A Magyar Gárda elvonult a Kossuth térről. Pár száz ember van még a Parlament előtt.
Sólyom László a múlt pénteken aláírta a miniszterek kinevezését, így a jelöléséről kartellügyei miatt lemondó Vahl Tamás kivételével Bajnai összes jelöltje, még a bizottságban leszavazott Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter is leteheti az esküt.
A miniszterei eskű végén csak Balázs Péter külügyminiszter és Hónig Péter infrastrukturális miniszter mondta csak, hogy Isten őket úgy segélje. Orbán Viktor nem volt jelen az új kormány eskütételén, ahogy a szabadságát töltő Gyurcsány Ferenc sem.
A Fidesz nem ment ki, amikor Bajnai szólásra emelkedett, hogy elmagyarázza: akkor most egy évig, fókuszált válságmenedzselés zajlik, hogy Magyarország miután kilábalt a bajból, szép lassan felpöröghessen. A probláma gyökere a miniszterelnök szerint, hogy hazánk sokkal többet költ, mint amennyit termel, és ezt csak tetőzte a válság. Amelyik oly súlyos, hogy hónapról hónapra módosítani kell lefele a prognózisokat, például a GDP-csökkenést most éppen 6 százalékra taksálják, és ezzel párhuzamosan le kell faragni a kiadásokat is.
"Azt is látni kell, hogy mi a cselekvés és a nemcselekvés terepe és ára" - mondta Bajnai. Ha nem cselekszünk, a sodródás zuhanásba válthat. A nemcselekvés is cselekvés, a nem döntés is döntés" - mondta, bár ez csak nyomorba döntheti az országot. A válságkezelés négy pillérre épül: a védelem pilérére, az egyensúlyteremtés pillérére, a növekedés újraindításának pillérére, valamint a bizalomépítés pillérére.
Fodor Gábor szerint a szabad demokraták frakciója a Bajnai-program mellé fog állni és azok a képviselők is támogatni fogják a válságkezelő csomag elfogadását, akik előzőleg nemmel szavaztak a személyi kérdések kapcsán. Ezt a pártelnök mondta hétfőn az SZDSZ frakcióülését követően újságíróknak.
A frakcióülésről távozó Gulyás József azt mondta, hogy korábbi nyilatkozatának megfelelően támogatni fogja az összes olyan válságkezelő intézkedést, amelyet a frakció megszavaz. (MTI)
A recept első eleme a védelem, azt jelenti Bajnai szerint, hogyan óvjuk meg a mindennapokat, első körben a munkahelyeket. Ha pedig megtratani nem sikerül őket, akkor a cél, hogy az állásvesztő a legsgyorsabban találjon újra munkát. És persze a kormány védi a kis- és középvállalkozásokat, különböző finanszírozási konstrukciókkal, hogy képesek legyenek fejlődni, és munkaerőt őrizni. Illetve óvná a kormány a családokat, köztük is azt az egymillió, autóját devizahitelből, illetve azt a 700 ezer, lakását devizaalapú kölcsönből fedező familát, amelynek nem mehet rá a vagyonkája a megugró törlesztőrészeletekre.
A védelem önmagában azonban nem elég, ezért szükség van egyensúlyteremtésre is, hiszen ha nem teremtünk egyensúlyt, a veszély újra és újra visszatér. Ezért szükség van a költekezés visszafogására, hiszen Magyarország többet költ védelemre, szociális jólétre, mint a környező országok, valamint többet költ, mint amennyiet megtermel. Az egyensúlyteremtés eszköze a megszorítás. "A költségcsökkentés olyan, mint az injekció, szokták mondani, de most nem erről, hanem életmentő műtétről van szó" - mondta. A megszorításokból mindenkinek ki kell vennie a részét, mert "össze vagyunk drótózva, ez az ország együtt sír és együtt nevet". Majd ismét felsorolta, ki mindenkitől vár áldozatot - ugyanazoktól, mint tegnap és azelőtt: családoktól, nyugdíjasoktól, közszolgáktól, állami vezetőktől, a vagyonosoktól és így tovább.
Negyed óra telt el Bajnai beszédéből, amikor megérkezett Orbán Viktor, aki azonnal sugdolózni kezdett Semjén Zsolttal.
A harmadik pillér Bajnai értelmezésében annyit tesz, hogy hiába teremt a kormány egyensúlyt, ha a stabilitást nem kíséri gyarapodás. Úgyhogy nem szabad beragadni, leszakadni, hanem az unió átlagánál gyorsabban nőjön a magyar gazdaság. Így Bajnai lesöpörné a gazdaságot béníó adórendszert, ahol keveseket szipolyoz ki az állam sokak érdekében. Bajnai úgy képzeli, hogy a legalacsonyabb jövedelműek járulékát jól le kell vinni, hogyha múlik a válság, ide jöjjenek a befeketők. Az átlagos jövedelműek, akik mintegy 127 ezret keresnek, jövőre 10 ezer pluszforint jelentkezik majd, ígérte Bajnai. A havi egymilliónál többet kaszírozók pedig különsarcot fizetnek majd. A gazdaság másik nagy gátja, hogy csak a munkaképes lakosság 57 százaléka dolgozik, de majd a gyes, a gyed és a szociális járandóságok megkurtítása Bajnai szerint több munkáskezet eredményez majd.
De mindez még mindig nem elég, ha nem lesz újra bizalom Magyarországgal szemben, mondta Bajnai. A bizalomvesztés okai a politikai helyzet és a gazdasági válság. A cél, hogy elhitessük a külvilággal, hogy Magyarország képes urrá lenni gondjain. De ez nem elég, egymás közt is helyre kell állítani a bizalmat. Ezért fontos, hogy az állam és a gazdagok is beszálljanak a válságkezelésbe, de a politikusoknak is sokat kell tenniük azért, hogy a bizalom helyreálljon. És vissza kell szerezni Magyarország önbizalmát is. A változások célja, hogy helyreállítsák a munka becsületét, hogy évről évre közeledjen az euró bevezetése. Mindehez a parlament segítségét is kérte.
Bajnai keze alatt ég a munka, így azt javasolta a parlamentnek, nyújtsa meg a tavaszi ülésszakot, hogy legyen idő minden krízisintézkedést kodifikálni.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője nem érti, hogy miért az ellenzéken kéri számon a tisztes parlamenti politizálást, amikor az MSZP frakciójában ül az, aki leparasztozta a köztársasági elnököt. "Azt, hogy Magyarország ilyen súlyos helyzetben van, azt nem csak külső tényezők okozták" - mondta Navracsics, aki szerint a válságot az MSZP és az SZDSZ kormányra jutása okozta. Hiszen a Fidesz stabil gazdaságot hagyott hátra szerinte. "Nem hét évet haladtunk előre, hanem tizenötöt hátra" - mondta. Szerinte meglepő, hogy a kormányt meglepetésként éri, hogy milyen helyzetben van az ország. "Miben mutat példát nekünk ez a kormány. Gazdasági válság gazdasági miniszter nélkül. A pénzügyminiszter cége az adókerülésről rendez konferenciát. A titokminisztert leszavazza a bizottság" - sorolta. Szerinte nem erkölcsös, hogy azok kérnek áldozatvállalást, akik az elmúlt években megszedték magukat.
Mesterházy Attila agyából mondást csiholt Navracsics, miszerint: bagoly mondja verébnek. A frakcióvezető ugyanis úgy értelmezte, hogy a fideszes politikus szerint a világválság is az MSZP sara. Úgyhogy, mondta Mesterházy, az ellenzék döntse el, hogy akkor most szerinte kellenek válságkezlő intézkedések vagy sem. A Bajnai-program egyébként Mesterházy szerint jó és felelőségteljes, egyrészt mert a válság vége után megadja az újrakezdés esélyét az országnak, másrészt mert nem egyenlő, hanem arányos teherviselést jelent. Például itt a 18 százalékos áfa, ugyanis csak ekkora forgalmi adó terheli többek között a kenyeret,és a távhőt, azaz a szegényebbek mindennapjait. Így az MSZP frakció kitart a program mellett, ígérte Mesterházy.
"Azért támogatjuk a most felálló kormányt, mert működőképes válságkezelést ígért, mert felvállalt olyan döntéseket, amiktől pártpolitikusok menekülni szoktak" - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője. Az SZDSZ kész támogatni a programot, mondta, a kiadáscsökkentés fontosságát hangsúlyozva, hiszen az állam nem költhet többet a bevételeinél. A Fidesz időszakára is igaz volt, hogy magasak voltak az adók, burjánzott a bürokrácia, és akkor is hitelek kellettek az ország egyenesben tartásához. De a hitelezők türelme most elfogyott, ezért kellenek a megszorítások, hogy helyre álljon az a rend, ami sikeressé tette szomszédainkat és a Nyugatot. Követendő példának a szlovák egykulcsos adót, a befektetésbarát román gazdaságpolitikát és az etnikai konfliktusokat jól kezelő brit közösségi rendészeti modelt emelte ki. Ezután még keményebb megszorításokat kért, cserébe még nagyobb adócsökkentésekért. "Ne akarjunk szakértőbbek lenni a kormánynál" - kérte a szocialista frakciót, megigérve, hogy az SZDSZ nem fogja módosító javaslatokkal szétbombázni a kormány előterjesztését.
Harrach Péter nagyon figyelt Bajnaira, és megállapította, hogy a kormányfő Gyurcsány nyomdokaiba lépett, mert könnyedén beszél arról, amit nem tett meg. A KDNP-s politikus szerint egyébként ne is tegye, amire készül. Első körben Harrach a Gyurcány-kormány ötéves adócsökentési programjáról értekezik, pédául arról, hogy akkor a kabinet 25-ről 20 százaléra vitte le az áfát pár hónapra. Bajnai viszont emelni készül, és ezt nem bírj majd a nép. Ráadásul demográfiailag is betesz a Bajnai-program a nemzetnek, vélekedett Harrach, aki szerint az otthonteremtési támogatás, a gyes és a gyed metélése visszaveti majd a gyermekvállalsi kedvet. Aztán Harrach azon lamentál, miként módosítható, ha egyáltalán megtehető, a közszolgák szerződése, mert a politikus szerint erre szükség lenne, hiszen a 13.-havi bért gyakorlatilag kiiktatják a fizetési rendszerből. Ami pedig a nyugdíjakat illeti, Harrach szerint nem helytálló azt kijelenteni, hogy a 13-havi járandóság befagyasztása után a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, hát nem, csökkeni fognak.
"Két szempontból is új fejezetet nyitnék, egyrészt röviden válaszolnék, másrészt megmondanám, hogy kiben fedeztem fel az egyetértés csíráját" - kezdte viszontválaszát Bajnai Gordon. "Például Navracsics Tiborban, ezzel persze nem szeretném bajba keverni. Egyetértünk abban, hogy adócsökkentésre van szükség. Ehhez azonban kiadáscsökkentésre van szükség" - mondta. Úgy értelmezte Navracsics szavait, hogy a Fidesz frakcióvezetője szerint is megszorításokra van szükség. "Ön is mondta, hogy bizalomra lenne szükség, és ehhez szolidarításra van szükség. A kormányom ilyen típusú indítványok benyújtására készül" - mondta. Abban is egyetért Navracsiccsal, hogy a köztársasági elnököt illente tiszteletben tartani.
Varga Mihály szerint be kéne látni, hogy nem mennek bizonyos dolgok egyszerre, nem lehet egyszerre dalolni az internacionált, és esküt tenni a történelmi zászlók előtt. Ugyanilyen paradoxon azt gondolni, mondta a Fidesz alelnöke, hogy Bajnai megváltozik. A Gyurcsány-kormány háromévig dolgozó minisztere ugyanis csak szavakban emleget adócsökkentst, 2006-ban ugyanis15-ről 20 százalékra emelték az egyik áfakulcsot, a munkavállalói járulékot másfélszeresére emelték, és bevezették a különadót. Most is áfát emelnek, a társasági adót 16-ról 19 százalékra tornásszák fel. Mert a szocialistáknak az IMF-hitel felvételénél be kellett volna ismerni, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott. Ahogy Bajnai politikája is meg gog, jósolt Navracsics.
"Alapvetően a tettek embere vagyok, nem a szavaké" - kezdte válaszát Oszkó Péter pénzügyminiszter. "Ezért megpróbálom kiszűrni az elhangzott felszólalásból a javaslatokat, mert a kritika alternatíva nélkül értelmetlen" - mondta, majd fel is kérte a Fideszt, hogy tegyenek javaslatokat, kezdjenek egyeztetéseket a szükséges intézkedésekről. "Azon vagyunk, hogy a lehető legjobb csomagot állítsuk össze, és szívesen meghallgatunk minden értelmes javaslatot" - zárta nyitótézisét, miszerint nem a szavak embere, igazoló felszólalását Oszkó.
Mesterházy Attila az MSZP hatodik frakcióvezetője 1990 óta. Az első szabad választás után Gál Zoltán vezette a frakciót, a Horn-kormány alatt pedig Szekeres Imre. A választási vereség után Kovács László, majd 2001. január elsejétől – a pártelnökl tehermentesítése miatt – Nagy Sándor vezette a frakciót. Medgyessy Péter választási győzelme után Lendvai Ildikó vette át a frakció irányítását – egészen mostánáig. Lendvai pártelnökként folytatja pályafutását.
Gusztos Péter megállapította, hogy a politikai terrorizmus köztünk van, mégpedig a szélsőjobboldalon: a Magyarok Nyilai, a Magyar Gárad, a Kurucinfo, a Jobbik képében. Ahonnan nyilvános megrendeléseket adnak a liberálisok inzultálására, a cigányellenességre, meg arra, hogy a zsidók kipáját ácskapocsal rögzítsék. A Jobbikkal egy neonáci párt van jelen a közéletben, ez a hétvégi holokauszttagadó tüntetésen bebizonyosodtt, mondta a frakcióvezető-helyettes. Aki nem érti, hogy miközben a Fidesz több politikusa részt vett az "Élet menetén", miért kokettál a Fidesz a jobikkal. Helyesnek tartja-e frakcióvezető, faggatta Navracicsot Gusztos, hogy 2006-ban a jobbik-jelöltek egyhatoda a Fidesz, egynegyede pedig a KDNP pártfogásával indult.
"Sajnos a politikai szélsőjobb és az ahhoz kötődő terrorista csoportok itt vannak" - reagálta Gusztos felszólalására Draskovics Tibor nagyon komoly, szavanként tagolt stílusban. "Nem lehet szó nélkül hagyni egyetlen szélsőséges szót, egyetlen szélsőséges megnyilvánulást sem" - mondta, hiszen a szélsőséges gondolat szélsőséges szóhoz, a szélsőséges szó szélsőséges terrorizmushoz vezet. A megoldást a politikai elit egységes fellépése, a jogszabályok, az alkotmány megfelelő kiegészítése jelenthetné. De a legjobb válasz az volt, hogy míg a szélsőjobb száz embert tudott mozgósítani, az Élet menetén több ezren vettek részt.
A KDNP frakcióvezetőhelyettese felismerte, hogy a politikus és az újságíró egyaránt felületes, mert a bábokkal foglalkozik, és nem a bábjátékosokkal. Lukács Tamás szerint ugyanis nem a kormány tagjai a fontosak, hanem az, miért ebbe az irányba megy a kormányprogram. Lukács szerint a bábjátékos a rendszerváltást és a szociális érzékenységet rég elfelejtő SZDSZ, vagy Gyurcsány anyósa, Apró Piroka, netán az IMF? A magyar bajok gyökere Lukács szerint egyébként az a baj, hogy a GDP 50 százalékát a kis- és közévállalkozások termelik (és ezek foglalkooztatják a munkavállalók 71 százalékát is), ám csak nagyon kevés adókedvezményt kapnak. Mert azokat a multik, a jelenlegi politikusok kaszálják le. Ezekhez az érdekkörökhöz pedig Bajnai nem nyúl, helyette a családokat, és a közszférát, a nyugdíjasokat sarcolja. Épp ezért nem lesz belőle politikus, sem államférfi, ugyanis az előbbihez felelőség, a másikhoz erkölcs kell.
Aki náci az náci, ami szégyen, az szégyen, ugyanis nem jobboldaliak, hanem nácik tüntettek a várban, és rugdostak temetetlen halottakat, és tagadták a holokausztot, rehabilitálni próbálván a halágyárakat. Eddig erre nem volt példa, arra meg különösen nem, hogy egy párt leányvállalata, a Jobbik alapította Magyar Gárda tegyen ilyet. Épp ezért a Fidesznek kutyakötelessége lenne elvágni a Jobbikhoz fűződő kötelékeket, de nem tett ilyet senki. Persze, mondta lendvai, jó volt a hétvégén lóversenyre menni, és jó volt ott magyarnak lenni, célzott Orbánra Lendvai, de azért lehetett volna egy két percet szakítani, és mondani egy-két mondatot, azokról az időkről, amikor nem volt jó magyarnak lenni. De még nincs késő, adott reményt Lendvai, még ki lehet mondani ezeket a szavakat.
Hiller István demokrata képviselőként, és nem miniszterként, arra kérte az Országgyűlést, alkosson törvényt ötpárti konszenzussal, miszerint a holokauszttagadás Magyarországon bűncselekmény. Mert, mondta Hiller, soha nem a vasútállomások transzportvagonjainál kezdődött a bűn, hanem a hallgatással.
A Fővárosi Közterület-felügyelet szerint kiválóan érzik magukat azok a libák, amelyeket a múlt kedden gyűjtöttek össze a Kossuth téri tüntetésen. Az állatoknak tágas kifutót és fürdőt alakítottak ki az Illatos úti gyepmesteri telepen, állandó orvosi felügyelet alatt állnak, és rendszeresen kapnak enni. Sorsukról az állategészségügyi hatóság dönt.