szóban forgó ötödikesek közül többen jártak már a múzeumban, lelkesen mesélik az élményeiket. Van, akinek az tetszett, hogy mikroszkóp alatt vizsgálhattak egy bankjegyet, így láthatta milyen szabad szemmel észrevehetetlen apróságokkal teszik szinte lehetetlenné a pénz hamisítását. Másnak a saját arcképpel nyomtatható bankjegy tetszett. Egy kisfiú azt az élményt emelte ki, hogy felemelhetett egy valódi aranyrudat, amiről kiderült, hogy meglehetősen nehéz.
A tény elgondolkodtatta az osztályt:
akkor hogyan lehet, hogy az akciófilmekben könnyedén sétálnak az aranyrudakkal megtömött bőröndökkel?
A válasz az, hogy nyilván ez lehetetlen, a filmek ebben (sem) reálisak. Ez az eset is jó példa arra, hogy a Pénzmúzeumban járva nem csak és kizárólag gazdasági ügyekről szerezhetnek információt a látogatók, hanem egyéb következtetésekre is juthatnak.
A legkülönbözőbb pénzügyi témákban tartanak foglalkozásokat
A Pénzmúzeumba előzetes regisztráció után bárki ellátogathat. Azonban a Budán, a Széll Kálmán téren található impozáns épületbe nem mindenki jut el, így született meg a Bőröndmúzeum - Utazás a pénz körül pénzügyi ismeretterjesztő kezdeményezés, amely 2023. szeptember 1-jétől indult útjára. A Bőröndmúzeum célja az általános pénzügyi ismeretek átadása a múzeumpedagógia eszköztárának a segítségével. Korszerű és játékos formában ismerteti meg a diákokat a legkülönbözőbb gazdasági témákkal. A program jól kapcsolódik a Nemzeti Alaptanterv állampolgári ismeretek tantárgyához és a gazdasági-pénzügyi ismeretek megszerzéséhez.
Emellett a kezdeményezés kiemelt célja, hogy az órák hátrányos helyzetű településekre is eljussanak – olyan helyekre, ahol mindennapos, hogy valaki úgy „fizet”, hogy ledolgozza az adósságát.
A Pénzmúzeum általános és középiskolákban is tart előadásokat előre egyeztetett időpontokban, az interaktív órák 45 percesek, akár egy tanóra. Egy intézményben legalább 3-4 foglalkozást tartanak egymás után, különböző osztályokban. Ezek más és más tematikára épülhetnek, a kisebbekkel jellemzően a családi költségvetésről szokták beszélgetni, a megtakarításokról és befektetések témakörét inkább középiskolásokhoz viszik. De a választható tematikák között van még a korszerű pénzkezelés, a bankjegybiztonság, bankjegyismeret, a bankrendszer és hitelezés, illetve a monetáris politika.
Az óra anyaga mindig alkalmazkodik az osztály érdeklődéséhez
Figura Magdolna pályája során húsz évet dolgozott a bankrendszerben, illetve tanított is, jelenleg foglalkozásokat tart a Bőröndmúzeum keretein belül. Hangsúlyozza, hogy ezeknek az interaktív óráknak az anyaga rugalmas, mindig az jelenlévő osztály érdeklődéséhez, felkészültségéhez igazodik. Az általunk meglátogatott órán hamar kiderült, hogy az ötödikes diákok nagy részének már van saját bankkártyája. Ez alapján jóval több pénzügyi ismerettel rendelkeznek, mint sok kortársuk, így a feladatokat is ehhez igazították.
Az óra során a diákok párban vagy négyes csoportokban dolgoztak együtt, és többek között olyan feladatokat kellett megoldaniuk, mint kooperációban összeírni a bankkártya részeit - a tízéves gyerekek jórészt tisztában voltak azzal, hol van rajta a chip és mi az a biztonsági kód. A diákok nem csupán a bitcoin fogalmával voltak tisztában, hanem az okosóra, a fesztiválkártya is előkerült mint fizetési eszköz, de sokan ismerték a SZÉP- és a törzsvásárlói kártyát is. Vagyis a gyerekek egyértelműen figyelnek, szívják magukba az információt, amikor a szüleik pénzügyi tevékenységével, szemléletmódjával találkoznak. Az utolsó feladat a bankkártya és a készpénz előnyeiről és hátrányairól szólt, itt különböző állításokat vitattak meg, hogy melyik fizetési eszközre vonatkozik, és azt előnyként vagy hátrányként értékeljük-e.
A feladatok közben a diákoktól záporoznak a kérdések, a felvetések. Ezek közül nem egy biztonsági kérdésekre vonatkoztak. Így alkalom nyílt megvitatni, milyen a jó PIN-kód, és milyen trükkökkel tárolhatjuk biztonságosan, ha úgy érezzük, nem tudjuk megjegyezni. A Pénzmúzeumnak kifejezett célja, hogy az iskolás korosztály érdeklődést felkeltse a pénzügyek és általában a gazdasági iránt, ez most példásan sikerült. Fontos tudni, hogy az intézmény a foglalkozások után is kapcsolatban marad az iskolákkal, például rendszeresen értesíti őket az adott korosztály számára rendezett különböző pénzügyi-gazdasági versenyekről.
