Az egymástól távol élők kapcsolattartását a történetemben mindig is az írásos üzenet segítette: kezdetben gyalogosan, majd lovak, esetleg a felbecsülhetetlen szolgáltatást nyújtó, hatalmas távokat is átszelő postagalambok segítségével juttatták el egymásnak üzeneteiket az emberek. Később a gazdaság fellendülésével egy egész foglalkozási ág épült a levelek továbbítására: a posta. A levelekkel mára szorosan a köztudatban együtt élő bélyeg viszonylag újkori találmány, addig a pecsét, a nyomdagép feltalálásával pedig a kifejezetten nyomtatásra és bélyegzésre szánt tinta látott el hasonló szerepet, ez garantálta a levelezések hitelességét.
Penny Black, a világ első öntapadós bélyege
A postai bélyegzők létezése előtt tintát és kézi bélyegzőket használtak a postai küldemények bérmentesítésére és a postaköltség megfizetésének igazolására. Az 1800-as évek első felének Angliájában a levelet kézhez vevő volt az, aki a kézbesítési díjakat fizette. Mivel a díjak akkoriban rendkívül magasak voltak, sokan hajlamosak voltak elutasítani a levelek átvételét. Néhányan titkos kódokkal akarták becsapni a postaszolgálatot: a levél külsejére (az emberek nem szívesen használtak borítékot, mert drágította a postai küldés teljes költségét) titkos jeleket írtak, amelyekből kiderül az üzenet, és a címzettnek csak annyit kellett tennie, hogy elolvassa a titkos üzenetet, majd elutasítja a levél átvételét, és így nem kell fizetnie érte semmit. Nem csoda, ha a viktoriánus korszak brit postája rendkívül nehézkesen és veszteséget termelve működött, ezért a postai szolgálatok olyan rendszert dolgoztak ki, amelyben a postaköltséget először ki kellett fizetni, vagyis immár a feladót terhelte ez az összeg.
1835-ben Rowland Hill falusi tanár, feltaláló volt az, aki széles körű postai reformért kampányolt, többek között azért is, hogy a postai díjakat a postai küldemény súlya, ne pedig mérete alapján állapítsák meg. 1837-ben az angol pénzügyminisztérium nyilvános pályázatot hirdetett a postai működés megreformálására, a pályázat nyertese pedig Hill lett. Ő találta fel az első öntapadós postabélyeget, mely egy pennybe került, és
ezzel elindította a postabélyegek történetét, amiért később a királynőtől nemesi címet kapott,
a brit posta főigazgatójává nevezték ki, érdemrenddel és vagyonnal is díjazták.
A feketével nyomtatott, Viktória királynő arcképét ábrázoló Penny Blacket, a postabélyegek történetének legelső darabját 1840 májusának elején bocsátották ki Angliában, és ezzel praktikussá és olcsóbbá vált a levelek és a postai küldemények előre fizetése. Mivel ekkor még Nagy-Britannia volt az egyetlen bélyegkibocsátó, felesleges volt az államot megnevezni. Hagyományból ma is hiányzik a felirat a brit bélyegekről, felismerésre a mindenkori uralkodó arcképe szolgál. A Penny Black egyébként popkulturális ikon lett, feltűnt a brit útlevelek egy szériáján, 2020-ban pedig a Közép-afrikai Köztársaság kiadta a Penny Black Against Covid-19 bélyeget, amely a megfelelő maszkviselés fontosságát hirdette.
Ami egyszer hiba volt, az most sokat ér
Az 1840-es évek nálunk is áttörést jelentettek a postabélyegek szempontjából: Than Mór 1848-ban úgynevezett postajegyet tervezett, ami az első magyar bélyegterv volt, de a szabadságharc leverése megakadályozta a bélyeg kiadását. Az első hivatalos magyar postabélyegre így még sokat kellett várni: az 1867-es kiegyezésig osztrák bélyegek voltak forgalomban Magyarországon is, és csak 1871-ben is kezdte meg az önálló bélyegkiadást a Magyar Postaigazgatás, hiszen mindaddig nem volt hazánkban bélyeggyártásra alkalmas nyomda. Az első nyomású 2 kr bélyegek Budapesten, a budai Állami Nyomdában készültek, és az eredeti szándéktól eltérően nem réz- hanem kőnyomatosak voltak, ám történt egy kis bökkenő. Az Umrein János tervezte, Ferenc József arcképével ellátott bélyeg nyomdahibás, vagyis foltos lett, ezért a közbeszédben a Pöttyös Jóska gúnynevet kapta. A rossz minősége miatt nagy részét megsemmisítették, néhány tévnyomat viszont forgalomba került, melynek értéke jelenleg 1,8 millió Ft.
A postabélyeg sok mindenen átment ezután: érintette az infláció, de felfedezték értékét is. 1950-ben megalakult a Magyar Filatéliai Vállalat a Magyar Posta bélyegeinek hazai és külföldi értékesítésére. Az ötvenes években széles körben kezdtek bélyeget gyűjteni (a 70-es években már 100 ezer gyűjtőt tartottak számon itthon), 1952-ben pedig létrejött a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, a MABÉOSZ. Ebben az időszakban egyre több és különlegesebb bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta – a hazai társadalom és a nagyvilág érdeklődésére egyaránt számot tartó, jeles események, évfordulók is rákerültek a bélyegekre.
Aranycsapat a bélyegeken
Az egyik ilyen jeles esemény közeledte ihlette az 1954-es győzelmi bélyeg próbanyomatait is. A bélyegkészítők kicsit elbizakodottak voltak a magyar csapat 6:3-as legendás eredménye miatt, ezért a Magyar Posta úgymond megelőlegezte az Aranycsapat vb-győzelmét.
A döntő napján az Állami Nyomdában már gyártották a győzelmet köszöntő bélyegeket, mikor a csapat váratlanul 3:2-re kikapott a németekkel szemben. Így hiába szeretett volna ezekkel debütálni július 5-én reggel minden postahivatal, kétmillió példányt kellett elégetnie az államvédelemnek egyetlen éjszaka alatt. Néhány félkész ívet azonban valaki megmentett. A 3 forint névértékű bélyeg, amelyen a magyar zászló és egy futball-labda, valamint a kontinensek láthatók, a 60-as évek óta rendkívül értékes a filatéliai piacon; egyik példánya egy aukción 600 ezer forintért kelt el. A győzelmi bélyegből a teljes színkompozíció viszont kizárólag csak a Bélyegmúzeum gyűjteményébe került próbanyomatokon létezik.
Ezt a különlegességet is megtekintheti az, aki ellátogat a Pénzmúzeum és Bélyegmúzeum január 28-án nyitó, Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben időszakos kiállítására. A Bélyegmúzeum 1930-ben kezdte meg működését az egykori Postapalota épületében, aminek történelmi gyökerei és emlékei a mai napig szerves részét képezik az intézmény eszmeiségének. A múzeum kivételesen gazdag, több mint 11 millió bélyeget számláló gyűjteménye nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is páratlanul ritkának és kivételesnek számít. A kiállításon többek között láthatóak lesznek a magyar bélyeg előtti levelek, a koleralevelek, néhány nagy magyar bankjegy- és bélyegtervező munkássága, a magyar illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, a Bélyegmúzeum külföldi ritkaságai, valamint nyomdai technológiák is a kőnyomattól egészen az UV-grafikákig.
