Ahogy mondják, a Föld jövője most osztálytermekben ül vagy óvodák udvarán játszik. A mostani helyzetben mindannyiunknak cselekedni kell, de hosszú távon a mai fiatalok a kulcsai annak, hogy nekünk, embereknek továbbra is legyen jövője ezen a bolygón. A fenntarthatóságot, mint szemléletet jobb minél előbb beépíteni a nevelésbe, minél előbb a hétköznapok részévé kell tenni azokat a szokásokat, amelyek összességében a természetközelibb életmódot jelentik
Az E.ON ezeket a gondolatokat szem előtt tartva 2023-ban először hirdette meg a Föld bajnokai pályázatot, amelyen óvodák, általános és középiskolák vehettek részt. A jelentkezők a helyi közösséget és a gyerekeket aktívan bevonó, fenntarthatósági és zöld nevelést népszerűsítő projektekkel pályázhattak. A tavalyi és tavalyelőtti évben közel 800 intézmény indult, a két év alatt összesen 50 millió forintos keretösszeget pedig 29 győztes intézmény között osztották szét. Közülük ketten a közönség szavazatainak köszönhetik sikerüket.
„A kerékpáros foglalkozások mára beépültek az óvoda napirendjébe”
A fenntarthatóság egyik fontos tényezője a közlekedés zöldebbé válása, leginkább talán az autóhasználat visszaszorulása. Sajnos hazánkban ezen a téren is van tennivaló, a személygépkocsik szén-dioxid kibocsátását illetőleg a legrosszabb helyzetben lévő országok között vagyunk az Európai Unióban. Már a kisebb településeket sem kímélik az olyan problémák, mint a dugók és a parkolási helyek hiánya. Ajka városa a maga módszereivel igyekszik tenni a jelenség ellen, segíteni polgárait, hogy biciklire pattanjanak.
„Az óvoda előtt is gondot szokott jelenteni a parkolás”
– tudjuk meg Ráczné Németh Csillától, az Ajka Városi Hétszínvirág Óvoda igazgatójától.
„De egyre több kerékpárút épült az utóbbi időszakban, ezek össze vannak kötve, így könnyen megközelíthető a város bármely pontja biciklivel.”
Az ajkai óvodát - amely eleve örökös zöld óvoda – ezek a gondolatok vezérelték, amikor jelentkeztek a Föld bajnokai pályázatra. A céljuk az volt, hogy ösztönözzék a gyerekeket és rajtuk keresztül a szülőket a kerékpárhasználatra.
A nyertes pályázat segítségével bicikliket, futóbicikliket, bukósisakokat vásároltak; kialakítottak egy kerékpár-tárolót és felújították az intézmény kerékpár-pályáját. De e mellett jutott összeg arra is, hogy rendezvények segítségével tudatosítsák a gyerekekben:
biciklizni jó.
„A kerékpáros foglalkozások mára beépültek az óvoda napirendjébe” – tudjuk meg Csillától. „Mindennapos a használatuk. De nem csak az óvoda udvarán biciklizünk, minden évszakban kimozdulunk valahová, a közeli parkba, az Agorához vagy a Spotcentrumhoz, hiszen a gyerekek egyre távolabbi helyekre képesek eljutni kerékpárral.” Ezen alkalmakra a szülők is elkísérik az óvodásokat, sőt az autóutakon való átjutás biztosításához a helyi polgárőrségtől kapnak segítséget.
Az óvoda meghirdette az úgynevezett biciklis hétfőket, ezzel a családokat is próbálják bevonni az aktivitásba. Az autós szülőket igyekeznek kibillenteni a komfortzónájukból, hogy rájöjjenek: a reggeli rutinhoz nem feltétlenül kell személygépkocsi. Ha egy gyereket hétfő reggel gyalog vagy biciklivel hoznak, akkor ezzel pontot szerez az óvodai csoportjának. A három legtöbb kreditet összegyűjtő társaság pedig kalandparkba mehet majd év végén.
A biciklizés azonban sokkal többről szól, mint egy környezetbarát közlekedési forma, hiszen a mozgás szerves része az egészséges életmódnak. A pályázati pénzből felújított pályának az is célja, hogy megtanítsa a kicsiknek a szabályokat és ez által a biztonságos közlekedést. Csilla hangsúlyozza, hogy ezeknek és a zöld gondolatoknak az oktatását minél kisebb korban el kell kezdeni, mégpedig személyes példamutatáson keresztül.
„Ha a gyerekek azt látják, hogy takarékoskodunk a vízzel, lekapcsoljuk a villanyt, hogy ne égjen feleslegesen, akkor ezekkel az apró tevékenységekkel ki tudjuk alakítani, hogy számukra is szokássá váljon a zöld életmód.
Természetesen egy óvodás nincs tisztában az olyan fogalmak jelentésével, mint mondjuk fenntarthatóság, neki a cselekvés a lényeg. Látja jól, hogy a felnőttek, mit csinálnak. Később majd össze is tudja kapcsolni ezeket az elvont fogalmakkal, és összeáll számára a kép, hogy mennyi mindent tud azért tenni, hogy a bolygónk élhető legyen.”
Nagy Réka, „ Ökoanyu”, szerkesztő, újságíró, klímakommunikációs szakértő zsűritagként idén másodszorra vesz részt a Föld bajnokai pályázaton. „Az E.ON kezdeményezése nagyon kedves projektem” – osztja meg velünk. „Hiszek abban, hogy a fenntarthatóságot jelentő megoldásoknak többek között a kis közösségek felől is érkezniük kell. Ahogy lent, úgy fent, ezt szoktam mondani.” Réka tizenöt éve foglalkozik éghajlatvédelemmel, azt mondja, a pályázatok olvasása reményt tud adni, annyi jó ötlettel, figyelemreméltó megközelítéssel találkozik. Úgy látja, a pályázók kiemelten fókuszálnak az óvodai, iskolai tankertekre, a különböző kültéri tevékenységekre, de nagyon sok olyan projekttel is találkozott, ahol a szülőket vagy a település lakosságát igyekeztek becsatornázni a fenntarthatóságot célzó tevékenységbe. „Fantasztikus pedagógusok és intézmények pályázatait kaptuk a kezünkhöz” – meséli Réka. „Sok kezdeményezés a gyerekeket, diákokat és a helyi közösséget kapcsolja össze, vagy az idősek tudását építi bele a fiatalok életébe. Ez nagyon fontos, a zöld jövőt nem lehet elképzelni emberek összekapcsolódása nélkül, ez a kettő kéz a kézben jár. Alapvető, hogy együtt gondolkodjunk, együtt építsünk, ne csak egy rettenetes felelősséget nyomjunk a fiatalok nyakába, hanem ehhez adjunk meg minden eszközt és támogatást.”
„Az így készített ruhák a viselőjük személyes kincsévé tudnak majd válni”
A textilgyártás, a fast fashion ruhák készítése a világ leginkább szennyező iparágai közé tartozik. Egyetlen jellemző adat a sokból: egy pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye. Az iparág ráadásul folyamatos fogyasztásra ösztönzi az embereket. Mindenképpen megújulásra van szüksége, a józsefvárosi Rákóczi téren pedig egy megoldás kezd körvonalazódni.
2024-ben a nyolcadik kerületi Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium a nyertesek között volt a Föld bajnokai pályázaton, Varga Bernadett-tel az intézmény művésztanárával, a textil munkaközösség vezetőjével beszélgettünk az így elért eredményekről. A beadott pályázat azt célozta meg, hogy az iskolának lehetősége legyen a diákokat megismertetni a textilipar környezetbarát megoldásaival. Ezekért a praktikákért nem kell messzire menni, alapvetően időben vissza kell nyúlni a tudásért.
„A projekt címében benne van a kifejezés, hogy lassíts”
– mondja Bernadett.
„Ebben benne van a célunk, régi technológiák felfedezése és újra értelmezése.”
Mit jelent mindez a gyakorlatban? A diákok növényeket gyűjtenek; vegyszerek helyett a belőlük készült főzeteket használják a ruhák festéséhez, vagy ecoprint technológiával mintegy „belenyomtatják” a növényt a ruha anyagába. De itt nem áll meg a történet. „Most ott tartunk, hogy rokkát használunk” - meséli Bernadett. „Magát az alapanyagot is mi készítjük, gyapjúból fonjuk a fonalat, egyes évfolyamokon szőnek is.” A régi-új technológiáknak nem csupán nagyságrendekkel kisebb a vízigénye, hanem környezetkárosító kemikáliákat sem használnak.
A projekt nem szorul az iskola négy fala közé, a szükséges anyagokat maguk a diákok gyűjtik össze. A háztartási anyagok közül a hagyma- és avokádóhéj, a kávé és a tea mind kitűnő festék-alapanyag. A parkokban vagy erdőben járva növényeket gyűjtenek, például gyermekláncfüvet vagy vadszőlőt, ez utóbbi akvarell-festékhez is felhasználható. „Azt látom, hogy egész más szemmel nézik a környezetüket” – osztja meg velünk Bernadett.
„Nincs nap, hogy valamelyik diák ne keressen meg, hogy ezzel vagy azzal a növénnyel lehet-e festeni.”
Az iskola előtt, a Rákóczi téren álló platánfák kérgéről és a metrólejárat mellett növekvő bokor terméséről is kiderült már, hogy alkalmas textilipari felhasználásra.
Bernadett kiemeli, hogy a próbálkozások során olyan tudásbázis jött létre fenntartható textilipari technológiákból, amely már a tanrendbe is beszivárgott, viszik őket tovább a következő évekre. Ezek a felfedezések, ismeretek sokszor az oktatók számára is újak voltak, a projekt során ők is tudtak tanulni. A legfontosabb mégis az, hogy a diákok, a jövő textillel foglakozó szakemberei olyan tudáshoz jutnak, amelyet használva választ tudnak adni az iparágat érintő kihívásokra. „Meg kell tanulniuk piacon maradni a nagy márkák mellett” – vázolja a helyzetet Bernadett. „A feladatuk az lesz, hogy megmutassák, a termékeik miben jobbak, mint a fast fashion darabok. Fontos, hogy az általuk készített ruhák tartósabbak, egyedibbek legyenek, a viselőjük személyes kincsévé tudjanak válni.”
Idén április 11-ig lehet pályázni
Az áramszolgáltató vállalat idén is meghirdeti a Föld bajnokai pályázatot, amelyre óvodai, valamint általános és középiskolai közösségek – osztályok, szakkörök, szülői munkaközösségek, tanár-diák munkacsoportok, egyéb e körből kikerülő szerveződések – jelentkezését várják. A pályázat összdíjazása eddig is, idén is 25 millió forint, intézményenként maximum 2,5 millió forint igényelhető. Céljuk olyan kezdeményezések támogatása, melynek során egy óvodás, általános- vagy középiskolai közösség – azaz gyermekek és tanárok/egyéb munkavállalók/szülők – együtt dolgoznak környezeti fenntarthatóság témában, így a közös munka és élmény hozzájárul a gyerekek oktatásához és neveléséhez, rajtuk keresztül pedig tágabb környezetük szemléletformálásához. A pályázat leadási határideje április 11., az ünnepélyes díjátadó pedig ősszel lesz. A zsűrit Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, Ürge-Vorsatz Diána, Szomolányi Katalin, Nagy Réka és Pokorny Lia alkotják. A pályázatról bővebben itt olvashatnak.
A cikket a Branded Content készítette, az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.