Bajnai szerint a program akár százezer munkahely megőrzésének reményét kínálja, ezen felül azt, hogy az emberek 90 százaléka néhány év alatt kevesebb adót fizet majd, a nyugdíjasoknak pedig azt, hogy megőrzi értékét a nyugdíjuk. A program eredményeképpen Bajnai szerint Magyarország újra talpra állhat és elkezdhet növekedni. A miniszterelnök azonnali részletes bemutatóra készül, a kormánydöntések részletes szövege hétfő estétől lesz nyilvános.

Amikor a kormány utoljára hivatalosan az EU-val és az IMF-el összehangoltan közzétette előrejelzését, a válság nyomán 3-3,5 százalékos visszaeséssel számoltak. Azóta mindenki rontott a prognozisain, most a kormány 5,5-6 százalékos idei, és jövőre már nullához közeli, de még mindig a GDP csökkenését jelentő visszaeséssel számol.

A nemzetközi tényezőkön túl vannak magyar sajátosságai is a válságnak - hangsúlyzota Bajnai. Ezek egyik oka, hogy a magyar állam nem hatékony, miközben több pénzt von el, mint az uniós országok: nálunk 50 százalékos, a térség országaiban átlagosan 43 százalékos az elvonás mértéke. Magasak az adók, és néhány területen kiemelkedően sokat költünk: az állam működésére, a szociális kiadásokra és az államadósságra. Mindennek ugyanakkor oka a nagyon alacsony foglalkoztatottság, azaz a munkaképes lakosság kisebb aránya dolgozik, mint mondjuk Szlovéniában vagy Csehországban. Vannak kategóriák, ahol különösen alacsony a foglalkozatottság: az idősebbek, a szülésről visszatérők.Ezen változtatni kell.

Magyar jelenség a nagy külső eladósodottság is, amibe belértendő az államadósságon felül a privát szektor adóssága is, és összesen a GDP 107 százalékára rúg. Az emiatti aggodalom vezet a magas kamatszinthez.

A foglalkoztatás több mint 60 százalékát adó kisebb válllatok az export alig több mint 20 százalékát adják, ez azt mutatja, hogy a míg a multik jól működnek, a gazdaság szerkezetében is van egy jelentős szétszakadás.

Mindezen problémák a válság kitörése óta sokkal élesebben hatnak.

Egyszerre kell megtámadnunk az ördögi kör minden elemét, a lassú növekedést, a bizalmatlanságot, az egyensúlytalanságot. Utóbbit jelentős, gyors kiadáscsökkentéssel kell kezelni. Stabilizálni kell az adósságfinanszírozást az IMF-hitellel.

A kormány azonnal tárgyalni akar Brüsszellel és az IMF-el, bemutatni az új makropályát, és az új intézkedési terveket, bemutatni, hogy megtartjuk az egyensúlyt, és azt hosszabb távon is fenn tudja tartani.

A devizahitelesek érdekében olyan lépéseket szeretnének tenni, ami a forint árfolyamának stabilizálásával, illetve adminisztratív lépésekkel megakadályozzák a lakások elvesztését. Erősíteni akarják a bankok kkv-hitelezését.

A legfontosabb intézkedéscsomag Bajnai szerint talán az, amely a munkahelyek megőrzését, illetve azok újrateremtését szolgálja.

A rövid távú intézkedések csak akkor érnek valamit, ha közben olyan intézkedések is születnek, melyek hosszabb távon is biztosítják a fejlődés fenntarthatóságát. Ezért a közszférában a nominális bruttó bérkiáramlást két éven át rögzítenék. Ez nem a személyes jövedelmek befagyasztását jelenti, hanem a teljes bértömegét, a hamarosan bemutatandó adóváltozások révén a keveset keresők nettója emelkedhet.

Ki kell mondani, hogy a jövőben az ország nem tudja fenntartani a 13. havi bért a közszférában. Olyan szabályozást terveznek, amelyek révén a közszféra akkor kaphat többletjutattást, ha az ország növekedése ezt lehetővé teszi.

Ahogy az Index már beszámolt a tervről, most Bajnai hivatalosan is bejelentette: több év alatt, de 65 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt, a program legkorábban 2012-ben indulna. Átütemeznék a 2009-es nyugdíjkorrekciót, ez megtörténik, de néhány hónap csúszással. A 2009-es 13. havi nyugdíjat nem fizetik ki, 2010-ben pedig teljesen megszűnik ez a jutattás.

A nyugdíjbavonulás tényleges korcentruma ma nem a 62 év, a nyugdíjkorhatár, hanem 58 év körül van, a kormány adminisztratív intézkedéseket készül hozni a kettő egyensúlyba hozására, hogy ne érje meg idő előtt nyugdíjba menni.

Fotó: Huszti István

Kezdeményezni fogják a táppénz tíz százalékos csökkentését is, 70-ről 60 százalékra csökken a táppénz alapesetben, annak érdekében, hogy ne érje meg otthon maradni.

A családi pótlék összegét két évre befagyasztják. Ahogy az Index már ugyancsak beszámolt róla, a gyes és a gyed időtartalmát 3-ról 2 évre csökkentenék. Az alkotmányosság és az erkölcsi érzék is azt követeli, hogy adjanak időt az erre való felkészülésre, 2012-ben lehetnek bölcsödések azok a gyerekek, akikre az új szabály működik, addig jelentősen bővíteni kell a bölcsödei és óvodai kapacitást.

A következő két évben, a világpiaci gázár csökkenésével folyamatosan kivezetik a gázártámogatást.

Mindkét területen túl sokat költünk, felülvizsgálják, mondta a miniszterelnök.

A fájdalmas intézkedések helyreállítják, és biztosítják az egyensúly fentartását hosszabb távon is. Magyarország eddig többet költött, mint amennyit megtermelt. Ez azonban azt is jelenti, hogy többet kell termelni, el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a termelés növekedésének útjában állnak. Az egyik ilyen adórendszer. A kormány két lépésben készül az adórendszer módosítására, a mostani lehetőségeket persze meghatározza, hogy mennyivel kevesebb bevételre tehet szert a költségvetés.

A minimálbér kétszersének összegéig 5 százalékkal csökkentik a munkaadói járulékot. Az szja alsó sávhatárát 1,7-ről 1,9 millió forintra emelik.

Ellentételezésként 25 százalékra emelik az áfát, de a korábbi híreinkkel ellentétben nem 15, hanem 18 százalékos átmeneti, a válság miatt bevezetendő kulcsot is bevezetnek. Ebbe a körbe csak a tej, a kenyér és pékárú, valamint a távhő tartozna.

2010-től ennél nagyobb változásokat terveznek az adórendszerben. Az 5 százalékos járulékcsökkentés minden jövedelemre kiterjedne a kormány szándékai szerint. Javaslataik között, melyről a következő két hétben még egyeztetnek, szerepel majd a tételes, 1950 forintos eho, az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése.

Új módszert javasolnak majd az adó számítására, bevezetik a szuperbruttósítást. 15-17, illetve 33 százalék körüli új adókulcsokkal, és magasabb sávhatár emeléssel számolnak. Valahol 4-5 millió forint közé várják az alsó kulcs tetejét, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 90 százalékának jövedelme ez alá tartozik majd.

Szigorúbb szabályozással lépnének fel a külföldre vitt jövedelmekkel kapcsolatban. Olyan ingatlanadóban gondolkodik a kormány, mely az alacsonyabb értékű ingatlanoknál a mai, bár nem ingatlanadóként emlegetett teherrel sújtaná az ingatlant, míg a magasabb értékű ingatlanoknál progresszív rendszert vezetnének be.

A társasági adó kulcsa a tervek szerint 19 százalék lenne, a különadó eltörlése, és a kivételek, kedvezmények jelentős megszűrése után.

Új intézkedéseket, tárgyalásokat terveznek a bankokkal a devizahitelesek megsegítése érdekében, hogy önhibáján kívűl senki ne kerüljön utcára a lakásából, mondta Bajnai.

Tartósan 3-4 százalék körüli elsődleges egyenleget akarnak elérni, azaz a költségvetésnek az adósságszolgálat nélkül szuficitesnek kell lennie. Vissza akarják állítani azt a növekedési ütemet, mely biztosítja az uniós növekedéshez mért plusz 2 százalékos ütemet.

A bizalom építése nemcsak a gazdaságban fontos: etikai kódex készül a közigazgatásban, és erősítik az áldozatvédelmet a büntetőjogban, mondta konkrét tervek ismertetése nélkül Bajnai. Látható, nyilvános intézkedési tervet is készítenének, hogy minden lépésről el tudjanak számolni.

A szolidaritási lépések közé tartozik a miniszteri fizetések 15 százalékos, az állami cégek vezetőinek radikális bércsökkentése.

A nagy baj elkerülésén túl miért is érdemes vállalni ezt az áldozatokkal járó programot? - tette fel a kérdést Bajnai. Azért, mondta, mert a jelenlegi, 6 százalékos esés helyet már néhány év múlva négyszázalékos gazdasági növekedést kínál, biztosítva a gyors felzárkózást Európához. A lemondások abban segítenek, hogy az adósságállomány már 2010-ben csökkenjen, az eddigi növekvő trend helyet: ha ez így van, akkor visszatérhet a bizalom, stabilizálódhat a forint.

A változásoknak lesznek nyertesei, mondta Bajnai. Ilyenek az alkalmazottak, mert stabilabb lesz munkahelyük, a közepes jövedelműeknek több marad a borítékban. A vállalkozásokat segítik a talponmaradásban, és a kevesebb teher révén gyorsabban tudnak majd növekedni a válság végével. Nyertesek lesznek a nyugdíjasok is, akik most biztosítva láthatják nyugdíjuk értékének megőrzését, a későbbi nyugdíjasok pedig egy fentartható nyugdíjrendszert kapnak. Nyertesek a devizahitelesek, akik a forint erősödésével vállalni tudják hiteleik törlesztését.

Az IMF-el és az Európai Bizottsággal májusban mindenképpen esedékes lenne a negyedéves felülvizsgálat. Bajnai azonban még ez előtt látogatást akar tenni azonban Brüsszelben, bemutatva az új programot. Arra a kérdésre, hogy kérünk-e felmentést a vállalt 3 százalékos hiány alól, Bajnai elmondta: ez a program úgy állt össze, hogy Magyarország képes legyen (a már februárban bejelentett intézkedések segítségével is) tartani a háromszázalékos hiányt. Ugyanakkor jelezte, felvetnek a gyorsabb és nagyobb növekedést szolgáló lehetőségekett, ezeknek akkor van esélye, ha Magyarország biztosan tudja szállítani a már idén 3 százalékos pluszra várt elsődleges egyenleget. A kérdésre, hogy újabb hiteleket kívánunk-e igénybe venni, úgy fogalmazott, hogy ez most nem időszerű, a jelenleg rendelkezésre álló forrásokkal számolunk. Ugyanakkor a program Bajnai várakozásai szerint segít helyreállítani a bizalmat, és így biztosítja a külső források a jelenleginél alacsonyabb hozamok melletti bevonását. Lefordítva: megoldhatóvá válik az államadósság magyar állampapírokkal való, a jelenlegi kamatszinteknél alacsonyabb terhek melletti finanszírozása.

A támogatás fokozatos kivezetése azt jelenti, hogy jövőre valamennyi pénz még lesz erre a célra, köszönhetően az úgynevezett Robin Hood adónak is, de fokozottabban érvényesül majd már 2010-ben is a rászorultsági elv, a támogatás összege pedig csökkenhet, következik a miniszterelnök egy kérdésre adott válaszából.

Családok tízezreit lehetetleníti el Bajnai Gordon csomagja, reagált a miniszterelnök sajtótájékoztatóján elhangzottakra Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Szerinte a csomag brutális, a kormány pedig felhatalmazás nélkül hozta meg azt - bár azt nem fejtette ki, hogy milyen felhatalmazásra lenne szüksége Bajnainak a programalkotásra. Ellenben háromszor megismételte, hogy brutális és illegitim. (FH)

"Bajnai Gordon a válságra való tekintettel lemondást kért Magyarországtól. Magyarország a válság és a megroppant bizalom okán lemondást kér Bajnai Gordontól, akit soha senki, semmire nem választott meg" - reagált a miniszterelnöki sajtótájékoztatóra Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője. Szerinte pénzzel mindenki tud válságot kezelni, ahhoz nem kell "sem ész, sem éleslátás, vagy szaktudás, hogy valaki kimondja azt a mondatot: ide a pénzt". Azaz, ezen az alapon szerinte bárki lehetne miniszterelnök.

Ismét elrendelte a Parlament kordonozását a Köztársasági Őrezred parancsnoka. Az indoklás ugyanaz, mint korábban: az elmúlt időszak utcai zavargásai alapján nem zárható ki, hogy a Kossuth tér közelében ismét megzavarják a közrendet és a közbiztonságot. Hétfőn délután egy órakor kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése a Bajnai-kormány új minisztereinek esküjével. A vasrácsok az épület mentén húzódnak két oldalt, elől pedig a főbejárattól több méterre lévő virágládáknál állították fel azokat. (FH)

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a Sándor-palotában kinevezte a Bajnai-kormány minisztereit. Az új kormány tagjai, a tizennégy miniszter, egyenként vette át a kinevezési okiratot a köztársasági elnöktől. A Bajnai-kormány minisztereinek eskütétele hétfőn délután lesz a Parlamentben. (MTI)

Mesterházy Attila az egyedüli jelölt az MSZP parlamenti frakcióvezetői posztjára, közölte Podolák György, a jelölőbizottság vezetője hétfőn.

Veres János a frakcióvezető-helyettesi posztért indul, a kihívója Halmai Gáborné lesz.

Szilvásy György mégsem lesz államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban, de családja képviselteti magát: felesége, Csáky Bernadett ugyanis szakállamtitkár lesz.

Csáky 2002. február 15-től kormányzati főtisztviselő, legutóbb a Pénzügyminisztérium Jogi és koordinációs szakállamtitkára volt, előtte a pénzügyminiszter kabinetfőnöke.

Mesterházy Attilát, eddigi frakcióvezető-helyettest választották az MSZP parlamenti képviselő-csoportjának vezetőjévé. A frakcióvezető-helyettest 90 százalékos többséggel választották meg a szocialista frakció tagjai.

A frakcióvezető-helyettesi posztra Veres János volt pénzügyminisztert választották 75 százalékos többséggel, a kihívója, Halmai Gáborné 25 százalékot kapott. (MTI)