Rövid lövöldözés után helyettese letartóztatta a világ leghosszabb hatalomon lévő, nem kommunista diktátorát, a paraguayi Alfredo Stroessnert. A tábornok-elnök 1989. február 3-án úgy váltották le, ahogyan 35 évvel korábban hatalomra került, katonai puccsal.
Az MTI arról számolt be, hogy Paraguayban péntekre virradóra Andres Rodriguez dandártábornok, az ország második legmagasabb rangú katonája (Stroessner régi bajtársa, barátja, akinek a lánya a diktátor fiához ment férjhez) a rádión keresztül jelentette be, hogy fellázadt Stroessner elnök ellen, mert "egy új demokratikus rendszert" akar megteremteni Paraguayban. A paraguayi ellenzék egyik - magát megnevezni nem kívánó - vezető személyisége szerint a lázadás hátterében az áll, hogy Rodriguez összekülönbözött az országban 1954. augusztus 15. óta megszakítás nélkül hatalmon lévő Alfredo Stroessner tábornok-elnökkel. A 76 éves diktátor állítólag követelte Rodrigueztől, hogy mondjon le hadtestparancsnoki tisztségéről, vonuljon nyugállományba, vagy pedig fogadja el a védelmi miniszteri tárcát.
Az őrizetbe vett 77 éves politikus a három és fél évtized alatt klasszikus személyi kultuszt alakított ki, ahogyan az 1989-ben jelent, Akik a hírekben szerepelnek című könyv fogalmaz: Asunciónban nem lehet eltévedni, át kell menni a Stroessner hídon, a Stroessner utcán, és máris megérkeztünk a Stroessner-házhoz, az elnöki palotához.
A formaságokra adott, hatalomra kerülését választással erősítette meg: csak rá lehetett szavazni. Négy évvel később ez megismétlődött, 63-ban viszont már volt vetélytársa, akit maga jelölt ki. Ehhez képest szép eredmény a konkurens tíz százaléka. Így nyert nyolc választást is.
Hogy nem volt híve a kommunizmusnak, azt bizonyítja, hogy rokonai nem párttisztségeket kaptak: lánya szállodalánc-tulajdonos volt, fia Latin-Amerikában ruházott be dollármilliókat, második felesége pedig középületek épített, állami segítséggel. Azzal büszkélkedett, hogy Asuciónban nem kell zárni a lakások és az autók ajtaját, annyira ritka a lopás.
A bajor apától származó Stroessner több nácinak is menedéket nyújtott, a legismertebb közülük Josef Mengele volt. Nemcsak a nácik, drogkereskedők és autótolvajok nagy barátja is volt. Háromezerre becsülik azoknak a számát, akik uralma alatt tüntek el, leváltása után a belügyi levéltárban 300 ezer ember letartóztatását, kínvallatását, számos esetben eltûnését dokumentáló iratokat találtak.
Ehhez képest tényleg emberi, hogy szenvedélyes sakkozó volt, a játékban járatos miniszterinek ezért állandó készenlétben kellett állniuk. Állítólag már hajnali négyes ébredésekor parancsokat osztogatott, és bírta az iramot hajnali egyig. Amikor pihent, szívesen nézett amerikai sorozatokat a tévében, ezért ezeket nem lehetett megszakítani reklámmal.
Megpuccsolása előtt már elterjedt, hogy bőrrákja van, de az egészségi állapota szigorú tabutémának számított. A puccs után Brazíliába menekült. Többször kérték kiadatását, de ennek Brazíila nem tett eleget. 2006-ban halt meg, nem bőrrákban, hanem egy sérvmûtét szövõdményeként fellépõ tüdõgyulladásban. Paraguay nem engedte az országban eltemetni a volt diktátort.
