Példátlanul sok számítógép vásárlására írt ki gigatendert a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó központi közbeszerző május végén, ám a 4-6 milliárdos tender speciális feltételei - az informatikai lobbi heves tiltakozása ellenére - néhány esélyes versenyzőre szűkítették a mezőnyt. A közbeszerző kérdéseinkre sem válaszolt, de végül váratlanul visszavonta az eljárást, és újat írt ki. A csütörtökön lezárult verseny így némileg kiegyensúlyozottabbá vált, összesen 15 százalékot spórolt az államigazgatásnak a második kiírás.
Cikkünk - témájából adódóan (közbeszerzés Magyarországon, illetve információtechnológia) - tömve van terminus technicusokkal. Próbáltunk ugyan érthetően fogalmazni, ahol mégsem sikerült, ott csillagot talál, a
A történet május 18-án, csütörtökön kezdődött, amikor a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 24 ezer számítógép közbeszerzésére kért ajánlatot az erre jogosult húsz szállítócégtől. A cégeknek május 22-én, azaz már hétfőn kellett volna ajánlataikat beadniuk a körülbelül 4-5 milliárd forintos tenderre.
A beszerezni kívánt számítógépeknek olyan műszaki követelményeket támasztottak, amelyek egyrészt túlzásnak tűnnek a nagy takarékoskodásra készülő államigazgatásban, másrészt egy-két gyártóra és két-három szállítócégre korlátozták volna az esélyes indulók számát a lehetséges 15-20 helyett. A nyertes cégek szeptember 30-ig szállíthattak volna számítógépeket az államnak.
Árverseny: avagy hogyan adnak a szállítócégek árajánlatot. Egy részteljesítésen belül 6-8 féle számítógépet, 2-4 féle noteszgépet és 3 féle szoftvert kell szállítani. Az árajánlatot úgy számolják ki, hogy minden egyes elem egy darabjának árát összeadják (Így pl. a 3. részteljesítésben szereplő 4 féle pc-ére, 3 féle noteszgépre, monitorra és szoftverre 1 és 1,9 millió forint közötti árajánlatok érkeztek).
CISC számítógéprendszerek (Complex Instruction Set Computing, összetett utasításkészletű számítógép): szinte minden olyan számítógép, amivel az ember a mindennapokban találkozik: PC-k és noteszgépek, IBM vagy Apple, mindegy. Magyarul a sima számítógép. Párja a RISC (Reduced Instruction Set Computing, csökkentett utasításkészletű számítógép): ilyenek a nagy teljesítményű gépek (Silicon Graphics), illetve az apró PDA-k (kézi számítógépek). A kettő között az a különbség, hogy míg a CISC-gépek csipjei összetett utasításokat, addig a RISC-gépekéi csak bizonyos parancsokat hajtanak végre, így egyszerűbb feladatokat gyorsabban tudnak végrehajtani (jó ideje már a CISC-rendszerű gépekben lévő processzorok feldolgozóegysége is RISC-rendszerű, így gyorsabbak).
A CISC-szállítók: Albacomp Számítástechnikai Zrt.., AlphaNet Számítástechnikai és Vállalkozási Kft., Asyst Rendszerház Informatikai Kft., BULL Magyarország Kft., Delta Elektronik Kft., EURO ONE Számítástechnikai Rt., FEFO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Getronics (Magyarország) Kft., Humansoft Kft., ICON Számítástechnikai Zrt., Kventa Kft., MINOR Rendszerház Rt., Nádor Rendszerház Kft., Közbeszerzési Szolgáltató és Fejlesztő Iroda Kft., Synergon Informatika Rt., SYSTREND Számítástechnikai Rt., Szinva Net Informatikai Kft., Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Zrt., TIGRA Computer- és Irodatechnikai Kft., Trendex Holding Rt. (2005. június 3-tól 2006 június 2-ig).
Dokkolócsatlakozó: A noteszgépet lehet vele dokkolóállomáshoz kapcsolni. A dokkolóállomás tulajdonképpen egy tálca, amire - pl. hazaérve a munkából - rá lehet tenni a noteszgépet, ami így kibővül a dokkolóállomás funkcióival (a dokkolóállomásban lehet DVD-író, külön billentyűzet, egér, bluetooth, internetkapcsolat stb.). Ezért is különös, hogy a KSZF megköveteli a dokkolócsatlakozót, hiszen ahhoz dokkolóállomás is kell, ami viszont márkánként változik, tehát HP noteszgép kizárólag HP dokkolóállomással működik.
Dual BIOS (Basic Input Output System): A számítógép alapmemóriája: amikor beindítjuk, és még nem töltötte be a Windowst, a BIOS alapján hajtja végre az utasístásokat. Ha a BIOS megsérül (ritka jelenség), a számítógép nem tud életre kelni. A dual, azaz dupla BIOS-os megoldásnál viszont mindig marad egy tartalék.
Hardverigény: Az optimális működéshez szükséges számítógép-alkatrészek, vagyis hardverek (processzor, videókártya stb.).
Három részteljesítés: A magyar közbeszerzések evolúciójának terméke, az autópálya-tenderek körüli trükközések kivédésére módosították a Kbt.-t. A tendert részteljesítésekre kell bontani (jelen esetben: homogén 1, homogén 2, általános), azért, hogy a pályázók (szállítócégek), illetve alvállalkozóik (gyártócégek) közötti összeofonódásokat, összejátszásokat kizárják. A homogén az, amikor egy szállító egy gyártóval (termékkel) versenyez, az általános, amikor több gyártóval (alvállalkozóval) lehet versenybe szállni.
Hétvége az államigazgatásban: Nem számít munkanapnak. A hétvégét olyan mértékben tisztelik, hogy pénteken délután két óra után már az információra éhes újságírónak sem érdemes telefonálnia, nemhogy annak, aki esetleg ügyet intézne; lejár az munkaidejük.
Keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget; (2003. évi CXXIX. Törvény)
Kétmagos Intel processzor: A Core Duo a legfejlettebb kétmagos mobilprocesszor, csak komoly alkalmazások tudják megdolgoztatni. A hétköznapi alkalmazások (Office, levelezés, böngészés) a csip teljesítményének csupán 15-20 százalékát használják ki, miközben a Core Duo fogyasztása valamivel nagyobb, mint egymagos társaié. Ahhoz, hogy mindkét mag munkához lásson, érdemes több videót tömöríteni egy időben, vagy a Toy Story 3-at számoltatni a géppel, esetleg a Quake legújabb verziójával öldökölni.
Korszerű számítógép: A számítógép árát - a többi elektronikai termékhez hasonlóan - frissessége és kapacitása határozza meg. A legújabb és legerősebb termékek jóval drágábbak (készeresükbe kerülnek), mint azok, amelyek már egy éve a piacon vannak, míg a kifutó cikkek ára ismét egy zuhanásnyival kisebb. Kérdés ezután, mi számít korszerűnek? E sorok írója két éve kiválóan eldolgozik, illetve elszórakozik (a Microsoft Wordtől kezdve a Photoshopon át a filmnézésig, -kódolásig, illetve Quake III-ig) egy 2 GHz-es számítógéppel (a beszerzendő gépek kapacitásának fele), és ezen még egy évig nem is fog változtatni. Erőműveket a gazdag gyerekek és a gazdag felnőtteket vásárolnak. Őket nem bántja, ha a megvett számítógép egy év múlva feleannyiba kerül. (Olyan ez, mint amikor az ember luxusjárgányt vásárol, pl. egy új 7-es BMW-t.)
PCMCIA, Express Card: gyűjtőnevük: PC Card. Külső memóriát (flash), modemet lehet vele a géphez csatlakoztatni. A PCMCIA I és II már kissé elavultak, a PC Cardok első generációi (1991-1993) voltak, míg az Express Card a legújabb. (A PCMCIA rövidítésnek több feloldása is van, eredetileg: Personal Computer Memory Card International Association, majd a teljesen hülye kifejezést kifigurázva: People Can't Memorize Computer Industry Acronyms, vagyis: Az Emberek Képtelenek Megjegyezni A Computeripar Rövidítéseit. Forrás: Wikipedia.)
Soros és párhuzamos port: Elavult, böszme, lassú adatátvitelre alkalmas csatlakozók, egy olcsó portreplikátorral (átalakítóval) helyettesíthető.
Trendex Holding: Az irodatechnikával kereskedő cég az utóbbi másfél évben nagyon sikeresnek bizonyult a közbeszerzési tendereken, holott nem olcsó ajánlataival szokott kitűnni. A KSZF-en kívül szállíthatott az informatikai tárcának "digitális zsúrkocsikat" (tologatható iskolai számítógépet), a Magyar Postának, az ÁPV Rt.-nek, illetve karbantartja a külügy kirendeltségeinek telkom eszközeit. A cég Gyurcsány Ferenc cégével, az Altus Rt.-vel is kapcsolatba hozható, Antalóczi Zoltán ugyanis a Trendexben tavaly májusig igazgatósági tag volt, miközben az Altus Rt.-ben felügyelőbizottsági posztot tölt be.
USB-csatlakozó: nagy sebességű kommunikációs port (Universal Serial Bus) a számítógépeken és a perifériákon. Gyors adatátvitelt tud, és elterjedt szabvány, az egértől kezdve a kamerán át mindent bele lehet dugni. Noteszgépen és régebbi számítógépeken általában 2 USB-csatlakozó van, terjed a négydarabos.
Az ajánlattételi határidő: (Kbt. 205. §) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál hamarabb. Az ajánlattételi határidő rendkívüli sürgősség esetén kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefaxon vagy elektronikusan küldi el az ajánlatkérő.
Az államigazgatásban (minisztériumokban, intézményeikben, hivatalokban, rendőrségen, az APEH-nél stb.) nem az egyes intézmények veszik meg maguknak a számítógépeket, hanem a KSZF szerződik a szállítócégekkel, és a leszerződött keretből kérhetnek le gépeket a hivatalok.
A KSZF, hogy megtalálja az alkalmas számítógépgyártókat és -szállítókat, minden évben kiír egy tendert, annak alapján keretmegállapodást
(A különféle intézmények természetesen nem egyszerre kapnak X ezer számítógépet, hanem időről időre, szükség szerint 50-500 darabot hívnak le a beszerzett keretből. A keretmegállapodás tehát egy potenciális szállítási lehetőség.)
A legutóbb egy éve kötött keretmegállapodás 2006. június 2-ig érvényes, a napokban jár le. Az Index információi szerint azonban a választási kampány, illetve az új kormány felállása körüli bizonytalanság miatt az új keretmegállapodásnak még a tervezetét sem kezdték el fogalmazni, a meglévőt viszont nem lehet meghosszabbítani. Szakmai berkekben őszre várják az új keretmegállpodás meghirdetését.
A KSZF így némi cselhez folyamodott, mivel gyakorlatilag a keretmegállapodást egy példátlanul sok gépről szóló, szeptember 30-án lejáró keretszerződéssel "hosszabbítja meg". Ennek alapján egészen októberig szállíthat a három nyertes szállítócég, míg a többi 17 biztosan nem. (Az ilyen közbeszerzések működésének megértéséhez valójában egy háromszintű rendszert kell elképzelnünk. A nagy, egész évre szóló keretmegállapodást kisebb, de még mindig nem konkrét eladást jelentő keretszerződésekkel töltik ki. Azután ezeken belül rendelik meg a konkrét tételeket.)
A nyári holtszezon hardverigénye
Az első ajánlattételi felhívást tehát május 18-án kapták kézhez azok a szállítócégek, amelyek a CISC számítógéprendszerek
Az összesen 22 500 asztali számítógép (és monitor), illetve 1500 (opcionálisan 1875) noteszgép (notebook) beszerzését három részteljesítésre
Egy részteljesítésen belül a szállítónak hat-hét féle konfigurációt, azaz számítógépet kell szállítania a felhívásban szereplő műszaki elvárások szerint. Az első felhívásban azonban a műszaki elvárások rendszerét úgy állították össze, hogy a három részteljesítést csak két gyártó (a Hewlett Packard, HP és a CHS Computer) terméke, illetve az ezeket a termékeket szálltó cégek tudták teljesíteni.
Csak a HP-nek van ugyanis itthon olyan noteszgépe, ami az Intel kétmagos, 1,83-2 gigahertzes (GHz) processzorával (összesen 3,66-4 GHz!), egyszerre 4 USB-csatlakozóval
Az ördög a részletekben rejlik: ebben a kategóriában sok más gyártó is van a piacon, de egyik sem rendelkezik a felsorolt perifériális alkatrészek mindegyikével, ami ugyan a számítógép működésének szempontjából elhanyagolható, arra mégis elég, hogy a többi gyártó kimaradjon ebből a versenyből.
Hasonló volt a helyzet a tender 3. részteljesítésénél is, ahol egy másik apró feltétel szűkítette az esélyes versenyzők körét: a kiírás után egy nappal, május 19-én módosítottak a kiíráson, és az egyik konfigurációnál kötelezővé tették a dual BIOS* funkciót. A dual BIOS ismét egy olyan dolog, ami a mindennapos irodai munkánál fel sem merül, egy viszonylag új, biztonsági megoldásról van szó. Dual BIOS-os alaplappal felszerelt, irodai munkára való számítógépet szinte csak a CHS Computer gyárt. A helyzet tehát hasonló, mint a HP noteszgépeinél, vagyis a lehetséges gyártók száma egy-kettőre korlátozódott volna.
(Ezt igazolja az is, hogy a második, május 29-én meghirdetett kiírásban ezek az apróságok kikerültek a műszaki követelmények listájából, vagy mellé írták: "átalakítóval is megoldható".)
A gyártók mellett a szállítócégeket is megtizedelte a speciális kiírás, mert akik az adott termékkel éppen nem rendelkeztek, az ajánlattételi határidő rövidsége miatt nem tudtak terméket váltani.
Mint arra szakmai berkekben számítottak, a 1. és a 2. részteljesítésre beadott ajánlatokban egy kivétellel mind a 12 pályázó cégnél HP-termék szerepelt. A 3. részteljesítéssel csupán 6-an próbálkoztak, de 4 pályázó anyaga nem teljesítette a feltételeket, mert nem tudott dual BIOS-funkcióval rendelkező alaplapot felmutatni. A szállítócégek közül az 1. részteljesítésben a Trendex Holding*, a 3.-ban a CHS Computer tulajdonában álló Kventa Kft. tűnt a legesélyesebbnek.
Általában mind a 20 szállító tud versenyezni, az arányokat (melyik cég, mennyiből mennyit szállít) a piaci erőviszonyok döntik el, de az is ritkaságszámba megy, hogy csupán két gyártó terméke taroljon egy 4-5 milliárd forintos közbeszerzéses üzleten.
A különös közbeszerzésen a pórul járt szállítók és gyártók is fennakadtak, ernyőszervezetük, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) még a kiírás napján levelet írt a KSZF-nek, sérelmezve az eljárás rövid határidejét, a több szállítónak teljesíthetetlen feltételeket, illetve azt, hogy miért a nyári holtszezonban, a választások után akar az állam új - köztük csúcskategóriás - gépeket vásárolni.
A KSZF második embere, Kéri Nagy Zsolt igazgató válaszlevelében ugyan az IVSZ egyetlen kifogását sem találta jogosnak, sőt a "vállalkozói oldal félreértéseivel" magyarázta a felemlegetett problémákat, pár nappal később azonban - miután az Index is kérdezősködött az ügyben - szó nélkül visszavonták a tendert.
Az Index múlt hét kedden, az ajánlattétel másnapján küldte el levelét a KSZF igazgatójának, Kéri Nagy Zsoltnak, illetve megkerestük a Hewlett Packardot is, mit gondolnak a közbeszerzésről. Válaszában a HP, amely egyébként aláírta az IVSZ tiltakozó levelét, spekulációnak tartotta, hogy a tendert az ő termékeikre írták volna ki.
A KSZF eddig nem válaszolt kérdéseinkre, mindenesetre múlt hét csütörtökön (az eredményhirdetés előtt egy nappal) megtudtuk, hogy a tendert - annak ellenére, hogy pár nappal korábban még semmi kivetnivalót nem talált benne - a KSZF visszavonta.
A KSZF a hét elején, 29-én írta ki az újabb tendert, ezúttal már nem 24 ezer, hanem 18 ezer gépre (három részteljeszítésben 5500 pc és 500 noteszgép). A határidő ezúttal is csupán egy nap, de a KSZF-et szorítja az idő, június 2. után ugyanis nem írhat ki tendert.
A műszaki követelményeken ugyan csak apróságokat változtatott a KSZF, de ez épp elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ezúttal több gyártó és több szállító is eséllyel vehessen részt a versenyben. Az új tenderre a korábbi 14 helyett 21 ajánlat érkezett, és az első két részteljesítésre már nem csak a HP termékeivel szálltak be eséllyel, a korábbi 8 gyártó helyett pedig 11 versenyezhetett (a 2. részteljesítésnél megtriplázódott a mezőny).
A csütörtöki eredményhirdetésen a lazított feltételek ellenére nem született nagy meglepetés: az 1. részteljesítésben ugyan az árversenyt* a mostanság a piacon olcsóságával hódító Dell Computerrel versenyző Humansoft nyerte, ám egy apróságon elcsúszott, ezért a Trendex Holding 25 százalékkal drágább ajánlata nyert (a Trendex ezúttal 8 százalékkal olcsóbb ajánlattal versenyzett, mint az előző körben).
(A Humansoft - bár mindhárom esetben a legolcsóbb ajánlattal szállt ringbe - nem tudta terméklistáján a Windows XP operációs rendszer Home verzióját felmutatni, csupán Professional változata van. Míg az előbbi verzió csökkentett hálózati funkciókkal rendelkezik, nem annyira biztonságos és kifejezetten otthoni használatra javallt, a többet tudó Professionalt irodákban használják.)
A 2. részteljesítésben az Albacomp szállítócég nyert saját Albacomp termékeivel, 26 százalékkal olcsóbb ajánlatot téve, mint amit az előző körben versenyben maradt két szállító ajánlott.
A hatezer gépről szóló 3. részteljesítésben a Kventa Kft. nyert, amelyik ugyan a pontozás szerint a 9 versenyzőből csupán a középmezőnyben végzett, de a bírálóbizottság négy, előtte végzett ajánlatot (köztük pl. a Humansoftét) érvénytelennek talált. Mindent összevetve az államigazgatásnak még így is 15 százalékot spórolt meg a második kiírás.
Ismét feltűnően magasra tették azonban a lécet a kiírók. Mi szüksége van egy karcsúsítandó államigazgatás közszolgáinak abszolút csúcskategóriás, leginkább filmek lejátszására (sőt filmek vágására), a legújabb számítógépes játékok futtatására alkalmas multimédiás noteszgépre?
Olyan noteszgépre, amiben az Intel legújabb, kétmagos* processzora dolgozik, és ami csak tavasztól kapható Magyarországon, ára egyébként 300 és 400 ezer forint között mozog, célközönsége kifejezetten az üzleti szféra felső köreiben keresendő. Csak összehasonlításképp: az átlagos magyar felhasználó számítógépe háromszor-négyszer lassabb egy ilyen erőműnél.