Hosszú betegség után június 12-én elhunyt Ekrem-Kemál György híres-hírhedt szélsőjobboldali hungarista politikus, mozgalomszervező, "Kossuth téri forradalmár", értesült az Index a Magyar Világ Baráti Társaság közleményéből.

Az 56-os széna téri mártír, a félig török, félig magyar származású Ekrem Kemál fiából apja kivégzése után vált harcos antikommunista. A rendszerváltás után az 56-os Szövetség egyik vezetője lett, megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjét.

Állítólag az általa mozgósított bőrfejűek fütyülték ki 1992. október 23-án a Parlament előtt Göncz Árpádot. Szabó Alberttel, a hungarista Világnemzeti Népuralmista Párt megalakítójával 1993-tól gyakran tartott politikai rendezvényeket a Széna téri mártírok kopjafáinál. Nem sokkal később Ekrem-Kemál György Szabó Alberttel és az 1992-es, győri újfasiszta perben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Györkös Istvánnal az újjáalakuló Hungarista Mozgalom társelnöke lett.

Ekrem-Kemál György volt az egyetlen, akit a rendszerváltás után alkotmányos rend elleni fegyveres szervezkedés kísérlete miatt jogerősen elítéltek.

A Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége (KÜSZ) elnevezésű, be nem jegyzett szervezetet 1996-ban hozta létre, hogy az államhatalmat erőszakkal elragadja az alkotmányosan működő szervektől. Ekrem-Kemál budapesti lakásának konyhájában azt tervezgette, hogy körülzárják Budapestet, és fegyverrel döntik meg a Horn-kormányt. Tervei között szerepelt, hogy akár fegyverrel is elfoglalja a laktanyákat, lefegyverezze a rendőrséget, lezárja a határokat, letartóztassa a kormánytagokat és politikusokat, valamint korlátozza a köztársasági elnök tevékenységét. Az 1997-es, pártirodák ellen elkövetett csőbombás merényletek idején Ekrem-Kemált letartóztatták.

Ekremet tervei miatt bíróság elé állították, alkotmányos rend elleni szervezkedés kísérlete és lőfegyverrel visszaélés miatt 2001-ben 2 év, 5 évre felfüggesztett börtönre ítélték, amit később egy évvel csökkentettek. A bíró akkor így indokolta a viszonylag enyhe ítéletet: "Magyarország erős ország, amely megengedheti magának és meg is kell engednie, hogy Ekrem-Kemál Györggyel szemben ne a megtorlás, hanem a figyelmeztetés és a megelőzés eszközeit alkalmazza"

Elítélése után kikerült a szélsőjobb fősodrából, 2003-ban például alig tucatnyi szimpatizánst tudott felvonultatni Szálasi Ferenc nyughelyénél, ahol a nyilas vezető születésnapjára emlékeztek. Újbóli feltűnése a 2006 őszén kitört zavargások idejére tehető, az akkor megalakult Kossuth téri szervezetek közül tagja volt a Forradalmi Nemzeti Bizottmánynak. Azóta rendszeresen feltűnt a különböző kormányellenes, Gyurcsány Ferenc lemondását követelő rendezvényeken, mint szónok, illetve mint a kormány megbuktatását, új rendszerváltást célul tűző szervezkedések egyik vezetője.