Drámai képet festett múlt hétfőn napirend előtti felszólalásában a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetéről (TMRSZ) Gulyás József SZDSZ-es képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Gulyás szerint a TMRSZ tevékenysége bizonyíték a nyíltan neonáci Nemzeti Arcvonal nevű csoport állításaira, miszerint „a legtettrekészebb hazafiak, vagyis a szélsőséges, radikális csoportokhoz kötődő személyek beépültek a nemzetbiztonsági szolgálat és a rendőrség testületeibe".

A képviselő az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé vinné az ügyet, amivel viszontválaszában Avarkeszi Dezső (MSZP), az Igazságügyi és Rendészeti tárca államtitkára is egyetértett.

Gulyás arról beszélt a parlamentben, hogy ez a kormányzati ciklus komoly próbatételek elé állította a rendőrséget. Értékelése szerint 2006 őszén gyengén teljesített a testület a tüntetések, zavargások és rendbontások kezelése terén, és annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „nem elegen és kellő erővel tették szóvá akkor liberális oldalon a rendőri túlkapásokat és az eseményekben a rendőri vezetés felelősségét". Ám azóta a rendőrség megváltozott és sokat tanult, és ma már képes határozottan és jogszerűen fellépni a tudatos rendzavarókkal szemben.

A képviselő ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyik rendőrszakszervezet, a TMRSZ főtitkára a Jobbik EP választási listáján indul, lapjának főszerkesztője, Posta Imre pedig „zsidók által szított magyar-cigány polgárháborúkról vizionál".

Gulyás szerint megengedhetetlen, hogy „a politikai tevékenységet érdekvédelmi köntössel palástoló szakszervezet" újságjában, honlapján, vagy a rendőri állományban az alkotmányos normákat sértve lépjen fel, és hogy a rendőrségen belül kampányt folytathatnak olyanok, akik megvetik a rendőri vezetést, és velük szemben a nyílt ellenállást képviselik.

Sztrájkjogot követelnek

A TMRSZ 2004-ben alakult Szekszárdon, deklarált célja a „kisrendőrök", a beosztotti állomány érdekeinek védelme. A szakszervezet főtitkára Szima Judit rendőr alezredes, kiemelt főnyomozó, aki korábban olajszőkítéses ügyeken is dolgozott. Megalakulását követően az alulról szerveződő érdekvédelmi szervezet sorozatban nyerte a ki nem fizetett túlórák, ügyeletek és pótlékok miatt indított munkajogi pereket, és feljelentéseket tett amiatt, hogy miközben az állomány bére nem emelkedett, 2007-ben 290 rendőri vezető kapott soron kívüli emelést.

A rámenős jogvédelemnek híre ment a testületben, a TMRSZ taglétszáma gyorsan emelkedett, elsősorban a beosztotti állomány körében: ma már az állomány egyizedénél több, 5200 tagot számlálnak, a BRFK-n például a tiszthelyettesek több mint 70 százaléka belépett.

A TMRSZ gyors megizmosodásához jelentősen hozzájárultak Szima kemény hangú állásfoglalásai, amelyekben a szerinte korrupt, alkalmatlan, politikai megrendelésre dolgozó rendőri vezetőket ostorozza, akik rendszeresen megsértik a munkajogi és emberijogi normákat, és „lábtörlőnek használják a beosztotti állományt". Az ilyen, és ehhez hasonló kijelentései miatt a katonai ügyészség nyomozott utána, telefonját lehallgatták, majd vádat emeltek ellene bujtogatás miatt. A főtitkár viszont arra hivatkozik, hogy szakszervezeti vezetőként joga és kötelessége a belső visszásságok ellen szót emelni.

A TMRSZ tagságából egy főhadnagyot már bíróság elé állítottak bujtogatásért a Szimát támogató, valódi névvel vállalt internetes fórumhozzászólása miatt, azt az ügyet azonban eljárásjogi hiba miatt megszüntette a bíróság.

A TMRSZ nemrégiben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy sztrájkjogot kérjen a rendőröknek. Érvelésük szerint a sztrájktilalom szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a rendőrségi munkavállalók egyik alapjogát, miközben az állam katasztrofális egzisztenciális és munkajogi feltételeket teremtett számukra. Draskovics minisztert hazugsággal vádolják, mert azt nyilatkozta, hogy jelenleg nincs kifizetetlen túlóra a rendőrségen, ám a szakszervezet helyszíni ellenőrzései ennek az ellenkezőjét bizonyították több kapitányságon is.

Máshogy látják 2006-ot

A TMRSZ elviekben pártoktól függetlenül működik, azonban már többször hallatta a hangját politikai vonatkozású kérdésekben is. 2006 őszével kapcsolatban úgy vélik, hogy a rendőri vezetés politikai megrendelésre „beáldozta a kisrendőröket".

Az Indexnek adott interjújában Szima a tévéostrommal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „fel kellett tüzelni az állományt, hogy később már mindenre kapható legyen". A katonai ügyészség szerint bujtogatásnak minősül az is, hogy a TMRSZ elnézést kért a 2006 őszi rendőri túlkapások áldozataitól, és az akkori rendőri vezetést vádolta jogellenes magatartással a történtek miatt.

A szakszervezeti tagságnak írt nyílt levelében a főtitkár 2006 ősze kapcsán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tüntetőket nem ellenségként kell kezelni, és velük szemben rendőrként, nem pedig katonaként kell eljárni. „Nincs háborús helyzet, így az arra való hivatkozás, miszerint háborúban nem viselnek azonosítót a katonák, jelen helyzetre nem alkalmazható" – fogalmazott, elítélte a rendszeresítetlen eszközök használatát és az ellenállásra nem képes emberek bántalmazását, és törvénytiszteletre intette rendőr kollégáit.

Kilátásba helyezte azt is, hogy amennyiben egy jobboldali fordulat után vizsgálatok indulnak ezekben az ügyekben, „a végrehajtásban helyt álló rendőrök javát fogja szolgálni", ha a majdani hatalom figyelembe veszi a TMRSZ álláspontját.

A szakszervezet megszólalt a Hospinvest ügyében is, az egri kórház megmentésére buzdítottak, mert szerintük elfogadhatatlan, ha „üzleti alapon próbálja valaki megszervezni az állam alapvető kötelezettségei közé tartozó egészségügyet, rendészetet, vagy éppen az oktatást". A cigánybűnözésről nyilatkozó miskolci rendőrkapitány leváltása miatt „politikai komisszárizmussal" vádolták, és lemondásra szólították fel Bencze József országos főkapitányt.

Szövetség a Jobbikkal

Szima Judit a Jobbikkal kötött együttműködési megállapodás részeként, pártonkívüliként került a nemzeti radikálisok EP-listájára. Mint mondja, a TMRSZ az év elején a rendőrségi munkavállalók helyzetének javítását célzó együttműködés-tervezetével az összes parlamenti pártot is megkereste, válaszokat azonban nem nagyon kaptak, viszont, ahogy fogalmaz, rágalomkampány indult ellenük „a baloldalinak mondott médiában".

A 168 óra és a Népszava „antiszemitának, cigányellenesnek, kirekesztőnek és gyűlöletkeltőnek" igyekezett beállítani a szakszervezet tevékenységét, és emögött szervezett lejáratási szándékot sejtenek, amibe beleillik az is, hogy Gulyás József parlamenti felszólalásában neonáci csoportokkal hozta összefüggésbe a szakszervezetet. Pedig "a TMRSZ nem antiszemita, nekem sok zsidó identitású barátom van, roma úgyszintén" – reagált Szima a rasszizmusvádra.

Szima szerint az együttműködési megállapodást végül azért a Jobbikkal írták alá, mert tőlük érdemi válasz, szándéknyilatkozat érkezett. A TMRSZ áprilisi küldöttgyűlése 96 százalékos többséggel támogatta a Jobbikkal való együttműködés tervét, a Jobbik pedig felkérte Szimát, hogy pártonkívüliként induljon az EP-listájuk negyedik helyén. Ezt ő azzal a feltétellel fogadta el, hogy jelöltsége idején, és esetleges megválasztása után sem hagyja ott a TMRSZ főtitkári posztját.

Szima Judit szerint a balliberális oldal állításai alaptalanok, és nem a Jobbikkal kötött szövetség, hanem a beosztotti állomány körében rendkívül sikeres érdekvédelmi tevékenységük csípi a hatalom szemét, ezért érik támadások a szakszervezetet.

A cikket itt lehet kommentálni