Index Vakbarát Hírportál

Influenzaoltás: kérdések és válaszok

2009. szeptember 29., kedd 13:22

Megkapta a forgalombahozatali engedélyt a felnőttek új influenza elleni oltása. Az ampullákat elkezdték kiszállítani az ÁNTSZ helyi intézeteihez, az oltások a jövő héten kezdődhetnek meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket az oltásról.

Halálos beteséget okoz az új influenza?

Nem. Az (A)H1N1 vírus az esetek túlnyomó többségében enyhe lefolyású betegséget idéz elő, amely alig különbözik az eddig ismert influenzától. A betegség fekvéssel, lázcsillapítással, sok folyadék fogyasztásával hamar kiheverhető. Nagyon ritkán okoz súlyos szövődményeket főként egészséges fiatal felnőttekben. A halálozási arány ezrelékekben mérhető. Magyarországon kb 2000 fertőzött lehet és ketten haltak meg.

Miért kell akkor oltani?

Az oltással meg lehet előzni, hogy a vírus terjedésének felgyorsulása esetén kiessen a munkából a lakosság jelentős része. Ha egyszerre sok ember nyomja az ágyat nem súlyos influenzával, az is komoly ellátási zavarokat, az egészségügyi kiadások emelkedését és gazdasági visszaesést okozhat, amely jóval nagyobb kiadással járhat, mint az oltás.

Mi a védőoltás lényege?

Védőoltáskor legyengített vagy elölt kórokozókat juttatnak a szervezetbe, amelyek megfelelő ellenanyag előállítására késztetik a szervezetet. Ha a szervezetbe később igazi kórokozók kerülnek, a szervezet hatékonyabban tudja a kórokozót ártalmatlanítani.

Mit tartalmaz az új influenza elleni vakcina?

A vakcina elölt, teljes (A)H1N1 vírust tartalmaz. Tudományosabban: a pandémiás influenza elleni monovalens vakcina embrionált tyúktojáson elszaporított influenza vírustörzsek tisztított és koncentrált, formaldehiddel inaktivált, alumíniumfoszfát gélhez adszorbeált szuszpenziója. A monovalens oltóanyag adagonként 6 mikrogramm A/California/07/2009-szerű NYMC-X-179A reasszortáns törzset tartalmaz.

Ha beadják a vakcinát, influenzás leszek?

Nem. Az elölt vírus nem tud influenzát okozni. Arra viszont alkalmas, hogy hatékony immunválaszt váltson ki a szervezetben.

Ha oltást kaptam, később biztosan nem leszek inflluenzás?

Nem. Elképzelhető, hogy bekövetkezik a fertőzés, de annak lefolyása sokkal enyhébb lesz.

Mennyi idő múlva alakul ki a védettség az oltás beadása után?

Az oltás beadása után két héttel alakul ki védettség.

Mennyi ideig ad védettséget a vakcina az új influenza ellen?

A vakcina a (A)H1N1 vírus ellen az ember élete végéig védettséget ad. Tudni kell azonban, hogy az influenzavírus nagyon gyorsan változik, így egy új változat ellen ez a védőoltás már nem véd.

Milyen mellékhatása lehet a vakcina beadásának?

Az oltás helye pirossá válhat, néhány napig érzékeny lehet. A klinikai vizsgálatokon ritkán előfordult, hogy hőemelkedést mértek az oltás beadása után, jelentkezhet fáradtságérzet, rossz közérzet, fejfájás, verítékezés. Tojásérzékenység, illetve a vakcina más összetevőivel (lásd fent) szembeni érzékenység esetén allergiás tünetek jelentkezhetnek. A hivatalos közlés szerint az oltás mellékhatásainak kockázata jóval kisebb, mint egy fertőzés szövődményeinek. Az orvosok egy része ugyanakkor kevésnek tartja az egy hónapos klinikai vizsgálatokon tesztelt 120 embert. Felvetik a kérdést, mi van, ha ritka mellékhatások csak minden ezredik embernél jelentkeznek, esetleg nem egy hónapon belül, hanem később. Szerintük kár kockáztatni a mellékhatásokat, hiszen a vírus az esetek döntőt többségében nem okoz súlyos betegséget.

Kit terhel a felelősség az esetleges mellékhatásokért?

A termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli. A háziorvosok azt szeretnék, hogy a kockázatok és mellékhatások ismertetése után a beoltatandó személy is vállalná aláírásával a felelősséget a következményekért.

Beadható egymás után a szezonális és az új influenza elleni oltás?

Igen. Az orvos az egyiket a jobb karba, a másikat a bal karba adhatja. Mindkét oltás ajánlott a várandós nőknek.

Mikortól kaphatnak oltást a krónikus betegek és az ország működőképessége szempontjából nélkülözhetetlen munkahelyeken dolgozók?

Kedden kezdték meg az oltóanyagok kiszállítását az ÁNTSZ kerületi vagy kistérségi intézeteihez. Az ampullák legkorábban a hét végén jutnak el a háziorvosokhoz. Az oltások így a jövő héten, október 5-től kezdődhetnek.

Mi a teendő, ha kockázati csoportba tartozom? Várjak, hogy hív a háziorvos vagy jelentkezzek nála?

A háziorvosoknak kell felmérnie azt, hogy a körzetükben hány ember jogosult térítésmentes vakcinára. A háziorvosok a hozzájuk járó krónikus betegek egy részét ismerik. Ha olyan betegsége van, amelyről nem tud a háziorvos, vagy várandós, ezt jelezze neki.

Hogyan tudom meg, mikor kapok oltást?

A háziorvosoknak kell értesítenie a térítésmentes oltásra jogosult embereket az oltás időpontjáról. Tájékoztatót kell kifüggeszteni erről a rendelő ajtajára is. Az orvos a rendelési időn kívül adhat meg napokat és órákat, amikor a védőoltásokat beadja. Lehetőséget kell adnia előzetes időpont-egyeztetésre is.

Kik adhatják be az oltást?

A háziorvosok, az egészségügyi szakdolgozó és a foglalkozásegészségügyi orvosok.

A várandós nők milyen kockázattal számolhatnak?

A szigorú szakmai előírások miatt klinikai vizsgálatokat terhes nőkön nem végeztek, Az állatkísérletek nem mutattak magzatkárosító hatást. A nemzetközi szakirodalom egyetért abban, hogy egy influenzafertőzés összehasonlíthatatlanul nagyobb eséllyel károsíthatja a magzatot, mint az oltás. Az oltást csak a terhesség első trimeszterének vége után adják be.

Hogyan oltják be az iskolásokat?

Szervezetten az iskolaorvosok adják be 14 éves korig az oltásokat.

Mit tehetnek a 14 év feletti iskolások, akiknek nem jár térítésmentesen oltás?

A krónikus betegségben szenvedő gyerekek és iskolások koruktól függetlenül elsőként kapnak térítésmentes oltást. Miután a kormány 4 millió adag vakcinát oszt ki térítésmentesen, várható, hogy a kockázati csoportba tartozók és a stratégiailag fontos munkahelyeken dolgozók oltása után fennmaradó mennyiséget (kb 2 millió adag) egyéb csoportokban, így a 14-18 éves korosztályban adják be. Lehetőség lesz arra is, hogy a 14-18 évesek a patikában vegyék meg a vakcinát.

Kinek kötelező az oltás?

Senkinek. Az oltás önkéntes.

Mikortól kaphatnak oltást a gyermekek?

A gyermekek oltóanyagának klinikai vizsgálatai várhatóan még egy hétig tartanak. Az Országos Gógyszerészeti Intézet ezután vizsgálja meg, hogy a vakcina hatékony-e, biztonságos-e. Ha mindent megfelelőnek talált, kiadja a forgalombahozatali engedélyt. A vakcina várhatóan október 12-től lesz beadható.

Mitől más a gyermekek oltóanyaga?

A gyermekek oltóanyagának összetétele ugyanolyan, mint a felnőtteké, csak kisebb dózisban alkalmazható.

Miért nem kaphatnak oltást 6 hónaposnál kisebb csecsemők?

Nem végeznek klinikai kísérleteket 6 hónapos kor alatt. Ebben az időszakban nem tudható, hogy a vakcina szaporítóanyaga, a tojásfehérje nem vált-e ki érzékenységi reakciót.

Ha csecsemők nem kaphatnak oltást, hogyan lehet megvédeni őket?

Szoptatással és a higiéniai szabályok betartásával. A csecsemőt azzal lehet megvédeni, ha az anya és az apa is beoltatja magát, gyakran mosnak kezet, és a kisbabát nem viszik olyan helyre, ahol megfertőződhet. Az anyatejben megvan minden szükséges anyag, amely a gyermek védelmét biztosítja.

Hogyan szerezhet vakcinát az, aki nem tartozik rizikócsoportba, és nem dolgozik stratégiai szempontból fontos munkahelyen?

A gyógyszertárakban október közepétől lesz kapható az új influenza elleni vakcina.

Kell recept a vakcina megvásárlásához?

Igen, az új influenza elleni vakcina vényköteles. A háziorvos írhatja fel. Lehetőség van arra, hogy nagyobb vállalatok a foglalkozásegészségügyi szolgálaton keresztül külön eljárásban, nagykereskedelmi áron rendeljenek vakcinát - 200 adag fölötti megrendelés esetén nem kell recept.

Mennyibe fog kerülni az oltás?

1800 forint

Mennyibe kerül az oltás beadás azoknak, akiknek nem térítésmentesen jár a vakcina?

A jogszabályok szerint a háziorvosok ugyanannyit kérhetnek érte, amennyibe az oltás kerül, azaz 1800 forintot.

A térítésmentes oltások ütemezése

1. ütem

  • krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
  • kóros elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
  • szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget);
  • veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
  • krónikus máj- és vesebetegek;
  • anyagcsere betegségben szenvedők, pl. diabetes
  • várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek.
  • egészségügyi vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok dolgozói, továbbá ezen intézményekben huzamosabb ideig ápolt/gondozott 6 hónaposnál idősebb személyek.
  • A lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát működtető személyek (300 000 fő)

2. ütem

  • 6-36 hó közötti, közösségbe járó egészséges csecsemők és kisgyermekek és az intézmények dolgozói
  • a nevelési, oktatási intézményekbe járó egészséges 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói, továbbá a kollégiumban lakó diákok.

3. ütem

  • a 6 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők.

Rovatok