Már a Parlament első őszi ülésnapján interpellációra felelhet a miniszterelnök. Gulyás József, az SZDSZ nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó képviselője kíván kérdést intézni Bajnai Gordonhoz az egy éve halogatott, legutóbb az őszi ülésszakra beterjeszteni ígért ügynöktörvénnyel kapcsolatban. A pártállami múlt vizsgálatát előkészítő Kenedi-bizottság csaknem pontosan egy éve, 2008. szeptember 11-én nyújtotta be jelentését, ám azóta nem történt lényegi előrelépés a pártállami titkosszolgálatok iratainak megismerése ügyében.

A téma az SZDSZ szezonnyitó frakcióülésén is téma volt, az ott vendégeskedő Bajnai Gordon és Kóka János közös sajtótájékoztatóján is szóba került. Kóka az Index kérdésére elmondta, hogy nem jutott el hozzájuk törvénytervezet a tárgyban, éppen ezért egy közös bizottság létrehozását javasolta, amelyben a kormány és a szakértők újból egyeztethetnének az ügyben. Kenedi János, a tavalyi szakértői jelentés készítője kérdésünkre elmondta, hogy nem kapott hivatalos felkérést a bizottságban való részvételre.

Kenedi kitérő választ adott arra a kérdésünkre, hogy lát-e reményt az ügy rendezésére. "Ez részben azon is múlik, hogy mi lesz majd a szövegben. Egyetlen támpont Ficsor Ádám augusztusi, a Népszavának adott nyilatkozata, melyből arra következtetek, hogy a szakértői bizottság javaslatai alapján, de azokat felpuhítva képzelik szabályozni a kérdést" - mondta. (Ficsor Népszavának adott interjúja megvásárolható a Népszava weboldalán.)

Amúgy a kormányzat tavaly még azt ígérte, hogy három héttel a bizottság jelentése után a kabinet elé kerülhet a téma.

A törvényi háttér rendezetlensége ellenére a kutatói tényfeltáró munka zajlik. Kenedi 18+1 mágnesszalag létezéséről szerzett tudomást, a nyár folyamán helyrehozták azokat az ősi Siemens számítógépeket is, melyekkel be lehet olvasni az adatokat. A munkát most az hátráltatja, hogy a szalagokat nem megfelelően tárolták, azok a párás, gombás környezetben összeragadtak, így pillanatnyilag használhatatlanok. Kenedi ugyanakkor már azt is eredményként értékelte, hogy a szalagok beolvasását a hiba észlelésekor azonnal leállították, így azok nem sérültek.

A kutató nincs jelen a szalagok beolvasásánál, így nem tudta megerősíteni azon értesülésünket, hogy a szalagok beolvasásakor egy titkosszolgálati vezető dönti el a felbukkanó iratokról, hogy azok nyilvánosságra hozhatóak-e. Kenedi szerint az iratok minősítéséről a korábbi jegyzőkönyvek alapján a kutatók dönthetnek.

A pártállami titkosszolgálat iratainak szabályozása egyébként érdekesen alakult a demokratikus jogállamban. 1993-ig a legfőbb titokgazda Belügyminisztérium úúgy értékelte, hogy a jogállam és a pártállam nem jogfolytonos, azaz a pártállam idején keletkezett titkos iratok a jogállamban nem számítanak titkosnak. Az 1993-ban született titoktörvény viszont fenntartotta az 1980 után keletkezett iratok minősítését. Az 1980 előtt keletkezett iratok azonban még eszerint sem lehetnek titkosak.

Ennek egy, szintén Kenedihez köthető, de a pártállami titkosszolgálati iratok sorsától független ügyben van jelentősége. A kutató 8, a hatvanas években keletkezett minisztériumi (tehát nem titkosszolgálati) irat ügyében pert nyert a magyar állammal szemben a strassbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon. A jogerős ítélet ellenére a mai napig nem tekinthetett be az iratokba, amelyeket 1998-ban 2086-ig titkosítottak.
A strassbourgi bíróság a perköltség megfizetésére kötelezte a magyar államot, egyben az iratok kutathatóvá tételére is, ez azonban mind a mai napig nem történt meg. Bíztató azonban, hogy Bajnai az SZDSZ frakcióülését követő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a magyar állam sem áll felette a bírósági ítéleteknek, ez akár azt is jelentheti, hogy legalább ezt a nyolc iratot hamarosan megismerhetjük.

És idővel talán a pártállami titkosszolgálatok iratait is, vagy legalábbis azt, hogy mely iratokat semmisíthették meg a rendszerváltáskor és az azt követő években. A mágnesszalagokon, melyek feltárása hamarosan folytatódhat, egy 1995-ben feltárt, az adatfeldolgozás gyakorlatát részletező irat alapján megtalálható a pártállami titkosszolgálat iratainak jegyzéke is.

A kormányzat egyelőre nem reagált az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy az ígérthez képest mikor tervezik benyújtani az iratok megismerhetőségéről szóló törvényt. Így egyelőre csak annyit tudunk, amit a Kóka János mondott a miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján. Eszerint két lobbi van, a nyilvánosságpártiak és a titokvédők, és Bajnai a nyilvánosságpártiak oldalán áll.