Pár héttel ezelőtt kérdőívet adtunk közre, teszteltük olvasóink tudását, mennyit tudnak az égés témaköréről. A válaszokból az derült ki, hogy az Index-olvasók tisztában vannak a jelenséggel, sőt még az ártalomcsökkentés témájában is otthonosan mozognak.
Az iskolában a természettudományok oktatása közben mindenki hallott az égésről, mint kémiai folyamatról. A jelenség mindennapjaink része, az emberiség használja az égés folyamatát saját céljaira. Például a cementgyártás, az alumíniumolvasztás, vagy a hulladékkezelés sem működne e nélkül, de otthonaikban a cirkó fűtés, a belső égésű motorokkal működő autók, a gáztűzhely vagy a csillagszórók működése során is végbemegy az égésnek nevezett folyamat.
A cigaretta fogyasztása közben is ez a jelenség történik, a Föld egymilliárd és Magyarország kétmillió dohányosa szintén meggyújtja a cigarettát a használat során.
De vajon mit tudunk erről a mindennapjaink szerves részét képező folyamatról? Mennyi maradt meg a kémiaórák anyagából?
A közelmúltban az Index olvasókat kérdeztük a témában, kvízünket több mint hétezren töltötték ki, írásunkban most közreadjuk a válaszok eredményeit.
Az első kérdés mindjárt az alapoknál kezdett, arról faggattuk az olvasókat, mit nevezünk égésnek. A jelenséget általában összekapcsoljuk a nyílt lángokkal, ennek ellenére csak 9 százalék jelölte be azt a helytelen választ, miszerint égésről akkor beszélünk, amikor tűz keletkezik. A másik rossz választ (amikor szénatomok válnak ki az anyagból) még kevesebben választották (4 százalék). Ez az opció nyilvánvalóan helytelen, hiszen egyéb folyamatok, például az oxigén nélküli termikus bomlás, vagy egyéb agyagokkal való reakció során is válhat ki szénatom egy anyagból. A válaszadók döntő többsége, 82 százaléka tudta, hogy égésnek azt a folyamatot nevezzük, amikor az éghető anyag egyesül a levegő oxigéntartalmával.
A meghatározásból következik egy fogós kérdés: kémiai értelemben nevezhetünk-e égésnek olyan jelenségeket, amelyeket a hétköznapok során nem tartunk annak? Például égés-e a rozsdásodás? Az olvasókon nem lehetett kifogni, 81 százalék tudta, hogy igen, a rozsdásodás égés, hiszen a vas atomjai egyesülnek a levegő oxigénjével. Tudományos értelemben ugyanis létezik lassú égés, ilyen például a már említett rozsdásodás. A gyors égést pedig „konyhanyelven” robbanásként szoktuk emlegetni. Mindössze 14 százalék gondolta, hogy a tűz mindenképpen feltétele az égésnek, minden huszadik pedig azt hitte, hogy az égés kritériuma az, hogy hőleadás és atomok módosulása történjen.
Az égés lehet tökéletes vagy tökéletlen. De mégis, mit takarnak ezek a kifejezések? Következő kérdésünkben erről faggattuk az olvasókat, akik döntő többségben (76 százalék) tisztában voltak azzal, hogy a tökéletlen égésnél azért marad vissza éghető anyag, mert nem állt elegendő oxigén rendelkezésre a folyamat lejátszódásához. Gyakorlatban a kevés oxigén azzal jár, hogy az égés közben korom, füst keletkezik (minél több oxigénmolekula „hiányzik”, annál több). Minden ötödik gondolta, hogy a tökéletlen égés oka a nem elég magas hőmérséklet, és csak 4 százalék jelölte be a teljesen helytelen választ, miszerint a tökéletlen égést a közelben bujkáló vízmolekulák okozzák.
A világban létező anyagok döntő többsége éghető, de mindegyiknek más és más a gyulladási hőmérséklete, például a foszfor egyes változatai már 40-50 Celsius fokon lángra lobbannak. (De a rendkívül stabil szerkezetű nemesgázok például nem éghetőek.) Vajon mi a gyulladási hőmérséklete a tojásfehérjének? Ennél a kérdésnél 9 százalék gondolta helytelenül, hogy ez a matéria semmilyen körülmények között nem ég. 48 százalék azt hitte, már 300 Celsius fokon meggyullad, 42 százalék pedig tudta, hogy 600 Celsius fok feletti hőmérséklet szükséges ehhez. Nekik volt igazuk, a tojásfehérje éghető, de ez a nagyon magas hőmérséklet kell hozzá.
Régebben az emberek rendszerint fával fűtöttek, a tábortüzek és az egyre inkább csak a hangulat miatt használt épített kandallók esetében szintén fát használunk. A különböző fafajtáknak nem ugyanaz a gyulladási hőmérsékletük. De hány Celsius fok kell ahhoz, hogy a tölgyfa égni kezdjen? A válaszok ebben a kérdésben megoszlottak. Nagyjából minden harmadik válaszadó (37 százalék) tudta a helyes választ, miszerint a tölgy 340 Celsius fokon kezd égni. Legtöbben 310 Celsius fokra tippeltek (39 százalék) – ami, valljuk be, majdnem jó válasz. Az ebben az összefüggésben alacsonynak számító 200 Celsius fokra mindössze 24 százalék tippelt.
A tűz veszélyes jelenség lehet, többek között ezt példázzák a rendre visszatérő erdőtüzek. Ezeket a mediterrán térséghez szoktuk kötni, holott a jóval hűvösebb éghajlatú tajgán is pusztítanak a lángok, ráadásul az ottani növényzet jóval lassabban regenerálódik mint mérséklet éghajlaton. A következőkben arra kérdeztünk rá, hogy melyik országban vált 2,7 millió hektár erdő a lángok martalékává az utóbbi két és fél évben. Nagyjából minden második válaszadó (55 százalék) tudta, hogy Oroszországról van szó. Kanadára 36, az Egyesült Államokra (ezen belül Alaszkára) pedig 9 százalék tippelt.
De nem csak az erdőtüzek, hanem a cigaretta is komoly veszélyforrást jelent, hiszen ez a szokás káros az egészségre. A dohányzás káros hatásait nem elsősorban a nikotin, hanem az égés és a füst okozza. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül 93-ról az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A válaszadók közel háromnegyede helyesen tudta, hogy a cigaretta égése során közel száz káros anyag szabadul fel, és jut be az emberi szervezetbe a füsttel együtt. 23 százalék gondolta, hogy közel ötven, és mindössze 4 százalék azt, hogy csak tíz körüli ezen káros anyagok száma.
Ezen anyagok között ott található a korom és a nikotin, ezzel 9-9 százaléknyi válaszadó nem volt tisztában. 82 százalék azonban tudta, hogy a cigaretta nem tartalmaz ammóniát, így a füstjében sem található meg.
Egyértelmű, hogy a dohányosok számára az lenne a tökéletes megoldás, ha végleg felhagynának káros szokásukkal. Ne feledjük: csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek teljes és végleges elhagyásával szüntethetjük meg a dohányzás káros hatásait. De vannak olyanok, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak, számukra mi a teendő? 4 százalék válaszolta azt, hogy így semmit nem tehetnek a káros hatások mérséklése érdekében. 14 százalék tanácsolta azt, hogy ők tartózkodjanak minél többet a friss levegőn. A javaslat mindenképpen jobb, mintha semmit nem tennének, de a leszokni nem akaró felnőtt dohányosok számára egyértelműen a legjobb lépés, ha tájékozódnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ezt a válaszadók 82 százaléka tudta.
Az ártalomcsökkentés megvalósulhat a dohányzás füst nélkül működő alternatíváival, amelyek közös vonása, hogy használatuk során nem történik égés, és füst sem keletkezik, így akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki. Így azon felnőtt dohányzók számára is vannak lehetőségek az ártalomcsökkentésre, akik minden ismert kockázat ellenére is úgy döntenek, hogy tovább dohányoznak. Azonban a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükséges. A válaszadók előtt ismertek voltak ezen alternatívák, 85 százalék tudta, hogy ilyen a dohányhevítéses technológia, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna és az e-cigaretta. 11 százalék csupán a dohányt nem tartalmazó nikotinpárnát ismerte, 4 százalék pedig nem volt tisztában ezen technológiák létezésével. Ezekkel kapcsolatban fontos azt is megjegyezni, hogy az ezen technológiák által elérhető ártalomcsökkentés csak a cigaretta végleges elhagyásával érhető el maradéktalanul. A legjobb azonban az, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszkokunk róla.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.