A fővárosi autóközlekedés hőskorszaka 1895 táján indult, de nem kifejezetten győzelmi koszorúk kíséretében – számol be a korszakról többek között a Négy keréken című tanulmány. Az első magyar tulajdonú automobil egy 1 lóerős Benz gyártmányú jármű volt, melyet egy orvos-műszerész, Hatschek Béla vásárolt magának Bécsben.
Korai automobilok, avagy az elszabadult „ördög szekere”
A pesti polgárok heves ellenszenvét váltotta ki az automobil, mert akár egy lendületesebb fiákervágtát is kenterbe vert a benzingőzt pöfögő masina. Alig néhány év alatt a tehetősebb réteg már országosan szabadon ralizott a motorhajtású kocsijával – átlagosan 10-16 km/h-val -, és összesen két szabályt kellett betartania az érvényben lévő, 1890-es (baloldali) közlekedési szabályrendszer szerint: „balra tarts és jobbról előzz”.
A budapesti rendőrkapitány, Rudnay Béla 1900-ban előterjesztette, hogy ezeket a virgonc alkalmatosságokat tempósan szabályozás alá kellene vonni. Az első gázolásos baleset is ebben az évben történt: Czolits János utcaseprőt ütötte el Törley József pezsgőgyáros, büntetésre nem került sor, mert peren kívül megegyeztek. Mindenesetre Törley jogosítványát ekkor még nem tudták volna elvenni, mert nem kellett neki az autóvezetéshez.
Óriási ünnepet rendeztek az első magyar jogosítványnak
Az egyre szaporodó számú és sok lakossági panaszt generáló automobilokat 1901-ben a fővárosra érvényes autó-forgalmi szabályrendelettel fogták kordába. A Közigazgatási Osztály 17 pontból álló rendelete többek között tartalmazta a kötelező rendszámot, műszaki vizsgát és vezetői engedélyt.
Ugyanezen évben az első járművezetői vizsgát is megszervezték, melyre a vizsgázók még egyénileg, szervezett oktatás nélkül készültek fel, csupán a vizsgapontok voltak meghatározva. Az újítás trendiségét az is erősítette, hogy a híres pezsgőgyáros és sofőrje szintén megszerezte a jogosítványt a Városligetben szervezett, zenével és ünnepséggel kísért eseményen.
A szervezett lakossági autós oktatás 1912-ben indult el, melyet az Állami Sofőriskola szervezett. Ezt néhány évvel később követte az első autóvezetési tankönyv, amelyet a Sofőriskola egykori tanára, Weiner Emil okleveles gépészmérnök írt Autó-kézikönyv címmel, bár ebben inkább az autó mechanikájáról szóló fejezetek voltak többségben.
Végül 1930-ban készült el az első, minden közlekedési résztvevőre érvényes Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (röviden KRESZ),
mely több módosítással ugyan, de az ötvenes évekig érvényben is maradt.
Világháború után nemzetközi szintű oktatás
A világháborút követő államosítások után csak lassan indult be újra az oktatás, az országos autós iskolahálózat, az Autóközlekedési Tanintézet viszont már nemzetközileg is elismert színvonalat tudott nyújtani. A hatvanas években például már kormánnyal és kezelőszervekkel ellátott tanpadokon (a mai vezetéstechnikai szimulátorok ősein), vetített forgalmi helyzetekben sajátíthatták el az autóvezetés alapvető fogásait a leendő sofőrök, ami az akkori technikai körülmények között világszám volt.
Az évszázad második felében jelentős módosításokon esett át a szabályozás, és egyre fontosabb lett a lakosság szélesebb rétegeinek oktatása a közlekedésbiztonság témájában, amit játékosan és leleményesen oldottak meg KRESZ-park tematikájú játszóterek létesítésével.
A kilencvenes évektől ismét megjelentek a magán autósiskolák, tanpályák, több fontosabb változás is történt a KRESZ-ben, sok esetben az egységesülő nemzetközi szabályozás mentén, mint például biztonsági szigorítások, amelyek minden ülésre kötelezővé tették a biztonsági övet, rendelkeznek a gyerekülés használatáról és tiltják a vezetés közbeni mobiltelefon használatot. Mindezt pedig a klasszikus módszerekkel, tanteremben, tankönyvből és vaskos tesztkönyv segítségével kellett elsajátítani.
Mára szerencsére ez is változott, hiszen
egy bő évtizede megérkeztek az e-learning tananyagok, melyek kiléptek az analóg – vagy féldigitális – formátumból, és interaktív gyakorlófeladatokkal, 3D-s ábrákkal, videókkal közelítik meg az autóvezetés és a KRESZ oktatását.
Mintha csak egy izgalmas applikáción játszanánk, és közben észrevétlenül is megragadnak a tananyag részletei. A mai oktatói szemléletben a digitalizáció kiaknázása és beépítése az ismeretek átadásába kiemelten fontos, mert az első jogosítványt megszerzők jelentős része 17-35 év közötti (az átlagéletkor 24 év), és ez a korosztály már kevéssé motiválható a tantermi, poroszos oktatási sémákkal.
2012: egy új korszak kezdete a jogosítványszerzésben is
A fordulópont az e-learning módszerű eduKRESZ digitális tananyagok megjelenése volt 2012-ben, ez egy videókkal, animációkkal, magyarázatokkal és ellenőrző tesztekkel ellátott, egységes és folyamatosan aktualizált tananyag, mely szinte minden autósiskolából elérhető képzési formát jelent.
Az eltelt egy évtized alatt az eduKRESZ is fejlődési szinteket lépett. Az utolsó frissítést követően a tananyag jelentős előrelépést tett a vizuális megjelenítésben. Fontos változás például, hogy ugrásszerűen nőtt a valós forgalmi környezetben bemutatott videók, a 3D-s és részben interaktív animációk és szimulációk száma. A jellemző forgalmi helyzetek és a szabályok alkalmazása gyakran több nézőpontból is megfigyelhető, ami segít a jobb megértésben és a gyakorlatba való sikeres átültetésben.
Az autósiskolák tanulóinak ma már több, mint 90 százaléka a KRESZ vizsgára való felkészüléshez ezt az tanulási módszert választja. A program időben és térben is rugalmasságot és egyéni haladást tesz lehetővé, amelynek hatékonyságát az elmúlt két évben mintegy 40.000 tanuló visszajelzése is igazolja. A szolgáltatás összességével 98 százalékuk elégedett, a tanulók 90 százaléka kifejezetten elégedett az ismeretanyaggal, 87 százalékban a vizuális megjelenítést, 89 százalékban az önálló tanulás támogatását tartják hasznosnak. Az eduKRESZ anyagokkal felkészülők 51 százaléka kizárólag az e-learning tananyagból készül a sikeres vizsgához, további 22 százalékuk pluszban a család vagy barátok segítségére támaszkodott még a felkészülésben.
Az eduKRESZ tananyagokat egy dedikált platformon, az e-Titanon keresztül biztosítják, ami gyors és adaptív elérést biztosít a tanulók számára, és bármely kijelző típushoz alkalmazkodik. A programot kidolgozók a jogszabályok gyors változásaira is felkészültek; a digitális tanagyag kiemelkedő előnye, hogy a tartalom tekintetében is rugalmas, a KRESZ módosításait rövid idő alatt át tudják vezetni, ezért mindig tökéletesen időszerű információkat tud átadni. A fejlesztő kiemelt célja, hogy a tananyag a vizsgafelkészülésen túl is képes legyen edukálni a forgalomban résztvevőket a biztonságos, kulturált, egymást is segítő közlekedésre, hiszen a cél az, hogy ne csak a vizsgateremben érezzük biztonságban és magabiztosan magunkat, hanem a forgalomban közlekedve is – legyünk akár gyalog, kerékpárral, rollerrel vagy négy keréken.
A puding próbája természetesen a kóstolás, úgyhogy most lássuk, ön mennyire van képben az érvényben lévő KRESZ izgalmasabb kérdéseivel! Ehhez pedig biztosítjuk a legfrissebb eduKRESZ-tesztet.
