Zárt ülésen tisztázná a romák elleni támadások titkosszolgálati szálát a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A képviselők választ várnak arra, hogy valóban megfigyelte-e az NBH az egyik gyanúsítottat, és ha igen, tényleg akkor hagyták-e abba a megfigyelését, amikor fegyvereket kezdett beszerezni. Tisztázásra vár egy másik gyanúsított kapcsolata is a katonai titkosszolgálattal.
Megkezdte ülését a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Bencze József országos rendőrfőkapitány és Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője néhány perccel tizenegy előtt érkezett meg.
Tudósítónk kérdésére, hogy a nemzetbiztosági szolgálatok átadták-e a rendőrségnek a kért információkat, Bencze azt felelte, erről majd a bizottság zárt ülésén számol be.
A képviselők 6 igen, 5 tartózkodás mellett döntöttek arról, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg a tájékoztatókat. Az ülésről csak a fideszes Kövér László hiányzik.
A napirend elfogadása előtt az SZDSZ-es Gulyás József azt kérdezte: a testület elnökét, Simicskó Istvánt (Fidesz) tájékoztatták-e arról, ki lesz Ficsor utódja, hiszen ő hétfőn távozik posztjáról. Simicskó azt válaszolta, még nincs erről információja. Ezután az újságírókat kiküldték a teremből.
Az ülést Ficsor Ádám, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hívta össze, elvileg a romák elleni támadásokról szóló, augusztus 29-én kiszivárgott, a kormány Nemzetbiztonsági Irodája által elismerten titkosszolgálati értesüléseket is tartalmazó iratokról szóló titkosszolgálati vizsgálat eredményeit tárgyalják majd. Utána Ficsor Ádám, Gulyás József (SZDSZ) és Demeter Ervin (Fidesz) tart majd sajtótájékoztatót.
Augusztus 29-én az Index egyik fórumában jelent meg az az irat, amely többek között arról számol be, hogy a romák elleni támadások egyik gyanúsítottját, K. Istvánt már jóval a támadások előtt megfigyelte az NBH Hajdú-Bihar megyei irodája, ám a megfigyelését állítólag pont akkor függesztették fel, amikor fegyvereket akart vásárolni.
Az irat másik robbanásveszélyes állítása szerint egy másik gyanúsított, Cs. István a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezett kapcsolata volt. A titkosszolgálatok érdemben nem cáfolták az iratban foglaltakat, bár magát az iratot úgy minősítették, hogy az bizonyosan nem titkosszolgálati feljegyzés.
Ám a benne foglaltak a kormány Nemzetbiztonsági Irodája által elismerten titkosszolgálati értesüléseken alapulnak, bár a következtetéseket már egy, az értesüléseket ismerő, egyelőre azonosítatlan személy vonta le. A feljegyzés erős kritikával illett a titkosszolgálatokat és az NBH vezetőjét, Laborcz Sándort.
Tisztázásra szorul az is, hogy miben és mennyiben segítették a rendőrség munkáját a polgári és katonai titkosszolgálatok. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a szolgálatok "folyamatosan megosztották értesüléseiket", ugyanakkor Bencze József, az országos rendőrfőkapitány múlt hét keddi közlése szerint addig nem érkeztek meg a feltételezett elkövetőkről szóló iratok a rendőrségre a titkosszolgálatoktól. Draskovics szerint amúgy "sokadlagos kérdés, hogy ki mit írogat".
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén tehát tisztázásra vár, hogy mennyiben voltak valóságosak a nyilvánosságra került iratban foglaltak, hogy a titkosszolgálatok valóban megfigyelték-e K. Istvánt, illetve hogy Cs. István tényleg kapcsolata volt-e a katonai titkosszolgálatnak.
A bizottság zárt üléséről a lehetőségekhez mérten élőben tudósítunk.