2009. augusztus 11., kedd 19:17
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Hogy lehet az, hogy az ember dolgozik valahol, aztán kirúgják, és még jól ki is elégítik?
A munka törvénykönyve szerint akit rendes felmondással küldenek el vagy akinek megszűnik a munkahelye, az jogosult végkielégítésre. A végkielégítést azért adják, hogy segítsenek áthidalni azt az időt, amíg találsz másik munkát, illetve így ismerik el azt az értéket, amit a cégnél létrehoztál a munkáddal.
De ha valakit kirúgnak, az valószínűleg nem sok értéket állított elő, különben nem állítanák föld körüli pályára.
Ne keverd össze a dolgokat. Ha te hanyagul dolgozol egy cégnél, nem látod el rendesen a munkádat, akkor rendkívüli felmondással küldenek el, és azért nem jár végkielégítés. A rendes felmondást főleg akkor alkalmazzák, ha átszervezik a céget, megszüntetik a posztodat, esetleg agilisabb, magasabb képzettségű embert akarnak a helyedre. A munkáltatónak ezt általában indokolnia kell, de vezetők esetében nem feltétlenül.
És ilyenkor mennyi pénz jár?
Alapesetben megkapod az átlagkereseted a felmondási időre, ami egy hónaptól egy évig terjedhet. Emellett jár végkielégítés is, ha legalább három évet dolgoztál a cégnél. Ilyenkor egyhavi fizetésedet kapod meg pluszban, de ez az összeg egészen félévnyi fizetésig terjedhet, amihez már legalább huszonöt évet kell eltöltened a cégnél. Ha tehát mondjuk több mint tíz évet lenyomtál valahol, három hónapos felmondási időd van és bruttó 500 ezret kerestél, akkor kapsz kétszer másfél millió forintot, azaz 3 millát.
És az is megszokott dolog, hogy valakinek felmondanak, aztán pedig dolgozik tovább szép fizetésért? Mondjuk a BKV-nál?
Ez nem, de ezt az esetet a BKV-nál vizsgálják is. Szalainé Szilágyi Eleonóra 1972 óta dolgozott a BKV-nál. A társaság személyzeti igazgatójaként 2008 márciusában 96 millió forinttal távozott a BKV-tól. Ez az összeg 14 havi végkielégítésből, 10 millió forint elmaradt prémiumból és 4 havi átlagkeresetnek megfelelő titoktartási pénzből állt.
Ő hogy kaphatott 14 hónapnyi végkielégítést, ha az előbb azt mondtad, az maximum félévnyi összeg lehet?
A fenti alapeseteket a munka törvénykönyve szabályozza, de egy cég és egy munkavállaló köthet ettől eltérő szerződéseket is. A BKV-nál ez történt.
Tehát Szalainé szép pályát futott be a cégnél, és ezért ilyen nagyvonalúan megjutalmazták?
Igen, de a probléma az, hogy amikor megkapta a végkielégítést, akkor ő már nyugdíjas volt. A munka törvénykönyve szerint ilyen esetben nem jár végkielégítés. Még érdekesebb, hogy Szalainé ezek után tovább dolgozott a BKV-nál - bruttó 1,2 millió forintos fizetéssel és 120 százalékos prémiummal.
Na most, ha tovább dolgozott, akkor hogy a fenébe kapott titoktartási pénzt?
Nem tudni. A titoktartási pénzt általában azért adják, hogy egy fontos beosztásban dolgozó vezető, aki üzleti titkokat is tudhat, ne menjen el a konkurenciához dolgozni. A BKV-nak azonban nincs konkurenciája.
És azután visszafizette a végkielégítést és a titoktartási pénzt, hogy továbbra is termelhetett értéket a cégnél és a titkait sem vitte máshová?
Nem, mert a szerződése azt tartalmazta, hogy a végkielégítést nem lehet visszavonni.
És ki döntött arról, hogy ő ennyi pénzt kapjon?
Balogh Zsolt a BKV akkori megbízott vezérigazgatója. Szalainé pedig kiutalta magának a pénzt. Az ügy kipattanása óta már sem
Balogh Zsolt, sem
Szalainé nem dolgozik a cégnél.
De itt valami nagyon nem stimmel.
Igen. Ebben az ügyben a Fidesz
feljelentésére már hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség. A Fidesz szerint elképzelhető, hogy utólag próbáltak jogcímet teremteni egy közel 100 millós kifizetéshez. Voltak azonban más érdekes esetek is a BKV-nál. Bosnyák Gyula alig egy évig volt a BKV stratégiai igazgatója, de amikor tavaly áprilisban távozott,
39 milliós végkielégítést és 10 milliós jutalmat kapott.
És ő mit csinált ezért a szép prémiumért?
Kidolgozta az új menetrendet, de az végül nem lépett életbe.
A BKV-nál tehát úgy megy, hogy amikor az emberek elmennek onnan, szépen végkielégítik magukat? Hogyhogy nem tűnt fel ez senkinek?
A
felügyelőbizottság néhány tagja akart foglalkozni ezekkel az ügyekkel, de a testület többsége ezeket a kezdeményezéseket lesöpörte az asztalról. Ezek a dolgok az igazgatóság ingerküszöbét sem lépték át, és a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat sem foglalkozott velük, legalábbis addig, amíg ki nem tört a botrány.
És a vezérigazgató hogyhogy nem tudott ezekről? Nem kéne most őt is rendes vagy rendkívüli felmondással, de mindenképpen végkielégítés nélkül meneszteni?
A mostani vezérigazgató, Kocsis István azt állítja, hogy eltitkolták előle ezeket az eseteket, az előnytelen szerződéseket pedig még elődje idején kötötték. A BKV-t korábban megpróbálták átalakítani, ezért a korábbi vezérigazgató, Antal Attila idején legalább 800 embert küldtek el. Emiatt 2007-2008-ban 3,2 milliárd forint végkielégítést fizettek ki. A mostani vezérigazgató azt mondja, mióta ő van hivatalban csak 168 millót fizettek ki a régi szerződések szerint távozó alkalmazottaknak, és a végkielégítések nagy részét a cég lealkudta. Azt persze nem tudni, hogy a 168 milló hány ember között oszlik meg.
Akkor a mostani vezérigazgató ártatlan?
Kocsis István maga is feljelentést tett a BKV-nál zajló ügyekben és vizsgálattal próbálja tisztázni az ügyeket. Ő korábban a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója volt. A kormányfő tavaly márciusban fölmentette, majd egy pályázattal elnyerte a BKV vezérigazgatói posztját. Mostani munkahelyére is elkísérte azonban az az ügy, amiben az MVM-nek egy offshore hátterű cég egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát, amelynek tulajdonosa történetesen egy
Mrs Istvan Kocsis nevű személy volt. A vezérigazgató állítólag meggyőzte a BKV felügyelőbitzottságát arról, hogy semmi köze ehhez, de a bizonyítékokat
nem tárták a nyilvánosság elé.
Mi van itt?
Sokak szerint az egész BKV-s végkielégítési ügy Kocsis István megfúrása miatt indult, miután Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes és közte hatalmi harc dúl.
Leszarom a hatalmi harcukat, amikor a buszok
szétesnek,
kigyulladnak, az ablakokon nem lehet kilátni a kosztól, a menetrend meg csak tájékoztató jellegű.
Sokmindent lehet mondani a BKV-ról, de azt nem, hogy jól működő cég. Több mint 80 milliárd forintos adóssága van, és a buszok átlagéletkora 16 év.
Úgy tűnik akkor, hogy ez a cég nem azért van, hogy utasokat szállítson.
Lehet. Lehet.